Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

54 659. országos ülés 1916 szeptember 12-én, kedden. a részvénytársasági forma bizonyos szempontból előnyösebb, mint a szövetkezeti forma és ha előnyösebb formát tudunk beállítani az altruizmus szolgálatába, amely azt jobban szolgálja, mint a kevésbbé előnyös forma, ez elől nem szabad elzárkózni és nem szabad lehetetlenné tenni, vagy legalább megnehezíteni egy adóteherrel ennek a formának megváltoztatását. Csak rámutatok a Németországban meglevő egy sereg városi pénzintézetre, amelyeknek czélja, hogy feleslegüket a város rendelkezésére bocsássák. Frankfurt am Main városi takarékpénztára olyan jövedelmet produkál a városnak, hogy tökéletesen függetleníti őt az adózástól és a város összes szükségleteit nem az adókkal, hanem a takarékpénztár jövedelmével fedezi. Ez előttünk tökéletesen, ismeretlen fogalom, de azt hiszem, ennek nem szabad elejét venni azzal, hogy az altruista részvénytársaságokat abszolúte nem akarjuk sehogy sem tudomásul venni és adó tekintetében honorálni. Az én kérésem tehát az, méltóztassék kiterjeszteni ugyanazt a privilégiumot és ugyanazt a gondoskodást minden intézményre, minden társulatra, akár szövetkezeti, akár részvénytársasági formában jelenik meg, amely tényleg és valósággal az altruizmusnak összes jelenségeivel rendelkezik alapszabályaiban és működésében. Kérem a szakaszhoz beadott módosításom elfogadását. Elnök; Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot az előadó ur módosításaival méltóztassék elfogadni. Ami Springer Ferencz t. képviselő ur módosítását illeti, az általános vita berekesztése után volt alkalmam kifejteni, miért járultam hozzá a pénzügyi bizottság ama módosításaihoz, amelyeket a t. képviselő ur mellőzni ki-_ ván és így azt hiszem, nem szükséges bővebben indokolnom, hogy a t. képviselő ur módosítását miért nem fogadhatom el. Sajnálatomra nem tudtam eléggé követni a t. képviselő ur számítását. Azt hiszem azonban, hogy talán egy hiba csúszhatott a számításába, mert ha jól emlékszem, annak a pénzintézetnek értékpapirállománya 17 millió ... Springer Ferencz: 21 millió. Teieszky János pénzügyminister; Tizenhét milliót értettem, de még ha 21 millió is az értékpapir állománya és 5%-kal veszem az értékjiapirok kamatját, akkor 1,050.000 korona az egész értékpapirállomány kamatjövedelme, ugy hogy ha az egész értékpapirállomány kamatjövedelme az adóalajjból levonatnék is a 12%-os adókulcs mellett, akkor valamivel több lenne az adókülönbözet 120.000 koronánál. Már pedig, ugyebár, ki van zárva, hogy az egész értékjmpirállomány kamatjövedelme le legyen vonható, miután csak a betétek 20%-át meghaladó értékj>ajJirállomány kamatjövedelme vonható le. A t. képviselő ur pedig egy 120.000 koronánál nagyobb adódifferencziát hozott ki. Tehát azt hiszem, hogy valami tévedésbe eshetett ennél a számításánál és az a pénzügyi eredményben való különbözet, amelyet a pénzügyi bizottság módosítása előidéz, nem olyan nagy sem abban az egy esetben, sem általánosságban, mint ahogy t. képviselő ur kiszámította. Ismétlem, ez e példája is mutatja a t. képviselő urnak, aki mindenesetre nagyon alaposan ismeri ezeket az adótörvényeket, hogy rendkívül bajos és igen hosszadalmas ezeknek a dolgoknak kiszámítása ós hogy tulajdonképen a pénzügyi eredményt csak akkor lehetne biztosan megállapítani, ha az egész adókivetés felett rendelkeznénk. Ezért újból hangsúlyozom, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy jótállhassak számadatainak helyességéről, én ép ugy tévedhettem, egy azonban bizonyos, hogy az adóeredmény nem olyan nagy, mint ahogy ő számította és ezen az alapon mindig el fog lehetni érni az adókulcs korrektúrájával azt az eredményt, amelyet kívánt. Ami Simonyi-Semadam képviselő ur módosításait illeti, amelyek egyike arra vonatkozik, hogy a földbirtokokból eredő egész jövedelem le legyen vonható a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóalapjából, ezt nem fogadhatom el nemcsak azért, mert ez elvileg ellenkeznék az egész rendszerrel, nemcsak azért, mert egy adómentes jövedelemforrás kreálása nagyon könnyen lehetővé tenné azt, hogy az egész jövedelem vagy annak túlnyomó része annak az adóforrásnak javára könyveitessék, ami különösen akkor, mikor egy gazdálkodással kapcsolatos adóforrásról van szó, nem pedig értékpapírokból eredő jövedelemről, rendkívül könnyű dolog, úgyhogy ilyen törvényes rendelkezés által megint igen tág terét nyitnék annak, hogy bizonyos vállalatok az adó alól teljesen kivonják magukat; mondom, nemcsak ezért nem járulhatok hozzá ehhez a módosításhoz, hanem azért sem, mert, ha nem tartottam indokoltnak a t. túloldal egyes szónokai részéről felhangzott azt a kívánságot, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek legalább a föld- és házbirtokok után vonassanak vagyonadó alá, amely kívánságnak az volt az alapja, hogy attól féltek az illetők, hogy a vagyonadónak csak a, magánszemélyekre való kiterjesztése azt fogja előidézni, hogy a föld- és házbirtok, szóval az ingatlan át fog menni a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok birtokába, amennyire nem tartottam helytállónak ezt az aggályt, annyira be kell ismernem, hogy a t. kéjjviselő ur módosítása épen az ellenkező irányba menne. Ha ez az aggály némileg indokolt itt, mindenesetre sokkal nagyobb mértékben fokozná azt az aggályt, hogy nemcsak vagyonadót nem fi-