Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-667

390 667. országos ülés 1916 szeptember 27-én, szerdán. kell szervezni és akkor szembeszállhatunk a nehéz­ségekkel . Az élelmiszerkérdéssel összefüggő kérdések egy részét itt a nyilvánosság előtt tárgyaim tény­leg nem lehet. Ez kockázattal járna és nem szabad elárulnunk ellenségeinknek a tényleges állapotot. Minthogy azonban e kérdéseket meg kell beszélni ; ezekről tiszta képet kell nyerni, azért szükséges­nek látnám, hogy e kérdésekben zárt ülést tart­sunk, hogy e kérdésekre nézve felvilágosítást kap­hassunk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A kormány azt mondja, hogy nem árulhatja cl titkait, mert ez esetben azokat ellenségeink is megtudnák. Ámde a kormány kötelessége a fel­világosítás, mert egy triviális közmondással élve »man muss sich nach der Decke strecken*. Tud­nunk kell, mily módon bírjuk az élelmiszerkérdést szervezni, mert különben lehetetlen az előrelátás. Már pedig gouverner c'est praevoir. Ez a kormány az élelmiszerkérdésben igazán nem követte ezt az aksziomát. (Ugy van! bal/elől.) a praevoirt egy téren sem produkálta. Igenis akkor, mikor már alaposan elkésett, esetlenül, ügyetlenül, hozta meg rendszabályait, amelyeket akkor nem tudott kellő energiával végrehajtani. (Ugy van! balfelöl.) Mindezek igen fontos dolgok, mert a termelés­hez fokozott erővel hozzájáruló magyarság kell, hogy kellően élelmeztessék. Az élelmezés és a termelés szorosan összefügg egymással és a nem megfelelő élelmezést a termelés is meg fogja sinyleni. Felhívom a kormányt, hogy nyilatkozzék ezekben a kérdésekben és különösen arról, hogy hajlandó-e e kérdések elintézésére a zárt ülést elrendelni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem taktikai okokból akarjuk mi a zárt ülést elrendel­tetni, mert hiszen az, amit a zárt ülésen mondandó volnék, nem tartana tovább öt percznél. öt perez alatt fel tudom állítani azokat a kérdéseket, amelyekre nézve a felvilágosítás és a tények ismerete feltétlenül szüksége?, (Helyeslés a szélső­baloldalon.) mert ha ezekben a fontos kérdések­ben nem történik meg az orvoslás, akkor nagy veszélyek előtt állunk. Most már beszédem végére érek. (Hulljuk! Halljak! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es arra kérem a kormányt, hogy legyen annyi, szocziális és alkotmányos érzékkel és főleg szocziális érzékkel, hogy ott, ahol represszáliákat kell eszközölni, a legnagyobb erélylyel lépjen fel, de ott, ahol csak a saját érdekének megvédéséről van szó és saját pártpolitikájának megvédéséről, ne avat­kozzék be a polgárok agitácziójába, mert az jogos, az természetes, hogy akkor, amikor az egész or­szág közhangulata látja, hogy itt egy tehetetlen rendszerrel áll szemben, hogy akkor gyökeres rendszerváltozást akar a választójog alapján és a választójog alapján reméli ennek elérését. A jelentést nem veszem tudomásul. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldahn.) Elnök : Ki következik í Vermes Zoltán jegyző: Őrgróf Pallaviciní György! Örgr. Pallavicini György: T. ház! (Hall­juk ! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam volt az első, aki e házban azt a tényt először emlí­tette fel, hogy Magyarország közélelmezése körül a legnagyobb hiba az, hogy nem egyenlő mérték­ben sújtja az egyes osztályokat, hogy ugyanis azo­kat a hiányokat, amelyeket a háború okozott, nem egyenlő mértékben érzi a gazdag és a szegény ember. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt tartom, hogy a kormány élelmezési politiká­jának ez az egyik, legfőbb hibája, ez a hiba nálunk mindenütt észrevehető, hogy ugyanis különbség tétetik bizonyos gazdagabb osztályok és a szegény néposztály közt. Ennek a hibának kiküszöbölése főfeladata a kormánynak, ha el akarja érni, hogy közmegnyugvás keletkezzék a közélelmezés kér­désében. ' Nálunk nem a köznek, hanem egyes emberek­nek adnak bizonyos kedvezést. Hivatkozom csak a legutóbbi rendeletre, amely a hústalan napokat hozta be Budapesten és egyáltalán a városokban. A hústalan napok is óriási kijátszásra adnak al­kalmat, mert tulajdonképen csak azokat sújtják, akik vendéglőkben étkeznek. A szegény néposz­tályt annyiban nem érintik, mert azok eddig sem ettek húst és ugy sem tudnak húst szerezni. Ha a kormány radikálisan akar fellépni, akkor térj ész?ze ki mindazokra is, akik háztartást vezetnek. Beck Lajos : Ugy van ! Ellenőrizni kell ! Örgr. Pallavicini György: Az egyedüli mód erre a hus jegyek és zsirjegyek behozatala. Magyar­országon depekoráczióról nem lehet beszélni, sze­rencsére, mert hiszen egyes megyékben nagyon örvendetes szaporodás állott be darabszámra. Tolna vármegyében pl. 20% a szaporulat darab­számra. Ez természetesen nem sulyi'a vonatkozik, mert hiszen nagyobbrészt fiatal marháról van szó, de mindenesetre nem olyan a depekoráczió, mint ahogy hittük a háború elején és ha Erdélyben nem pusztult volna el igen sok marha, egész jogos re­ménynyel nézhettünk volna a háború utáni időre és igen gyorsan kiheverhettük volna a háború okozta károkat a marhaállományban. Helyes, hogy a kormány gátló intézkedéseket akar tenni a húsfogyasztásra nézve, mert ezáltal egyrészt a zsirtermesztést fokozhatja, másrészt a takarékos­ság elvét végre a háború harmadik esztendejében behozza és gyűjtet oly rezervákat, amelyeket eddig nem gyűjtött és ha a háború kezdete óta gyűjtötte volna ezeket, ma nem volnának olyan szomorú közélelmezési viszonyok, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Másik példaképen, hogy mennyire nem a köz szolgálatába helyezik a készleteket, meg­említem a gumxnit. Németországban privát ember­nek nem szabad automobilt tartania, nálunk mindenkivel tesznek kivételt. Németországban csakis a hatóságok, főleg a katonai hatóságok jár­hatnak gépkocsin, azonkívül a köz számára ott állnak a bérkocsik, amelyek óriási számban bo­csáttatnak a közönség rendelkezésére. Nálunk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom