Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-666

340 666. országos ülés 1916 a somorja—uszori li. é. vasút engedélyezéséről ; és a métermérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Parisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1876 : II. t.-czikket módosító 1916 :

1. t.-cz. végrehajtása, illetőleg a nemzetközi egyezménynyel kapcsolatos szabályzat módosításáról szóló jelentésekre hozott képviselőh'zi határozatokhoz a főrendiház hozzájárult. A két ház egyetértésével hozott határozatokat országos határozatoknak jelentem ki. Következik a napirend : a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről a ministerelnök ötödik jelentése (írom. 1269, 1322). Az előadó ur kivan szólni. Illés József előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Nem keressük most azt, hogy a világháborút előidéző okok között milyen szerepet játszottak a gazdasági tényezők ; csak azt óhajtjuk megállapítani, hegy mindjárt a háború kitörésekor olyan gazdasági harezot indítottak ellenünk ellenségeink, amelynek nyíltan bevallott czélja a mi kiéheztetésünk volt. Nem keressük most azt, hogy ennek a gazdasági háborúnak milyen aknamunkája folyt a háborút megelőző években ; csak azt szögezzük le, hogy az ententi vezető politikusai még ebben a háborúban is szokatlan czinizmussal hirdették a kiéheztetési taktikát. És, t. ház, ez nemcsak az éhínség előidézését jelentette, hanem az egész gazdasági élet megállítását, ami természetszerűleg harczkészségünket is tönkretette volna és mozgósították ellenünk a gazdasági hareznak jó előre elkészített egész fegyvertárát, (ügy van ! jobbról.) Minél tovább folyt a véres küzdelem, annál erőszakosabb, kíméletlenebb lett a gazdasági harcz. Hideg számítással lépésről-lépésre iparkodtak a gazdasági élet minden tápláló szálát elvágni. És várták és vizsgálgatták a harezban álló nemzetek életerejének gyöngülését, megsemmisülését. Ebben a vértelen harezban minden gazdasági év eltelte nagy siker a mi számunkra, (Ugy van! jobbról.) Ebben a nem kevésbbé rettenetes erőfeszítésben minden aratás ujabb lépést jelent előre. Aratás után vagyunk : az 1916. év nagy gazdasági lépését megtettük. Ezt vegyék tudomásul ellenségeink, az éhínség rémét idézők. (Tetszés jobbról.) Az a jelentés, amely a t. ház előtt van, a kormányjelentések sorában az ötödik, nagyban és egészben az elmúlt gazdasági évre vonatkozó kormányintézkedésekről óhajtja tájékoztatni a t. házat. A jelentés a nagyobb áttekinthetőség kedvéért bizonyos csoportosításban sorolja fel a kivételes hatalom alapján múlt évi november 1-től a jelen év május 23-íg tett intézkedéseket s ugyanebben a rendben tárgyalja azokat a bizottsági jelentés is. Kétségtelen, hogy a csoportosításnak nincs nagyobb elvi jelentősége, mert behatóbb vizsgálat mindenkit meggyőzhet, hogy az intézkedések lényegükben majdnem mind a gazdasági élet terén mozognak és csak különös fontosságuknál meg együvétartozásuknál fogva emelhetők ki egyes csoportok, -epiember 26-án, kedden. igy főként a közgazdasági intézkedések tömegéből a közélelmezés biztosítását czélzók. Méltóztassék megengedni, hogy hivatkozhassam a jelentésekre magukra, amelyek nagy részletességgel és a történtek sorrendjében számolnak be a tett intézkedésekről. (Halljuk !) Legyen szabad az intézkedések tömegére és sokféleségére való tekintettel kiemelnem némely, szerény nézetem szerint irányadó általánosabb természetű szempontot, néhánv egyetemesebb jelentőségű kérdést. (Halljuk!) Ellenségeinknek igazán pokoli tervével szemben a mi védekezésünk is megindult, kétségtelenül nem kis nehézségek közt. A gazdasági élet egész területén meg kellett indítani a védekezés munkáját. Voltam bátor az első négy kormányjelentés előadásánál utalni a felmerült kérdések minden előzmény nélkül álló újdonságára, fennálló gazdasági rendünk alapjeit érintő, szmte leküzdhetetlen belső nehézségeire. Régi gazdasági életünket kellett máról-holnapra átalakítani, ugy hogy az uj alapok mellett a régieknek is meg kellett maradniok. Az egész gazdasági élet ősi pszichikai mozgató erőit nem lehetett kicserélni s ujakkal pótolni, inkább csak működésüket másként irányítani és felhasználni. Kétségtelen, hogy később s igy már az elmúlt évre is, a szerzett tapasztalatok útbaigazításul szolgálhattak. Kétségtelen, hogy a közönség pszichikai alkalmazkodása is nem csekélv mértékben segített a nehézségek leküzdésében. És itt épen. az elmúlt évre visszatekintve, legyen szabad rámutatnom ugy a termelő, mint a fogyasztó közönség alkalmazkodásának igazán elismerést érdemlő jelenségeire. Nem látjuk-e a végsőkig megfeszített gazdasági munkának egy oldalról és a leszállított igényeknek más oldalról szép eredményeit % (Ugy van! jobbról.) Nem lehet azonban figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy az elénk, a magyar társadalom elé és a kormány elé tornyosuló feladat, a szerzett tapasztalatok, a végbement alkalmazkodás daczára sem lett könnyebb, ellenkezőleg, mindig nehezebbé vált, nemcsak azért, mert nem sikerült mindenben s minden irányban a termelő, a közvetítő és fogyasztó közönség helyes alkalmazkodását, sőt öntudatos közreműködését elérni és nemcsak azért, mert uj kérdések és nehézségek támadtak, hinem főként azért, mert a gazdasági háború, melyet ellenünk folytatnak, mindig élesebb, vadabb, kíméletlenebb lesz. A kiéheztetési taktika minél kevésbbé mutatja várt eredményeit, annál dühösebb izolálás keresztülvitelére készteti ellenségeinket. Tehát mindjobban saját gazdasági erőforrásainkra leszünk utalva. Kétségtelen, hogy a gazdasági védekezésben legerősebb fegyverünk : az erők kellő szervezése. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a szervezés olyan bűvös szó, amelynek puszta említése is csodákat művel. Szervezni a gazdasági élet meg-