Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

44 647. országos ülés 1916 augusztus 9-én, szerdán. désekről gondoskodni, amelyek hivatva vannak a jogegyenlőség alapján, könnyen hozzáférhetően, a kellő időben, megfelelő áron kenyérhez juttatni az ország minden polgárát és őt minden visszaéléstől és zsarolástól megvédeni. (Igaz ! Ugy van! a báloldalon.) Ismétlem, ez a legnehezebb feladatok közé tartozik, mert igen sok esélytől függ az intézkedések helyes és mindenkit kielégítő kivitele a gazdasági év termésének felhasználása, illetőleg forgalomba hozatala körül. Ez alkalommal csak egy rendelettel kívánok foglalkozni és ez a bevásárlási rendelet. (Halljuk! Halljuk! bal/elől.) A bevásárlási rendelet megadásának legfőbb czélja, hogy minden egyes egyén, város és község saját maga bevásárolhassa évi szükségletét, — természetesen a törvényszerű határokon belül. Ha ez a bevásárlási engedély megadatik, akkor ennek a jogegyenlőség alapján kell állania, máskülönben az a rendelet rossz, azt a rendeletet meg kell változtatni. (Igaz! ügy van! balfelöl.) Már pedig, t. képviselőház, erről a rendeletről határozottan meg kell állapitanom, hogy a jogegyenlőséget nem minden tekintetben tartotta meg. (TJgy van! balfélől.) Különösen a törvényhatósági városokkal és azok lakosaival szemben jár el igazságtalanul, mert azoknak semmi körülmények között nincs megengedve, hogy másutt vásárolhassanak, mint a saját területükön; még abból a megyéből sem szabad vásárolni, amelynek földrajzi területén fekszik a város. Tudvalevő dolog, hogy nagyon kevés város bír nálunk a rendes gabonatermeléssel, ugy hogy nem láthatja el saját lakosságát. Miért adtuk meg mi például a közszolgálati tisztviselőknek a bevásárlási előleget, ha nem nyújthatunk nekik módot arra, hogy be is vásárolhassanak. Ok is ugy vannak, hogy miután azon a helyen nem kapnak, kénytelenek volnának máshol venni, de ez a rendelet értelmében nem engedhető meg. T. képviselőház! Ez nem jogegyenlőség, ez nem igazság. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Ezen változtatni kell. Miért jussanak épen a törvényhatósági városok abba a súlyos helyzetbe, hogy mintegy megbüntetik őket és lakóikat, hogy nem szerezhetik be gabonájukat ott, ahol az nekik épen lehetséges lenne ? (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ez a rendelet a törvényhatósági városokat és azok lakosait a legképtelenebb helyzetbe hozza és mindenütt nagy elkeseredést és elégületlenséget szül. E rendelet értelmében a városok összes lakosainak ellátása, bármekkora számban legyenek is, a városok feladata, azok pedig szükségletüket csakis a Haditerménynél fedezhetik. (Mozgás a baloldalon.) Eitner Zsigmond: A Haditerményért van minden! B. Manndorff Géza: A társaság iránt a múltban •— sőt, merem mondani, a jelenben is — szerzett tapasztalatok után nem nagyon nagy a bizalom. (Ugy van! balfélől.) A közbeszerzésnek ugy az egyesek, mint a városok és községek részéről igen nagy, főleg szocziális előnyei vannak, amelyek közül csak egypárat vagyok bátor kiemelni. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Ha a városok lakosságának nagy része képes évi szükségletét beszerezni, akkor a városon nagyon segítve van, feladata nagyon megkönynyül, mert minél több polgár képes magát ellátni, annál kevesebb a város munkája és költsége. (Ugy van balfélől.) A lakósok továbbá sokkal jobb körülmények között juthatnak liszthez, mert saját gabonájukat őrlik meg akkor és olyan formában, ahogy azt szükségük megkívánja. Megmarad azután számukra a korpa, ami lényeges gazdasági haszon. A törvényhatósági városokban, ahol gyárak, vasutak vannak, minden vasutasnak, minden munkásnak van egy-egy haszon állatja, amelyet ezen a korpán magának felnevel. ]STem kell annak a lakosnak remegnie, hogy ha elfogy a lisztje, akkor vájjon kap-e újra és milyen körülmények között. Jó és egészséges búzát fog őrölni és jó kenyeret fog enni. A város is sokkal jobban jár, ha ö maga szerzi be szükségletét, mert először olcsóbb a búza, amit beszerez, mint a liszt, amit kénytelen lenne beszerezni, tehát kevesebb kiadása lesz, de olcsóbban is köthet őrlési szerződéseket, mint a Haditermény Részvénytársaság révén. A nyert korpát azután értékesítheti. Biztosítva van az is, hogy mindig van lisztje, amelylyel zavartalanul eszközölheti a lakosság ellátását. Maga fikszirozhatja továbbá a liszt árát és nem lesz lehetséges többé azt mesterségesen felhajtani. A liszt minőségét az őrlés szerint szabályozhatja az őrlési szerződésben megállapított feltételek mellett. Nem függ egy túlságosan czentralizált intézmény szeszélyétől és jóakaratától, (Ugy van! balfelöl.) amely épen akkor nem küld lisztet, amikor legnagyobb a szükség, vagy a felét küldi annak, amit kértek, waggon-kiányt vagy közlekedési zavarokat adván okul; pedig én inkább azt adnám okul, hogy a szomszéd malomban való lisztet elszállítják, elutalják az ország másik végére. (Ugy van ! balfélől és a szélsöbaloldálon.) Itt van a késedelem oka, ezért nem érkezik meg a liszt ós sokszor, ha megérkezik, hibás, rossz, dohos lisztet kénytelen fogyasztani a város. Akkor majd nem kell a polgármestereknek folyton a ministeriumokban, a Haditermény Részvénytársaságnál járni, jobbra-balra kilincselni, sokszor a messze országhatárról ide feljönni, ami többször napokat vesz igénybe, hogy azután néha eredmény nélkül térjenek haza. Nem csoda, ha ezek után, amiket itt röviden említettem, a bizalom a Haditermény Részvénytársaság iránt alaposan megingott. (Elénlc helyeslés jobbról és a szélsöbaloldálon.) Mert mindenkinek be kell látnia, hogy ilyen túlságosan czentralizált intézmény ily alakban nem