Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-648

648. országos ülés 1916 augusztus 10-én, csütörtökön. 55 ják. Ha tehát keressük, hogy honnan méltóztatik ezt bizonyítani, azt látjuk, hogy az előadó ur ezt a hadiadó eredményeire alapit]a, amelyről maga a pénzügyi bizottság jelentése is azt mondja, hogy tekintettel a rendkivüli viszonyokra és arra, hogy csak egy év eredménye áll előttünk, messzemenő végleges következtetésekre még nem jogosit. Ennek daczára fennáll a t. előadó urnak az a következtetése és ő figyelmen kivül hagyja azt a nagyon is tekintetbe veendő körülményt, hogy egy nagyobb birtoknál megtörténhetik az is, hogy több kis- vagy középbérlő gazdálkodik, akinek jövedelme természetesen nem esett bele a 20.000 K-ba, amely j övedelem azonban tekintetbe veendő akkor, hogyha egy nagyobb birtokkomplekszum hozadékáról beszélünk. Figyelmen kivül hagyta itt a 100-ik lapon, amit előbb ugyan megemlít, hogy épen a nagyobb birtokkategóriáknál és a kötött vagyonnál a birtok tetemes része erdőterület,amelynek hozadéka nem is lehet akkora, még a legintelligensebb erdőmüvelés esetén sem, mint más művelési ág alatt álló földeké. Figyelmen kivül hagyta nézetem szerint még azt is, hogy hiszen jövedelem és hozadék között igen lényeges különbség van abban a tekintetben is, mert — miként a porosz közigazgatási bíróságnak egy döntvénye kifejti — egészen más a birtok gazdasági hozama és egészen más a birtokosnak jövedelmi szempontból tekinthető és tekintetbe veendő jövedelme. A t. előadó ur tehát kissé fukarkodott a bizonyítékokkal. De midőn az indokolás maga is több vagy kevesebb jövedelemrőt szól, nem számol azzal, amit maga az igen tisztelt pénzügyminister ur hangoztatott az intenzivitás tekintetében. S ez szolgáljon részben válaszul az igen tisztelt előadó urnak és mindazoknak, akik Magyarországon oly sürün emlegetik az intenzivitást, melylyel az igen tisztelt pénzügyminister ur is behatóan foglalkozott. A tisztelt pénzügyminister ur ugyanis nemrég azt konstatálta, mint igen káros tünetet, hogy a földbirtok túl van terhelve. E túlterhelés okait fejtegetve, a tisztelt pénzügyminister ur többi között felhozza a következőket: Keletkezett ez az állapot a rossz gazdálkodás miatt, keletkezett a takarékosság hiánya miatt, de keletkezett — amit mindig fájlal, de kénytelen konstatálni — elég jelentékeny mértékben abból, hogy a magyar gazdaközönség egy része igyekezett túlságosan intenzive gazdálkodni akkor, amikor ahhoz nem értett és amikor az intenzív gazdálkodás feltételei a magyar Alföldnek jelentékeny részén nincsenek meg, vagy ha meg vannak is, még nincsenek kitalálva, tudományos tekintetben nem ismerünk erre nézve határt. Ez nem lévén egyéb, mint technikai kérdés, nem tartja lehetetlennek, hogy előbb-utóbb meg fog oldatni. Azonban ez a kérdés, t. i. hogy az Alföldön a mai klimatikus viszonyok mellett mikép lehet intenzive gazdálkodni, még a jövő feladata. Azok a gazdák, akik egészen más klimatikus viszonyok között, technikai ismeretek hiányában a német intenzív gazdálkodást — itt még nem mondja, hogy a német intenzív adóztatást — próbálták a magyar Alföldön gyakorolni, azok rossz pénzügyi eredményeket értek el s az eladósodás jelentékeny része erre vezethető vissza. Én a tisztelt pénzügyminister urnak ezen folyó évben tartott beszédének idézett részével teljesen egyetértek, s ez szolgáljon •—ismétlem — válaszul azoknak, akik a német intenzivitást nálunk meg akarják honosítani. Gr. Batthyány Tivadar: Ez is csak olyan jelszó, mint annyi más ! Gr. Esterházy Móricz: Igen, az ottani klimatikus viszonyok közt, a kellő szakértelem hiánya mellett. De hogyha nem a Wehrbeitrag-ot méltóztatik behozni, ha már nem a jövedelmi adókulcsot méltóztatik felemelni, ha már a jogi személyeket nem méltóztatik vagyonadó alá vetni, hanem a porosz Ergänzungssteuer-re hivatkoznak, hát nézzük meg, hogy ez tulaj donkép miből áll és hogyan viszonylik ehhez a vagyonadóhoz, illetve az erről szóló törvényjavaslathoz. Nem látom be, t. ház, miért kelljen nekünk hallgatni arról, hogy ennek a porosz Érgäuzungssteuer-nek melyek a leglényegesebb részei, amiről sem az indokolásban, sem a pénzügyi bizottság jelentésében, sem az előadó ur tegnapi beszédében egy árva szót sem hallottunk. Pedig nagy különbség van a vallomás tekintetében a porosz Ergänzungssteuer és a magyar javaslat között. De erről egy szót sem hallottunk, ép ugy, mint arról sem, hogy mig a porosz Ergänzungssteuer meglehetős alacsony kulcsot ismer, miért vau nálunk, eltekintve a levonástól, ez a horribilisán magas kulcs. Egy árva szót sem hallottunk arról sem, hogy a porosz Ergänzungssteuer nem forgalmi értékről, hanem hozadéki értékről beszél, amint ez a már elég sokszor czitált 11. §-ból kitűnik, mely szerint (olvassa) : »als Ertragswert gilt das Fünfundzwanzigfache des Reinertrags«. Ez van a poroszoknál. Egy árva szót nem hallottunk továbbá arról, hegy a porosz Ergänzungssteuer, amelyet 1893-ban, tehát 23 évvel ezelőtt alkottak, miért tért el eredeti alapjától. Mikor az első novella behozta a Verkaufswert-et, miért ment át erről a törvény az Ertragswert-re s ezzel szemben a magyar javaslat miért megy át ezen semmi által meg nem határolt s emiatt is teljesen elfogadhatatlan forgalmi értékalarxra. Nézzük meg már most azon sokszor hangoztatott és vitatott kulcsot, hogy az a bizonyos, híres simulékonyság hogyan nyilatkozik meg Poroszországban és hogyan nálunk. Itt is oly különbséget fogunk találni, melyet nézetem szerint, ha csakugyan komoly munkát akarunk végezni, figyelmen kivül nem hagyhatunk. Veszek például egy másfél milliós vagyont. Ha nézem, hogy ez miként esik vagyonadó alá Poroszországban és mennyiben nálunk, akkor azt látom, hogy össze-vissza, beleszámítva a 25% Zuschlag-levonást, fizet ez a másfél millió birtok vagyonadót 973 márkát. Ha ezzel szemben veszek