Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-652

05,2. országos ülés 1910 av Elnök (csenget) : Csendet kérek. Polónyi, képviselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: Tiszteletteljes felvilágosítást kérek az elnök úrtól és a tisztelt többségtől. Nekem az az alkotmányjogi érzésem, hogy nincs jogom tovább beszélni. (Derültség jobbról. Felkiáltások : Megadjuk !) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Előre jelzem, hogy kellemetlen meglepetés ne érje az urakat, akik beszédre nógatnak, hogy már nagyon keveset fogok beszélni. De nekem az a hitem, hogy most már oly országgyűlésen ülünk, mely alkotmányosan összehiva nincs. Az 1848 : IV. t.-cz. világosan kifejezi, hogy az országgyűlés összehívása a nyilvánosság teljes megóvása mellett hirdetmények utján történik, melyek Budapest több helyén kifüggesztendők. Ha ez a közjogi feltétel fenn nem forog, szerintem — lehet, hogy rosszul ismerem az alkotmányt — az országgyűlés ülést nem tarthat. Mivel ugy tudom, hogy az összehívás a tegnapi országgyűlésre szól, ma pedig már nincs tegnap . . . (Élénk derültség.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Meglehet, hogy teljesen megnyugtató felvilágosítást kapok. Az elnök urnak tudomása kell hogy legyen, mára van-e össze hiva az országgyűlés és ki vannak-e téve a plakátok, mert akkor minden kétségenkivül tovább is beszélek. De ha ez nem forog fenn, mégis az elnök úrtól kell kérdeznem, szabad-e tovább beszélnem. Elnök: Válaszolok a kérdésre. (Halljuk! Halljuk !). Kekem az a felfogásom, s meg vagyok győződve, hogy e felfogásban a t. ház többsége is osztozik, hogy az interpelláeziós jog a kisebbségnek oly joga, melyet a házszabályok vagy a házhatározatok túlszigoru magyarázatával a többségnek különösen ily időkben megrövidíteni talán nem lenne illő. Teljesen igaza van a képviselő urnak, a szerdai nap állapíttatott meg az interpellácziókra. Polónyi Géza : Ugy van, most pedig már csütörtök van. (Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Tizenkét órakor kétségtelenül letelt az interpelláeziós nap. Minthogy azonban ezzel még talán 15 képviselőt fosztanék meg interpelláeziós jogától, én az ülést megszakítani nem fogom. Ha azonban az ellenzék kívánja, hogy az interpellácziókat ne folytassuk, legnagyobb készséggel hozzájárulok ahhoz a magyarázathoz, melynek Polónyi képviselő ur kifejezést adott, hogy t. i. a szerdai nap lévén megállapítva az interpelláeziókra, ma az interpellácziók további része már el nem mondható. (Helyeslés jobb jelöl. Zaj a baloldalon.) Polónyi Géza: Nagy köszönettel fogadom a mélyen tisztelt elnök ur felvilágosítását. De ne méltóztassék zokon venni, ha azt az álláspontot foglalom el, hogy e kérdésben nincs tranzakczió. Ez nem függ az egyes képviselőktől, vagy egy pár képviselőtől, mert ez közjogi tgnszlus 23-án, szerdán. 287 akadály. Ha egyszer nincs összehiva arra az időpontra az országgyűlés, ott nem nyilatkozhatom sem én, sem más, aki beszélni akar. Elnök (csenget): Csendet kérek! Engedje meg a képviselő ur, hogy ez észrevételére nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk !) kz országgyűlésnek mindig csak kezdőpontja van a hirdetményben közzétéve, de befejezése nincs. (Élénk helyeslés jobboldalon.) Polónyi Géza: Nem valami nagy kázusról van szó. Arról van szó, hogy igenis az interpelláczionális jogtól nem lehet megfosztani a képviselő urakat, azonban ezt az interpellácziót sem én, sem más nem folytathatjuk; csakis akkor, midőn a törvényesen meghirdetett országgyűlési ülés megindul. Nekem ez a véleményem. Különben, t. ház, ezt a kérdést már egyszer tárgyaltam a t. házban és akkor egyértelmüleg azt az álláspontot foglaltuk el, amelyet én voltam szerencsés a képviselőháznak bejelenteni. Azonban a magam részéről szívesen engedelmeskedem a t. elnök urnak, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) azt pedig, hogy a t. képviselő urak akarnak-e egy közjogilag helytelenül megtartott képviselőházi ülésen beszélni, vagy nem, másokra bizom. Részemről minden további beszédről való lemondással egyszerűen interpelláczióm felolvasására szorítkozom. (Halljuk! Halljuk! balfelől. Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Interpelláczióm következőképen szól (olvassa) : »1. Mikor szándékozik a t. ministerelnök ur aziránt intézkedni, hogy az 1915. évi májas hó 26-án a képviselőházban tett nyilatkozatának megfelelőleg az olasz királysággal fennállott szövetségi szerződésünk egész terjedelmében közzététessék?* A t. ministerelnök ur nem volt itt, midőn nyilatkozatát felolvastam. Ha parancsolja, még egyszer felolvasom. Gr. Tisza István ministerelnök (tagadólag int). Polónyi Géza (olvassa) : »2. A ministerelnök urnak 1916. évi augusztus hó 9-én a képviselőházban tett meglepetésszeTÜleg hatott nyilatkozata szerint Romániával szövetségi viszonyban állunk. Hajlandó-e a ministerelnök ur a Romániával megkötött szerződésünket a magyar alkotmány követelményeinek megfelelőkg haladéktalanul a képviselőházzal közölni ? 3. Szándékozik-e a t. ministerelnök ur a Hindenburg Kürt személyében az északi és keleti hareztéren örvendetesen bekövetkezett katonai főparancsnok-változásnak tényéről és annak okairól a képviselőházat tájékoztatni s a katonai hatalomnak külföldi áüampolgárra történt átruházása tárgyában a magyar alkotmánynak megfelelő javaslatot a képviselőháznak előterjeszteni? Kiegészítésül és befejezésül csak annyit teszek még hozzá, hogy a t. ministerelnök ur ne legyen tévedésben az iránt, hogy eléggé ismeretes élőt-