Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-663
663. országos ülés 1916 szeptember 19-én, kedden. 227 vassá): So hat Se. Exzellenz, der k. k. Ministerpräsident erklärt, dass er nach seiner subjektiven Überzeugung keineswegs den Eindruck empfangen habé, als ob Dr. Kramarz die Führung der auswärtigen Politik von dem Standpunkte bekämpfte, oder eine andere Orientierung der auswärtigen Pohtik wünschte, um im Interessé eines fremden Staates dem eigenen Staate Schaden zuzufügen.« Világos, hogy ez valóságos vádbeszéd volt Kramarz mellett. Én a dolog érdemébe nem megyek bele. Kötelességem ezeken felül rámutatni arra is, hogy Stürgkh ministerelnök ur Kramarzal ennek vizsgálati fogsága alatt is állandó érintkezésben volt. Nálam van egy akta, egy jelentés, mely egy magas katonai parancsnoksághoz ment, annak az urnak részéről, aki annál a látogatásnál jelen volt. Ez aktában a következők foglaltatnak (olvassa): »Prau Kramarz äusserte sich anlässlich ihres heutigen Besuches bei ihrem Gatten Dr. Kari Kramarz, dass sie gestern beim Ministerpräsidenten ír. Exz. G-rafen Stürgkh war, mit ihm über die Strafsache ihres Gatten gesprochen habé, und dass sie dem Grafen Stürgkh mitteilte, dass Dr. Kramarz eine Haftbeschwerde eingebracht habé, worauf ihr der Ministerpräsident sagte, es sei gut, dass Dr. Kramarz diese Beschwerde gemacht habé. Er, Gráf Stürgkh habé zwar auf den Gang des Strafverfahrens keinen Einfiuss und könne nichts machen, werde jedoch eine Kojúe dieser Haftbeschwerde verlangen und sich für Dr. Kramarz einsetzen. Der Ministerpräsident sei dem Dr. Kramarz stets sehr gut Gesinnt und wundere sich, dass dem Dr. Kramarz die Haft so schwer falle; sie könne jedoch nicht alles sagen, was der Gráf ihr, Erau Kramarz, gesagt hat«. Menjünk tovább. Itt van két jelentés arról, hogy dr. Eitter von Ertl Sectionschef, ki köztudomásúlag Kramarz legjobb barátja, Stürgkhtől üzeneteket közölt Kramarzczal — ezt azonban nem merem pozitive állítani. Itt van egy jelentés egy látogatásról, mely ugyancsak ezt bizonyítja. Aki tudja azt a bizalmas politikai viszonyt, melyben Stürgkh volt a volt csehországi helytartóval, Thun herczeggel, csodálkozni fog a most ismertetendő aktán. Ezek a szavak a Kramarz-per gyorsírói feljegyzéseiből valók. Egyszerűbbnek tartom felolvasni azt a katonai jelentést, amely szintén Thun herczeg dolgában intéztetett egy magas katonai parancsnoksághoz (olvassa): »Es wird gémeidet, dass bei der im Zugé befindlichen Haftverhandlung gegen Dr. Kramarz und Genossen sich der folgende wichtige Vorfall ereignete, über welchen mit Bücksicht auf seine politisehe Bedeutung Bericht erstattet wird. Am 20-ten Jänner 1916 erschien Se. Durchlaucht Fürst Thun, ehemaliger Statthalter in Böhmen über Antrag der Verteidigung als Zeuge in der Haftverhandlung gegen Dr. Kramarz und sagte aus, dass er niemals ein staatsfeindliches Verhalten des Dr. Kramarz wahrgenommen habé, uud dass er auch einen ungünstigen Umschwung in der Stimmung der Bevölkerung, die in der Anklage auf Grund der vorliegenden Beweise angenommen wurde, und auf die Wühlarbeit der Angeklagten und anderer gleichgesinnter Personen zurückgeführt wird, nicht bemerkt habe.« Azután ismerteti Masaryk volt prágai egyetemi tanár egy czikkét, aki tudvalevőleg Svájczba és azután Parisba szökött ki. (FélMáltásolc: Angliába!) Aztán Angliába, de ez mellékes. Itt Masaryk egy czikkére történt hivatkozás, melyet ez állítólag megküldött Thun herczegnek. E czikkben a következők foglaltatnak: »Diese Mitteilungen des Prof. Masaryk hatte Eürst Thun dem Ministerpräsidenten Gr. Stürgkh und dem Minister des Innern Br. Heynold zur Kenntnis gebracht, und ihnen den Bat erteilt, gegen das czechische Volk keine allzustrengen Massregeln zu ergreifen, um einer Bevolte auszuweichen.« Itt ismerteti azt a tervet, mely szerint a monarchia felosztandó volna. Minthogy ez nem tartozik szorosan a kérdéshez, nem olvasom fel. Csak azon csodálkozom, hogy a bíróság ezekre nézve ki nem kérdezte Thun herczeget. De legjobban megvilágítom e viszonyt, ha magát Kramarzot szólaltatom meg. Ugyancsak a katonai közvádló beszédében idézve van azon levél szövege, melyet Kramarz Thun herczeghez intézett. Ennek vége igy szól (olvassa): »Und lassen sie mich zum Schlusse noch einiges sagen. Wären Sie nicht in den letzten Jahren Statthalter von Böhmen gewesen und unterstützt durch den ehrlichen Grafen Stürgkh, und wäre es uns nicht möglich gewesen, gerade mit Berufung auf Euch Beidé, unsere Leute an Kuho und Vertrauen zu gewöhnen: so hätte es in einer solchen Zeit in Böhmen gewiss anders ausgesehen.« Ez idézeteket azért voltam bátor megmutatni, hogy illusztráljam Stürgkhnek Csehországgal való viszonyát és kimutassam, hogy midőn ő arra hivatkozik, hogy ő a Reichsrath összehívását 0 felségének a csehek miatt nem proponálhatja, a valóságtól igen messze áll. Most egy lépéssel tovább megyek. Már emiitettem, hogy az összes osztrák parlamenti pártok, kivéve a keresztény-szoczialistákat és az Alldeutschokat, már határozatot hoztak — emezek is fognak hozni — ahol kívánják a Beichsrath összehívását. Sőt a csehek is hoztak ily határozatot. A cseh agráriusok vezére Udrzal képviselő, az osztrák ministerehiöknél volt — a magyar ministerelnöknek is kell arról tudomásának lennie — és pártja megbízásából azt jelentette, hogy ők a saját egoisztikus cseh szempontjukból nem hogy akarják, hanem követelik a íteichsrath összehívását, mert hatalmas lojalitási nyilatkozatot akarnak tenni és ünne29*
