Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-663
663. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 szeptember hó 19-én, kedden, Beöthy Pál, Simontsits Elemér és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Gedeon Aladár sürgős interpellációjának bejelentése. — A gr. Andrássy Gyula által a delegáczió összehívása ós a gr. Apponyi Albert által az 1867: XII. t.-ez. 39. §-ának módosítása tárgyában beadott indítványok együttes tárgyalása. — A Ráth Endre ós Eitner Zsigmond interpeiláczióira a földmiv.elósügyi minister által adandó válaszok bejelentése. — Az iiiterpellácziós-könyv felolvasása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Gedeon Aladár sürgős interpellácziója s a földmivelésügyi minister válasza az erdólyrószi menekültek marháinak értékesítése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre, Hideghéthy Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkor.) Beöthy Pál elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hoványi Géza ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Mihályi Péter, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szőj ka Kálmán jegyző ur. Jelentem a t. háznak, hogy Gedeon Aladár képviselő ur sürgős interpelláczió előterjesztésére kért és nyert engedélyt az erdélyrészi menekülők marháinak értékesítése tárgyában. Az interpelláczió meghallgatására az ülés végén, esti háromnegyednyolez órakor, esetleg pedig a napirend letárgyalása után fogmik áttérni. Következik a napirend : gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert indítványai (írom 1320, 1321) tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Szojka Kálmán jegyző: Mezőssy Béla ! (Halljuk ! Halljuk !) Mezőssy Béla." T. képviselőház ! A ház asztalán két indítvány fekszik : az egyik gróf Andrássy Gyula indítványa, amely a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottság összehívására kívánja utasítani a kormányt; a másik gróf Apponyi Albert indítványa, amely számol azokkal — hogy ezt a kifejezést használjam — a technikai nehézségekkel, amelyek a közösügyi bizottság összehívása elé esetleg tornyosulhatnak és a kiegyezési törvény szellemében a nemzet önrendelkezési joga. alapjának ideiglenes intézkedéseket akar statuálni abból a czélból, hogy a nemzet vér- és pénzáldozataira és külügyi politikájára nézve a kellő ellenőrzés lehetősége fenforogjon. Ez a két indítvány nem ellentétes, sőt ellenkezőleg kongruens, kiegészíti egymást. Mert ha gróf Andrássy Gyula indítványával szemben valaki azt az ellenvetést hozza fel, hogy ennek elfogadása esetén a jövőre vonatkozólag olyan veszélyes preczedens is teremtethetnék meg, — én ebben a kifogásban nem osztozom — amely preczedensre támaszkodva más alkalommal talán az osztrák parlament akarná ilyen, vagy amolyan irányban utasítani a kormányt, mondom, e felfogásban nem osztozom, de mivel találkoztam a kormányhoz közelálló sajtóban e kifogással, erre kettős megjegyzésem van : elsőbben magában véve a preczedens semmi jelentőséggel sem bir, mert különben is a preezedenseknek csak annyi értékük van, amennyi erőt tud annak tulajdonítani az egyik, vagy a másik fél. De még ha oly nagyjelentőségűnek tekinti is valaki e dolgot, hogy erre való tekintettel nem hajlandó gróf Andrássy Gyula álláspontját elfogadni, akkor szükségszerükig honorálnia kell gróf Apponyi Albertnek az indítványát; mert egy álláspontra logikusan és alkotmányosan gondolkozó ember szerintem nem helyezkedhetik: t. i. az abszolút nihil álláspontjára, vagyis arra, hogy tétlenül nézze azt a magyar országgyűlés, hogy egy meglehetősen szűk és zártkörű társaság minden felelősség nélkül korlátlanul rendelkezzék az egész nemzet vérével és összes anyagi erejével. (Elénk helyeslés balfelől.) És ha keresem az indokát,
