Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-652
264: 652. országos ülés 1916 sitani a szükségletek kielégítését. Csak arra akarom kérni, hogy a szükségletek elosztásánál a vidék vadállományának bőségéhez képest kissé több kereskedőnek is juttasson lőszert és serétet. Hiszen például leggazdagabb a pozsonyi és nyitramegyei körzet és ott — amint a minister ur felolvasta — egyedül Szeifert kapott nagyobb serétmennyiséget. A vadárak makszimálására nézve mondottakat szintén teljesen akczeptálom. Megnyugtat a minister urnak az a kijelentése, bogy a Magyarország közfogyasztására szükséges vadat az ország számára biztosítja, csak arra kérem, bogy Magyarországnak töltényhüvelyekkel való ellátása tárgyában mielőbb juttassa befejezésre a tárgyalásokat, hogy a szállítások mielőbb megkezdődhessenek, mert a hüvelyek beszerzése még itt Budapesten is a legnagyobb nehézségekbe ütközik, különösen — amint interpellácziómban emiitettem — a 16-os hüvelyek beszerzése, amit más ismerőseim számára kíséreltem meg, nem sikerült és gyakori próbálgatás daczára csak 100 darabhoz tudtam hozzájutni. Ebben a czikkben tehát a hiány tényleg megvan, ezt a hiányt pótolni lehetséges, mert az osztrák gyárak előállítják ezt a czikket, csakhogy annak a legnagyobb részét osztrák vevőik számára tartják fenn. Ismétlem, a minister ur válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnak gróf Esterházy Mihály képviselő ur interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik ? Almássy Lászlő jegyző: Eitner Zsigmond! Eitner Zsigmond: T. képviselőház! Bocsánatot kérek, hogy Ráth Endre t. képviselőtársam előbbi interpellácziója után ugyanebben a tái'gyban felszólalok, noha az interpelláczió épen nem szokásom, mert 17 esztendeje ülök itt e házban, de még soha ezzel a jogommal nem éltem. Normális parlamenti viszonyok között ma sem élnék vele, ahol az ember elmondhatná kívánságait és kéréseit, amelyeket joga van a házban előterjeszteni. Azonban hetenként egy napra van szorítva az interpellálás joga, amikor az embernek kötelessége előadni azokat a dolgokat, amelyek tudomása szerint sérelmesek. Kötelességemmé teszi interpelláczióm előterjesztését az is, hogy Sándor János belügyminister ur Manndorff Géza t. barátomnak augusztus 9-én előterjesztett interpellácziójára adott válaszában azt mondotta a Haditermény Részvénytársaságra, hogy ez nem szegény, az egy intézmény, mely a kormány részéről hivatott életbe, amely altruisztikus alapon áll. Erre én közbeszóltam: No, nem altruisztikus. Erre Sándor János belügyminister ur azt kérdezte: Mivel bizonyítja ezt a képviselő ur? Válaszom ez volt: Majd megmondom. (Halljuk! Halljuk! auguszlus 23-án, szerdán. balfelöl.) Sándor János belügyminister ur erre ezeket mondotta: Szívesen várom annak a bizonyítását, hogy ez intézmény 5 százalékot meghaladó jövedelmét nem forditják-e közczélokra. Igaz, hogy ez az intézmény a kormány által hivatott életbe. De engedjék meg, hogy a Haditermény Részvénytársaságnak Harkányi kereskedelemügyi minister ur által 1915 június 26-án jóváhagyott alapszabályaiból felolvassak néhány szakaszt arra vonatkozólag, hogy mi a czélja ezen Haditermény Részvénytársaság alakításának ós rámutassak ezzel kapcsolatban arra, hogy miket csinál a Haditermény Részvénytársaság és akkor majd be fogja látni a minister ur is, hogy én az altruizmust, azt, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, nem az 5 százalékon felül való jövedelmekre, amiről szintén fogok beszélni, hanem arra alapítottam, hogy nem altruisztikus. Azaz intézmény, amely az ő közvetítésével a szegény nép részére hozzájutható kenyeret ós lisztet nem olcsóbbitja meg, hanem megdrágítja. (Ugy van! bal felől.) Ezekre majd — kapcsolatban a ministerelnök urnak Ráth Endre t. képviselő ur interpellácziójára adott válaszával — konkrét adatokkal és okmányokkal fogok szolgálni. (Halljuk! balfelöl.) A Haditermény Részvénytársaság jóváhagyott alapszabályainak 1. §-a így szól: »A vállalat tárgya a mezőgazdasági terményeknek vagy ilyenekből akár a társaság által, akár mások által előállított gyártmányoknak, a m. kir. kormánynyal létesítendő megállapodások szerint az alakulás idejében folyó háború folytán közérdekből szükségessé váló beszerzése, tárolása és forgalomba hozása. A társaság mindennemű ügyleteket, vállalkozásokat létesíthet, amelyek az előbb említett czélokat előmozdítani hivat vák.« A czél az, hogy a tárolásoknál és forgalombahozásnál nemhogy megdrágítsák, hanem könnyebben juttassák hozzá a néjiet a kenyérhez. A társaság alaptőkéje 20 millió korona, amelynek csak 5°/o-ot szabad jövedelmeznie, mert az ezenfelüli jövedelem, amint az az utolsó szakaszban benn van, a kormány által meghatározott czélokra fordittatik. Ez egy nagyon sajátságos intézkedés, mert az a társaság, amely ezt a 20 milliót ilymódon összeadta, akkor is összeadta volna, ha kamatot egyáltalában nem kapna, mert ez a társaság leginkább gabonakereskedőkből és bizományosokból áll, akik azért adták ezt az alaptőkét össze, hogy ők mint kereskedők és bizományosok szerepelhessenek. A 9. § a következő szokatlan rendelkezést tartalmazza: »A részvények osztatlanok és a társaság minden részvényre nézve csak egy tulajdonost ismerhet el«. »A részvényesek a részvényes nevének és lakhelyének kitüntetése mellett a társasági részvénykönybe vezettetnek be. A részvények, ideértve a teljes befizetésig kibocsátandó ideiglenes
