Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-666

zeptemher 26-án, kedden. 344 666. országos ülés 1916 egyetértőleg kinevezett képviselőiből áll. A Czukoiközponthoz a kereskedelemügyi minister és a pénzügyminister egy-egy megbízottat küld ki.« Már most álljunk meg a szervezés kérdésénél. Hogy is van összeállítva a Czukorközpont igazgatósága ? Ugy, hogy abba nincs más kiküldve, mint a czukorgyári vállalatoknak a kereskedelemügyi minister által a pénzügyministerrel egyetértőleg kinevezett képviselői. De kérdem, mikor arról van szó, hogy a közönséget lássuk el, elegendő-e oly szervet létesíteni, mely csak a nagy gyári vállalatok képviselőiből áll, kik a czukrot forgalomba hozzák 1 Hát hol marad a fogyasztók képviselete ? Hol maiadnak azok, kiknek a czukorral ugy kell diszponálniuk, hogy ne nagy tételekben, ahogy könnyebb, menjenek ki a forgalomba, hanem apró tételekben a kisemberek kezébe kerüljön ? Ezt itt nem látom. Arról nem szólok, hogy a jelentésbe nincs felvéve a legfontosabb : az ügyrend, mely szerint a központ működik. S ez áll más központokra is. S most egy gyakorlati példát akarok felhozni, hogy az ilyen központok mellett miként történik a közönség ellátása. (Felkiáltások balfelől: Sehogy !) Láttam egy esetet, — nomina sünt odiosa, nem akarok megnevezni senkit — de megtörtént, hogy egy kisebb társadalmi rétegnek czukorra volt szüksége. Az a társadalmi réteg bizonyos körökben kedves, tehát feltétlenül hozzájut czukorhoz. Már most küldenek egy kis körnek egy vaggon czukrot, mikor a publikum között alig van czukor. A publikum nélkülözi. Már most e vaggon czukrot felosztják, ugy hogy X. kap másfél métermázsát, X. kap 2 métermázsát és ilyen arányban történik a felosztás. T. ház ! Én tudok ilyen felosztásról. 1892-ben történt, amikor Arvamegyében nagy inség volt. Akkor a publikum nem ismervén annyira az árvamegyei viszonyokat, hogy ott bizony az inség sokszor napirenden van, hogy ott élelmiszerekben sokszor hiány van ugyan, de azért voltaképen olyan nagy inség nincs, összegyűjtött mindenféle adományokat, pénzt, élelmiszereket stb. és elküldte Árvába. Midőn aztán az egyes képviselőtestületek elé került a dolog, hogyan oszszák fel ezeket az adományokat, akkor az a képviselőtestület kimondta, hogy az adományokat birtokarány szerint kell felosztani, vagyis, akinek többje van, az többet kapjon; akinek nagyobb vagyona van, az többet kapjon a pénzbeli és természetbeni adományokból is, a szegény ember azonban jóformán semmit se kapjon. (Mozgás. Halljuk ! Halljuk!) Meg kell állapitanom, hogy itt is ilyen birtokarányszerinti felosztás történik. Aki hatalmasabb, akinek előkelőbb állása van, akinek jobb összeköttetése van, aki utána tud járni és tud olyan ajtón kopogtatni, amely a kopogtatásra megnyílik, az nemcsak azt kapja meg, ami a maga szükségletének fedezésére kell, hanem kap fölös mennyiséget, ellenben mások nélkülözni kénytelenek. És itt ismételten le kell szegeznem az előadó urnak azt az állítását, hogy ellenünk egy jóelőre előkészített gazdasági harczot indítottak meg. Igenis igy van és ha megvizsgálták volna akkor, midőn ez a jóelőre előkészített gazdasági harcz megindult, pl. a czukorkérdést, akkor láthatták volna, hogy igen nagy készleteket lehetett volna lefoglalni, ametyek azután, ugy mint valamikor a bibliai időben, a hét sovány esztendőre maradhattak volna meg. Egyes társadalmi rétegek, mondom, el vannak látva, de itt látjuk pl. a Hangyának és a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek a kérvényét, amelyben panaszkodnak, hogy nem kéjiesek ellátni a kötelékeikbe tartozókat (Ugy van! balfelől.) és pedig nem csupán czukorral nem képesek ellátni őket. íme, itt van, leírják, hogy a magyar olaj- és zsiripari központ részvénytársaság, a petróleumgyárak, a bőripari központok (Ugy van ! a bál- és a szélsőbaloldalon.) nem látják el a Hangyát és a kötelékébe tartozó szövetkezeteket. De, tisztelt ház, itt még nem is lehet megállani. Kétségtelen, hogy a Hangya kérelme jogos és ha arról van szó, hogy ellássunk valakit anyaggal és élelmiszerekkel, akkor elsősorban ezeket a szövetkezeteket mint kész szervezeteket, amelyek az ellátás nagy munkájára készen állanak, igénybe is kell venni s fel is kell használni. Mert mindig helyesebb, czélravezetőbb olyan szervezeteket felhasználni, amelyek már megvannak, amelyek úgyszólván belenyúlnak épen ugy, mint a gyökerek a talajba, a széles néprétegekbe, mint ujakat alkotni, amelyek még kipróbálva nincsenek, amelyeknek teherbírásával tisztában nem vagyunk. De, t. ház, ha ezt teszszük, akkor még csak fél munkát végeztünk. Mert hiszen még nagyon sokan vannak olyanok, sőt úgyszólván azok teszik a társadalomnak nagyobb rétegét, akik ezekbe a szövetkezetekbe sem tartoznak, akiknek ellátásáról tehát külön kell gondoskodni. Önként előtérbe tolul tehát az, hogy szervezeteket kell létesíteni, hogy fel kellett volna használni erre a községek erejét és szervezetét, amelyek szintén készen állnak. Nem tudni, mi okból, a községeket ebben a munkában úgyszólván teljesen félretolják. Az utóbbi időben történt a kényszer hatása alatt eg3Tiéhány olyan intézkedés, amelynek értelmében a községek munkája előtérbe nyomult. De, t. ház, többet és nagyobb mértékben kell ebben az irányban működni. Hiszen ha igy folytatjuk ezt a munkát, lehetetlenség, hogy ezfc a gazdasági harczot meg tudjuk vivni. Nem lehetséges ez azért, mert hitem szerint a rendelkezésre álló élelmiszer és mindenféle egyéb anyag helyes beosztás és elosztás mellett elegendő ugyan a gazdaság' harcz megvívására, de ha annyira sincs meg az előrelátás, mint pl. a petróleumnál láttuk, hogy a t. kormány tudva azt, hogy a román háború miatt onnan petróleumot nem kapunk, hogy a galicziai petróleumbányák nagy része veszélyeztetve van, tehát esetleges szükség előtt állunk, mégis megengedte azt, hogy egyesek hordó vagy métermázsa számra szerezhessenek be petróleumot és mégsem intézkedett megfelelően,