Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-650

650, országos ülés 1916 ai nehézségei miatt. Pedig ott vannak a nyugati államok, ott van Dánia, ahol háromszor annyi lakosság van egy négyszögméter területen, mint nálunk, mégis tudják foglalkoztatni az embereket, mert oly birtokpolitikát folytatnak, ahol mindenki megtalálja a megélhetést és boldogulást. Gr. Batthyány Tivadar: Ipar is van ott. Mayer János: Minden tekintetben szocziális intézkedések, a demokratikus közteherviselésnek megfelelő intézkedések és kellő birtokpolitika kellene, olyan közgazdasági állapot, hogy senki se kívánkozzék el innen. Nem is olyan régen, amikor ugyanezeket az elveket hirdettük, nem demagógiából, nem lázító szándékkal, nem szereplési viszketegböl, akkor agyon akartak bennünket bunkózni, hogy földosztók vagyunk, pedig hazafias meggyőződésből hirdettük, hogy ez az ország csak akkor lesz boldog és akkor marad el az a szerencsétlen vérveszteség, amelyet kivándorlásnak neveznek, ha gátat vetünk azoknak az okoknak, amelyek a kivándorlásra késztetik az embereket. Ezt pedig csak ugy tudjuk, ha oly birtokpolitikát csinálunk, hogy mindenki, aki erre hivatva van, földhöz jusson. Ipart kell teremteni, gyárakat felállítani, földet kell adni vagy örök bérleti vagy bérleti czélokra, módot kell adni, hogy a mi polgáraink a haza földjébe üssék fel sátorfájukat, a föld szeretetét meg kell tartani bennük és aki egy talpalatnyi földet tud a magáénak, azt a kivándorlásra kisértő ügynök sohasem tudja elcsábítani a hazájától. (Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Amikor ezt mondtuk, akkor földosztóknak, anarchistáknak, urgyülölőknek mondtak minket és megmaradt ez a szerencsétlen vérveszteség, a kivándorlás. Befejezem beszédemet t. ház. (Halljuk! Halljuk a bal- és szélsobaloldalon.) Üjból a legnagyobb örömmel üdvözlöm a határozati javaslatot és kérem a t. házat, hogy meleg szeretettel fogadja a gróf Eszterházy Móricz képviselőtársunk határozati javaslatát, az abban foglaltakat tegye magáévá és akkor lesz ez az ország abban a helyzetben, hogy azt az óriási vérveszteséget, amelyet ez a szerencsétlen világháború okoz, kiheverje és uj életre éledjen. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a bál- és szélsobaloldalon.) Elnök: T. ház! Miután a napirend tárgyalására szánt idő előrehaladt, a tárgyalást mára megszakítom és most leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülését a ház folyó hó 21-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről, a vagyonadóról és az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fentartásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásának folytatását, kapcsolatban a gusztus 12-én, szombaton. 107 rájuk vonatkozólag beadott feliratokkal és kérvényekkel. Méltóztatnak ezt a javaslatomat elfogadni ? Gr. Batthyány Tivadar: Kérem! Elnök: Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur kivan szólni. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! A t. elnök ur indítványaval szemben tiszteletteljesen indítványozom és kérem, méltóztassék kimondani, hogy ne hétfőn, e hó 21-én, hanem kedden, e hó 22-én délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tűzessék ki az a napirend, amelyet a t. elnök ur proponált. Emlékeztetem a t. képviselőházat a következő körülményekre : Az egyik az, hogy mielőtt e nagy horderejű törvényczikk-komplekszum tárgyalását megkezdtük, ugy mondatott, hogy nyolczórás üléseket fogunk ugyan tartani, de 3—4 ülésnél többet egy héten nem. En azt hiszem, hogy senki sem mondhatja, hogy az ellenzék nem akar dolgozni. Nekem semmi kifogásom az ellen, hogy napról-napra tartsunk ülést. De hogy hétfőtől szombatig nyolcz órás üléseket tartva, komoly munkát végezzünk, amint épen tegnapelőtti felszólalásomban kifejteni bátor voltam, az egyszerűen lehetetlen. Mert utóvégre is a törvényhozás termében, az ország szine előtt szakkérdésekről egyszerűen hasból, amint a magyar mondja, beszélni lehetetlen, ahhoz készülni kell, ahhoz komoly tanulmányokat kell végezni, ez pedig akkor, amikor reggeltől estig folyik a tárgyalás, nem lehetséges. Vagy méltóztassék az ülések idejét megröviditeni négy-öt órára és akkor minden nap ülést tartani, vagy méltóztassék megmaradni annál, hogy nem minden nap tárgyalunk. Én az előbbit jobb szeretném, mert négy-öt óráig inkább lehet dolgozni. De ha megmarad a nyolczórás ülés, akkor ne tárgyaljunk minden nap. Nem akarok a házszabályokra kritikát mondani, a házszabályok jogi természetéről sem akarok beszélni, de ha a íreuga dei szent nevében az igazán kritikus helyzet közepette mi elnézünk attól, hogy sérelmeinket c tekintetben egyáltalán érvényesíteni igyekezzünk, elvárhatjuk a t. kormánytól, a t. többségtől, hogy ezzel szemben legyen annyi figyelemmel az ellenzék iránt, hogy az a parlamenti komoly munkára képes legyen. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Az egy

r mellékargumentum, hogy Szent István naj)ján a képviselők többnyire vidéken vannak kerületeikben ; ez is egy argumentum, de a főargumentum az, hogy hat napon át nyolczórás parlamenti működést kifejteni nem lehet. Nagyon kérem, méltóztassék nem szavazás utján, de egyáltalán hozzájárulni ahhoz, hogy hétfő helyett kedden tartassék meg a legközelebbi ülés. Elnök : A j)énzügyminister ur kivan szólani. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! En ugyan azt tartom, hogy tekintettel arra, hogy a jövő egész hét rendelkezésére fog állni a t. képviselő