Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

659. országos ülés 1916 szeptember 12-én, kedden. 71 séges és mondhatni letargiába merül nagy vidékek ekszisztencziája. Most is van számos területe az országnak, mely feltétlenül megkívánja, hogy az ameliorácziója érdekében szükséges beruházások mielőbb megtörténjenek. Ha a kormány és az intéző körök ezután is az autonóm szervezkedéstől várják ily kérdések megoldását, félek, hogy egyesek munkába vételére még nagyon sok ideig kell várni. Sokkal helyesebb volna és az állam közvetett és közvetlen érdeke is azt diktálná, hogy ne bízzuk ily közérdekű kérdések megoldását tisztán az érdekeltség tetszésére. Módot kell találnunk, hogy ily dolgokra biztosítva legyen a törvényhozás befolyása, hogy maga az állam vegye kezébe a kezdeményezést egyes vidékek jólétének biztosítása érdekében. Hiszen az államnak vannak erre való szakerői, az állam meg tudja ítélni, megfelelő tervek alapján, hogy valamely mivelet létesítése hasznos-e, kifizetődik-e? Ha pedig azt látja, hogy bizonyos áldozatokkal szemben óriási nemzeti vagyoni értékemelkedés érhető el, nem lehet kétség, hogy e feladatok megoldását mindenáron forszírozni kell és azon vidék érdekeltségét, mely e feladattal szemben kishitüségben leledzik, bele kell kényszeríteni e javítási munkálatok végrehajtásába. Különösen szükségesnek vélem ezeket most említeni. Hiszen most tárgyaltuk azon törvényjavaslatokat, melyeknek eredményeképen adófizetési kötelezettségeink hatványozódni fognak. És most még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Hisz jól tudjuk, hogy oly óriási terhek nehezednek majd ránk, hogy ha uj erőforrások kihasználásáról nem gondoskodunk, a nép össze fog roskadni a terhek súlya alatt. Ha valamikor, most időszerű arról beszélni, hogy a nemzet rejtett kincsei feltárassanak és intenziveb kiaknázás alá vétessenek. Sokat lehetne erről beszélni, de ezt más alkalomra tartva fenn magamnak, ezúttal csak azzal kivánom szavaimat befejezni, hogy midenképen czélszerü és hasznos, ha az állam a társadalom működését előmozdítja, de a mai nehéz időkben ez nem elég. Ma, mikor csakugyan nem lehet a nemzetnek másra támaszkodnia, mint önerejére, hasznosabb befektetés alig eszközölhető, mint ha saját földünk termőképességét emeljük, mert ez biztosítja a nép gyarapodását és adózó képességének fokozását: ma nem lehet kétség az iránt, hogy az államnak az a segítsége, melyet a törvény értelmében ármentesitési és belvízrendezési czélokrá nyújthat, a leghasznosabb befektetés, melynek közvetett és közvetlen előnyeit másodsorban az állam fogja élvezni. A törvényjavaslatot készséggel elfogadom. (Helyeslés balról és a szélsőbalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólni? (Senhi sem.)Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a Rábaszabályozó Társulat vízrendezési munkálatainak befejezéséről és pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló 1904 : XXXIX. t.-czikk módosítása tárgyában beadott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Szinyei-Merse Félix jegyző: (olvassa a törvényjavaslat ezimét és 1—8 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Következik a napirend 7. pontja, a naszódvidéki h. é. vasút részvénytársaság vasutvonalaira egységes engedélyokirat kiadása tárgyában beadott törvényjavaslat (írom. 1274, 1299), elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Söpkéz Sándor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A Naszódvidéki H-é. Vasút Részvénytársaság vasutvonalai két részben engedélyeztettek. Először a betlen—kisilvai vonal, azután pedig a kisilva—óradnai vonal építésére és üzletére vonatkozó engedély adatott meg. Az engedélyokiratoknak különböző időkben való kelte különböző nehézségeket okoz és ezért a Naszód vidéki H.-é. Vasút Részvénytársaság a határidők ezen különbözősége folytán a díjszabások szótválasztásában és az elszámolásnál jelentkező nehézségek elkerülése érdekében az okiratok egyeségesitését kérte. Tekintettel arra, hogy a kérelem indokolt és az állam megterhelése nélkül a Vasút Részvénytársaságnak előnyöket biztosit a kérelem teljesítése: a pénzügyi és a közlekedésügyi bizottság nevében tisztelettel van szerencsém javasolni, hogy a t. ház a kereskedelemügyi minister ur vonatkozó törvényjavaslatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. házat, kíván-e valaki szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a naszódvidéki h. é. vasút részvénytársaság vasutvonalaira egységes engedélyokirat kiadása tárgyában beadott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Szinnyei-íílerse Félix jegyző (olvassa a Ur-