Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-653
653. országos ülés 1916 a\ magyar középosztály volt. Azt nekünk mindenáron kedvezményezni kell, mert úgyis azt látjuk, hogy nemzeti intelligencziánk, magyar középosztályunk majdnem sistematice kicserélődött. (Igaz! Ugy van.! a baloldalon.) Ennek a középosztálynak minden kedvezményt megadni, minden szoczialis érzésünkkel és fajszeretetünkkel eléje menni és azt támogatni, legszentebb kötelessé•• günk. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Méltóztassanak egyetlenegyszer hitet tenni faji összetartozásunk mellett, méltóztassék egyetlenegyszer hitet tenni ezen törvényhozás egészséges szoczialis érzéséről, A csecsemők kérdése, a gyermekes családok kérdése nem lehet elválasztó vonal egy törvényhozás termében. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Jaj volna annak a nemzetnek, melyik a gyermekkérdésben is pártokra szakadoznék. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nemzetünk fenmaradását, a családi élet intézményét, a családi élet felvirágozását, a családi élet ideálizmusának megóvását minden erőnkkel, összes társadalmi, gazdasági és politikai intézkedéseinkkel elő kell mozdítani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Kétszeresen szükséges ez olyan államban, melyben művészi intézmények, sajtó, literatura, amiről most bővebben szólni nem akarok, ezen családi élet szentségével, tisztaságával és érdekeivel szemben olyan munkát fejt ki, mely állandó nemzetrontás és nemzetirtás. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Jöjjön egyszer egy impulzus azok részéről, kik az államnak legszentebb érdekei felett kell hogy őrködjenek, jöjjön egy intézkedés azok részéről, kik a törvényhozásban a nemzet jövendőjén kell hogy munkálkodjanak. Lássák ezek a becsületes és tiszta családok, kik a nemzet hűséges tagjai, hogy a magyar törvényhozás megértéssel van irántuk, megkönnyíti helyzetüket. (Helyeslés a baloldalon.) Én nem hiszem, hogy ebben a képviselőházban, ebben a teremben nem tudnánk erre többséget kapni. Hiszen a többség soraiban ülnek előkelő publiczisták, akik ezen a téren nagy tevékenységet fejtettek ki, látom a teremben a különböző egyházakhoz tartozó papságot, mely odakinn az életben ezirányban sokat tett; lehetetlen, hogy ezek az urak, ebben a pillanatban mindazzal szemben szavazzanak, amiért az életben harczolnak. (Igaz! Ugy van! a báloldalon.) Nem szabad, hogy megint akadály legyen az a rideg pártszempont, vagy az a technikai nehézség. Azt mondják, hogy a fiskus végrehajtó közegének, ki az adót beszedi, ez technikai nehézséget fog okozni. Uramistenem, az a fináncz nagyobb nehézségekkel megküzdött már, mikor az adót be kellett szedni. Mi most nem elengedést, nem az állam jövedelmének csökkentését akarjuk, hanem ellenkezőleg, az előttem szólók is kimutatták, hogy az adójövedelem bizonyos emelkedését várhatjuk, hogyha az általunk kivánt kedvezmény megforditottját is csináljuk azokkal szemben, akik nagyobbszius 24-én, csütörtökön. 351 számú családtaggal nem birnak, az adót bizonyos perczenttel emeljük. Ezt az egészséges konzervatizmus érdekéből követeljük. Velünk szemben, kik ezen az oldalon ülünk, kik a haladás lendítői akarunk lenni minden irányban, a szocziálpolitikai, a gazdasági, a közjogi fejlődés tekintetében, nagyon sokszor a konzervatizmus jelszavával védekeznek. Itt elsősorban a nemzet konzervatív érdekeinek megóvását követeljük és e2ért számítunk mindazon tényezőkre, kik a nemzeti konzervativizmus kérdésében komolyan akarnak valamit tenni. Azt hiszem, felesleges volna ennél többet mondani. Én azt hiszem, nem fog a jóakaraton múlni, hogyha a törvényhozás ezt a csekély módosítást a nemzeti élet szempontjából, a magyar faj fentartása szempontjából, a magyar család érdekeinek megóvása szempontjából és magas piedesztálra, való helyezése szempontjából elfogadja. Én nagyon örülök, hogy egy rideg, sivár és száraz adóvitában gyúlnak ki a nemzeti élet legfőbb problémáinak csillagai e törvényhozás termében és örülök annak, hogy ez az elhanyagolt kérdés a népesedési probléma kérdése végre valahára a világháború fényénél megihlette ennek a törvényhozásnak a lelkét s amit eddig nem láttunk a mindennapi közélet ködében, az a világháború fényénél, mikor látjuk nemzetünk vérének hullását és pusztulását, teljes világossággal ragyog előttünk. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha még egy szempontot szabad figyelmükbe ajánlanom, az magának az emberéletnek értékelése akkor, mikor százezrek, milliók vesznek el, ami tulajdonképen az egyedüli reális dolog a világon, mert minden más földi kincs, mely elveszett, visszaszerezhető, de az elpusztult emberi élet, egy nemzetnek elfolyt vére, az többé nem pótolható. Nekünk erkölcsi kötelességünk, históriai kötelességünk, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) hogy ebben a pillanatban, mikor legelső alkalmunk van, hogy hitet tegyünk egy egészséges, nemzeti, konzervatív, a családi intézményt pártoló, a nemzeti fajfentartás czéljait szolgáló indítvány mellett, hogy azt egyhangúlag támogassuk, ezért kérem a t. házat ugy a magam, mint pártom nevében is, hogy Bródy Ernő t. képviselőtársamnak az egész ellenzék szeretete által pártolt indítványát egyhangúlag méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsöbaloldalon.) Elnök: Ki következik? Pál Alfréd jegyző: Ábrahám Dezső! Ábrahám Dezső: T. ház! Magától értetődik, hogy az ellenzék által beadott összes módosításokat az én j)ártom is támogatja ; azonban annak, hogy ezen szakasznál lelkiismereti kötelességemnek tartom felszólalni, ezen szakasz kiváló fontossága az oka s különösen oka ennek ez a módosítás, amelyet én a magam pártja
