Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-652

05,2. országos ülés 1910 av Elnök (csenget) : Csendet kérek. Polónyi, kép­viselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: Tiszteletteljes felvilágosítást kérek az elnök úrtól és a tisztelt többségtől. Nekem az az alkotmányjogi érzésem, hogy nincs jogom tovább beszélni. (Derültség jobbról. Felkiáltások : Megadjuk !) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Előre jelzem, hogy kellemetlen meglepetés ne érje az urakat, akik beszédre nógat­nak, hogy már nagyon keveset fogok beszélni. De nekem az a hitem, hogy most már oly ország­gyűlésen ülünk, mely alkotmányosan összehiva nincs. Az 1848 : IV. t.-cz. világosan kifejezi, hogy az országgyűlés összehívása a nyilvánosság teljes megóvása mellett hirdetmények utján történik, melyek Budapest több helyén kifüggesztendők. Ha ez a közjogi feltétel fenn nem forog, szerintem — lehet, hogy rosszul ismerem az alkotmányt — az országgyűlés ülést nem tarthat. Mivel ugy tudom, hogy az összehívás a tegnapi ország­gyűlésre szól, ma pedig már nincs tegnap . . . (Élénk derültség.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Meglehet, hogy teljesen meg­nyugtató felvilágosítást kapok. Az elnök urnak tudomása kell hogy legyen, mára van-e össze hiva az országgyűlés és ki vannak-e téve a plaká­tok, mert akkor minden kétségenkivül tovább is beszélek. De ha ez nem forog fenn, mégis az elnök úrtól kell kérdeznem, szabad-e tovább beszélnem. Elnök: Válaszolok a kérdésre. (Halljuk! Halljuk !). Kekem az a felfogásom, s meg vagyok győződve, hogy e felfogásban a t. ház többsége is osztozik, hogy az interpelláeziós jog a kisebbség­nek oly joga, melyet a házszabályok vagy a ház­határozatok túlszigoru magyarázatával a több­ségnek különösen ily időkben megrövidíteni talán nem lenne illő. Teljesen igaza van a képviselő urnak, a szerdai nap állapíttatott meg az inter­pellácziókra. Polónyi Géza : Ugy van, most pedig már csü­törtök van. (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Tizenkét órakor két­ségtelenül letelt az interpelláeziós nap. Minthogy azonban ezzel még talán 15 képviselőt fosztanék meg interpelláeziós jogától, én az ülést megsza­kítani nem fogom. Ha azonban az ellenzék kívánja, hogy az inter­pellácziókat ne folytassuk, legnagyobb készséggel hozzájárulok ahhoz a magyarázathoz, melynek Polónyi képviselő ur kifejezést adott, hogy t. i. a szerdai nap lévén megállapítva az interpellá­eziókra, ma az interpellácziók további része már el nem mondható. (Helyeslés jobb jelöl. Zaj a bal­oldalon.) Polónyi Géza: Nagy köszönettel fogadom a mélyen tisztelt elnök ur felvilágosítását. De ne méltóztassék zokon venni, ha azt az álláspon­tot foglalom el, hogy e kérdésben nincs tranz­akczió. Ez nem függ az egyes képviselőktől, vagy egy pár képviselőtől, mert ez közjogi tgnszlus 23-án, szerdán. 287 akadály. Ha egyszer nincs összehiva arra az idő­pontra az országgyűlés, ott nem nyilatkozhatom sem én, sem más, aki beszélni akar. Elnök (csenget): Csendet kérek! Engedje meg a képviselő ur, hogy ez észrevételére nyilat­kozzam. (Halljuk! Halljuk !) kz országgyűlés­nek mindig csak kezdőpontja van a hirdetmény­ben közzétéve, de befejezése nincs. (Élénk helyes­lés jobboldalon.) Polónyi Géza: Nem valami nagy kázusról van szó. Arról van szó, hogy igenis az interpellá­czionális jogtól nem lehet megfosztani a képviselő urakat, azonban ezt az interpellácziót sem én, sem más nem folytathatjuk; csakis akkor, midőn a törvényesen meghirdetett országgyűlési ülés megindul. Nekem ez a véleményem. Különben, t. ház, ezt a kérdést már egyszer tárgyaltam a t. házban és akkor egyértelmüleg azt az álláspontot foglaltuk el, amelyet én voltam szerencsés a képviselőháznak bejelenteni. Azon­ban a magam részéről szívesen engedelmeskedem a t. elnök urnak, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) azt pedig, hogy a t. képviselő urak akarnak-e egy közjogilag helytelenül megtartott képviselő­házi ülésen beszélni, vagy nem, másokra bizom. Részemről minden további beszédről való le­mondással egyszerűen interpelláczióm felolvasá­sára szorítkozom. (Halljuk! Halljuk! balfelől. Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Interpelláczióm következő­képen szól (olvassa) : »1. Mikor szándékozik a t. ministerelnök ur aziránt intézkedni, hogy az 1915. évi májas hó 26-án a képviselőházban tett nyilatkozatának megfelelőleg az olasz királysággal fennállott szö­vetségi szerződésünk egész terjedelmében közzé­tétessék?* A t. ministerelnök ur nem volt itt, midőn nyilatkozatát felolvastam. Ha parancsolja, még egyszer felolvasom. Gr. Tisza István ministerelnök (tagadólag int). Polónyi Géza (olvassa) : »2. A ministerelnök urnak 1916. évi augusztus hó 9-én a képviselő­házban tett meglepetésszeTÜleg hatott nyilatko­zata szerint Romániával szövetségi viszonyban állunk. Hajlandó-e a ministerelnök ur a Romániával megkötött szerződésünket a magyar alkotmány követelményeinek megfelelőkg haladéktalanul a képviselőházzal közölni ? 3. Szándékozik-e a t. ministerelnök ur a Hindenburg Kürt személyében az északi és keleti hareztéren örvendetesen bekövetkezett katonai főparancsnok-változásnak tényéről és annak okai­ról a képviselőházat tájékoztatni s a katonai hatalomnak külföldi áüampolgárra történt átruhá­zása tárgyában a magyar alkotmánynak meg­felelő javaslatot a képviselőháznak előterjesz­teni? Kiegészítésül és befejezésül csak annyit teszek még hozzá, hogy a t. ministerelnök ur ne legyen tévedésben az iránt, hogy eléggé ismeretes élőt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom