Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-660
660. országos ülés 1916 szeptember 13-án, szerdán. 123 kőolaj-szükségletét és nagyobb fennakadások e tekintetben nem voltak. Tagadhatatlan, hogy a román háború folytán a helyzet némileg változott és a nyers kőolajból és annak derivátumaiból tetemes mennyiség most elesett. Ezért bizonyos takarékosságra feltétlenül szükség lesz, de meg vagyok róla győződve, hogy helyes beosztással a román import eleste daczára is el fogjuk tudni látni az országot világító kőolajjal. (Altalános helyeslés.) A t. képviselő ur interpellácziójának 1. pontja igy szól: » Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a petroleum-elárusitás a vidéken, a falvakban teljesen be van szüntetve s ahol árusítanak elvétve, oly keveset adnak, hogy az a szükségletet általában nem fedezi?* Bátor voltam már jelezni, hogy erről nincs tudomásom, mert összesen három panasz érkezett hozzám, de biztosithatom a t. képviselő urat, hogy ha hozzám fordulnak, módomban van segíteni. (Altalános helyeslés.) Erre nézve bátor vagyok utalni arra a kormányrendeletre, melyet, ha jól emlékszem, múlt év deczemberében bocsátottunk ki 4452. szám alatt, s amely készletfelvételeket is rendel el. Tehát tudjuk, hol és mily mennyiségű világitó-kőolaj és egyéb derivátumok tároltatnak. E rendelet 8. szakasza egyúttal megadja a módot, hogy a belügyminister úrral egyetértőleg elrendelhessem, hogy az egyes vállalatok vagy czégek az árut magánfeleknek átengedjék. Tehát igenis, a kormánynak a kezében van az eszköz, hogy az esetleges áruvisszatartással szemben megvédje a közönséget. (Altalános helyeslés. Felkiáltások balfelöl: A megállapított áron!) Igenis, a második rendelet, mely ugyanazon a napon adatott ki, makszimálja az árat és részletesen meghatározza azt a hasznot, melyet a kereskedelem vehet. (Helyeslés.) A második kérdés ez: »A petróleum árusításának ily hirtelen való beszüntetése nincs-e összefüggésben árdrágitási akarattal ?« Minthogy gondolatolvasó nem vagyok, nem vagyok abban a helyzetben, hogy erre válaszolhassak, de megnyugtathatom a képviselő urat, hogy ily tendencziáknak nem fog a kormány engedni (Élénk helyeslés.) s egyáltalában nem szándékozik áremelést engedni. Tartozom azonban annak kijelentésével, hogy ilyen propoziczióval a gyárak nem is fordultak hozzám. Egy hang (bálfelll) : Sutytyomban csinálják. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : En különben hiszem, hogy több körülmény játszik össze és ennek tulajdonítandó az, ha most egyes vidékeken áruhiány mutatkozik. A kereskedővilág például tudatában van annak, hogy a román hadüzenet folytán a Romániából való import el van vágva. Azután közeledik a tél, amely körülmény általában tárolásra csábit. Ez a két körülmény indította a kereskedőket arra, hogy rendeléseiket fokozzák. Ezzel szemben a gyárak védekezni akarván, esetleg épen megszorították a kiszolgálást és igy állott elő az a helyzet, hogy egyes helyekre nem jutott kellő mennyiségű anyag, tehát az eloszlás egyenlőtlen volt. Valószínűleg ugyanezen jelenségek, amelyek a kereskedőknél mutatkoztak, az egyes fogyasztónál is jelentkeznek. Hire ment, hogy most kevesebb áru fog rendelkezésre állani a román import elmaradása folytán, most tehát mindenki iparkodik egyszerre biztosítani a téli készletét. Ezek azok az okok, amelyek, azt hiszem, átmenetileg bizonyos helyeken nehézségeket idéztek elő, de megnyugtathatom a t. képviselő urat arról, hogy kellő készletek állanak rendelkezésre. Itt van kezemben az árufelvételről szóló utolsó kimutatás. Azt hiszem, el méltóztatnak engedni, hogy itt az egyes kvantumokat felsoroljam ; de még ha elhagyom is azokat a gyárakat, amelyek ezidőszerint nem jöhetnek számba, még akkor is oly tekintélyes készlet áll rendelkezésünkre, hogy kétségtelenül eleget fogunk tehetni a szükségletnek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfélol.) A t. képviselő ur harmadik kérdése, hogy (olvassa): » Van-e tudomása a minister urnak az árusítás megszűnéséről és az árdrágitási törekvésekről és mi ezeknek az oka?« Erre nézve már az előbbi pont kapcsán megadtam a választ (olvassa): »és tud és akar-e a minister ur ezeken segíteni, meg fogja-e akadályozni az árdrágitási törekvéseket, hogy ne legyen újra a legszegényebb néposztály kiszolgáltatva a nyerészkedésnek.« Azt hiszem, hogy tulajdonképen már erre nézve is megadtam a választ. (Helyeslés.) Legyen szabad azonban itt még megjegyeznem : tagadhatatlan az, hogy a mai helyzet épen a legszegényebb néposztályra igen nagy terhet ró; (TJgy van!) azonban az országnak általában és különösen a szegény néposztálynak világító kőolajjal való ellátása tekintetében a kormányt szemrehányás nem érheti, mert, mint talán tudni is méltóztatik, — és ezt most ismétlem — már a múlt év deczemberében megfelelő rendelkezéseket tettünk és amennyire tájékozódtam, ezek a rendelkezések megtették kellő hatásukat. E tekintetben nagyobb panaszok nem is érkeztek be hozzám és ha nem is béke-áron, de az általános árdráguláshoz képest megfelelő áron tudtuk a közönséget a kellő áruval ellátni és ez volt a feladatunk. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök; Az interpelláló képviselő ur kíván szólni. Bosnyák Géza: T. ház! Minthogy a minister urnak a kijelentése, különösen kijelentésének az a része, hogy a vidéken is lesz elegendő 16*
