Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-e

248 Az országgyűlés két házának II együttes ülése 1916 deczember hő 28-án, csütörtökön. tisztelt képviselő uraknak bejelenteni, hogy a ministerelnök ur átiratilag értesítette az ország­gyűlés két házának elnökségét Ö császári és apos­toli királyi felségének folyó évi deczember 23-án kelt legfelsőbb elhatározásáról, mely szerint elő­terjesztésére gróf Khuen-Héderváry Károly és gróf Dessewffy Aurél belső titkos tanácsosokat a koronázás alkalmából a magyar szent koronának és a többi koronázási jelvényeknek átvitele körül felmerülő szertartásokban való hagyományos közre­működés végett királyi biztosokká legkegyelmeseb­ben kinevezni méltóztatott. Tudomásul vétetik. B. Josika Sámuel, a főrendiház elnöke : Ezek után felkérem az országgyűlésikig egybegyűlt fő­rendeket és képviselő urakat, hogy a megerősített koronaőr esküjének 0 felsége és az országgyűlés szine előtt történendő letételére, valamint a minis­terelnök ur iménti bejelentése szerint a legkegyelme­sebben elfogadott koronázási hitlevél átvétele, illetőleg Ö császári és apostoli királyi felsége leg­kegyelmesebb elhatározásának meghallgatása czél­jából a királyi várpalotában megjelenni és mind­ezek megtörténte után az együttes ülés folytatá­sára ismét itt egybegyűlni méltóztassanak. Szász Károly, a képviselőház alelnöke: Fel­kérem báró Radvánszky Albert főrendiházi jegyző urat, hogy az eddig történtekről felvett jegyző­könyvet hitelesítés végett felolvasni szíveskedjék. B. Radvánszky Alhsrt főrendiházi jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Szász Károly, a képviselőház alelnöke : Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen ? Ha észrevétele senkinek sincsen, a jegyző­könyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az együttes ülést az eskü letétele utánig fel­függesztem. (Szünet ulán.) B. Josika Sámuel, a főrendiház elnöke (csenget): Az együttes ülést ismét megnyitom és jelentem az or­szággyűlésikig egybegyűlt főrendeknek és képviselő uraknak, hogy a megválasztott és megerősített koronaőr a törvényben előirt esküt az országgyűlés szine előtt Ő cs. és ap. királyi felsége kezébe letette. Méltóztatnak tudomásul venni, (filénk he­lyeslés.) Szász Károly, a képviselőház alelnöke: Tisz­telettel jelentem az országgyülésileg egybegyűlt fő­rendeknek és képviselőknek, hogy Ó cs. és apostoli lárályi felsége az országgyűlés által eléje térj esztett koronázási hitlevelet és eskümintát legkegyelme­sebben elfogadni, aláírásával ellátni és legkegyel­mesebben visszaadni méltóztatott. A legkegyelmesebben aláirt hitlevél az országos levéltárban fog elhelyeztetni. (Helyeslés.) Jelentem továbbá, hogy Ö felsége a koronázás napját folyó hó 30-ikára kitűzni és gróf Tisza Istvánnak nádori teendőket végző megbízottá történt megválasztását legkegyelmesebben meg­erősíteni méltóztatott. Tudomásul szolgál. (Helyeslés.) B. Josika Sámuel, a főrendiház elnöke: Fel­kérem Vermes Zoltán jegyző urat, hogy a királyi várpalotában történtekről felvett jegyzőkönyvet felolvasni méltóztassék. Vermes Zoltán képviselőházi jegyző (olvassa a jegyzőkönyv vonatkozó részét). B. Josika Sámuel, a főrendiház elnöke: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv felolvasott része ellen ? Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyv fel­olvasott részét hitelesítettnek jelentem ki. Vermes Zoltán képviselőházi jegyző: Az uj koronaőr ur kivan szólni. Gr. Ambrózy Gyula koronaőr: Méltóságos fő­rendek ! Mélyen tisztelt országgyűlési képviselő urak ! Istenben megdicsőült, boldogult uralkodónk, Ferencz József Ő felsége, felejthetetlen emlékű királyunk legkegyelmesebb kijelölése alapján az országgyűlés mindkét háza együttes ülésben en­gem koronaőrré megválasztani kegyes volt. A törvény által előirt esküt az imént tettem le TV. Károly Ö felsége az örökös király kezébe és ezzel a koronaőri állást elfoglaltam. (Éljenzés.) Méltóztassék megengedni, hogy az ország­gyűlés belém helyezett megtisztelő bizalmát meg­köszönjem, méh' és igaz hálámat fejezzem ki azon nagy kitüntetésért, amelylyel nekem e magas köz­jogi méltóságot ajándékozták, amelylyel szerény és igénytelen személyemet az állás diszével és fényé­vel felruházni méltóztattak. (Éljenzés.) Teljes tudatában vagyok a kitüntetés nagy voltának, e diszes állás nagy jelentőségének, mely állás szervezése messze nyúl vissza hazánk tör­vényhozásának történetébe és melynek tekinté­lyét négy évszázados múlt öregbiti. A koronaőri állás szervezésének első nyomát az 1464. évi II. dekrétum 2. §-ában találjuk meg. De az 1500. évi IV. dekrétum 23. §-a már a mai gyakorlatot lépteti életbe, amikor elrendeli, hogy »a királyi Felség, a Főpap urak. Bárók és többi országlakosok — ha ez szükséges és czélszerii — két és nem több, duo et non plures, hü világi urat a magyar szent korona őrzésére megválaszszanak«. (Halljuk! Halljuk!) Hálatelt büszkeség és hazafiúi önérzet tölt el engem, hogy ezen nagy kitüntetés nekem jutott osztályrészemül, hogy ezen historikus állás betölté­sére engem méltóztattak érdemesnek tartani. Méltóságos főrendek ! Mélyen tisztelt ország­gyűlési képviselők ! Egy ország történetében, egy nemzet múltjában sem foglalt el olyan helyet korona, mint Szent István koronája a magyar nemzet történetében, a magyar nemzet szivében. (ügy van!) Szent István koronájához fűződik a magyar nemzetnek az európai kulturnemzetek közé való sorakozása ; ahhoz füz egy hosszú tör­ténet szenvedéseinek nagy sorozata, nehéz idők emléke : ahhoz füz még hosszabb sorozata a diadal­mas győzelmeknek és fényes hadi tények tudata ; ahhoz füz egy kilencz évszázados hagyomány minden szála. A magyar szent korona szimbóluma a magyar alkotmánynak, szimbóluma hazánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom