Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-649
649. országos ülés 1916 augusztus 11-én, pénteken. 121 désben, de megközebtőleg azon mérvig, ameddig ezelőtt ezen értékpapír-adómentességet élvezték. Akkor ők ebben megtalálhatják a kiegyenlítést, még ha vagyonadó alá is vonatnak. Ezzel szemben azt hallottam, hogy a társulatok nagyon szívesen belemennének a cserébe, mert azon nyernének, de az állam vesztene rajta. Ez igaz is, ha ugy csinálják a dolgot, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállatok egész kereseti adóját elejtik és annak helyébe a jövedelemadót és vagyonadót hárítják rájuk, Én azonban ugy kontemplálnám a dolgot, hogy az a kereseti adó megmarad, csak pusztán ez a kedvezmény az értékpapírokra csatoltatik bele. Akkor az a vagyonadó nagyon bőven ki fogná ezt egyenlíteni. Hiszen egy részvénytársaság vagyona nemcsak értékpapírokból áll. Ha kiveszszük a vagyonadó alól a tulajdonukban levő palotákat, házakat, ingatlanokat, bérbirtokokat, mezőgazdasági birtokokat, akkor természetes, hogy nem lesz kiegyenlítés az állam javára. (Ugy van! balfelöl.) I)e hát hisz ép mindezeket ezen adóba be kívánom vonni. Ezt azért hangsúlyoztam, hogy megmutassam azt az elfogulatlanságot, amelylyel viseltetek a nagy pénzintézetek szerepe iránt. Amig a pénzintézetek a maguk legitim r üzletkörében maradnak, addig pártolom őket. Ép azért támogatom ezen igényüket, mert ez a köznek is érdeke. Ellenben igenis elitélem, amikor olyan térre kalandoznak el, amely nem az ő feladatuk és mindenféle árdrágító üzletbe bocsátkoznak. (Helyeslés bal felöl.) Ne csodálkozzanak azon a pénzintézetek, ha támadások érik őket. Épen az ilyen kedvezmények idézik elő az elkeseredettséget és okozzák azokat a támadásokat, amelyek, megengedem, sokszor túlhajtottak. Magam igyekszem betartani a kellő határokat, de fel kell háborodnom, amikor olyan nyilatkozatokat hallok vezetőemberek részéről, mint a múltkor is. Megtámadtak engem azért, hogy miért támadtam a bankokat, pénzintézeteket. Megmondtam: árdrágító működésükért. Erre ezt a nyilatkozatot kellett hallanom: »Kérem, ez a világon mindenütt igy van, enélkül nem csinálhatunk üzleteket, nem folytathatjuk tevékenységünket*. A tőke nemzetköziségét emelik ki! Hol marad hát a hazafiság? Amikor a haza polgárai százezrével mennek el a lövészárkokba és védik ezt a hazát életükkel és vérükkel, akkor azok az urak is hozhatnak valami kis áldozatot, legalább is annyit, hogy a polgárokat ne zsarolják ki, hanem érjék be az egyszerű polgári haszonnal. (Élénk helyeslés balról.) Nem kívánom, hogy a bankok minden haszon nélkül dolgozzanak. Jól van, csináljanak üzleteket, hiszen üzletemberek. í)e érjék be azzal a haszonnal, amelyet élveztek a béke idejében és ne kívánjanak a háború révén nagyobb jövedelemhez, nagyobb nyereségekhez jutni. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXI. KÖTET. (Helyeslés a baloldalon.) Nem azért küzdenek a mi véreink ott künn, hogy az ő vagyonszaporitásukat biztosítsák, nem azért áldozzák életüket és vérüket, .hogy ők azután a nemzetet kiszipolyozzák. (Elénk helyeslés balfelöl.) Ha ilyen nyilatkozatokat hallunk, akkor ne csodálkozzanak azon, ha elkeseredünk és egyikünk-másikunk támadásában talán nem tartja meg a mértéket. Én iparkodom ezt a mértéket mindig és most is betartani, de ezt a dolgot jellemeznem kellett itt. (Élénk helyeslés balfelöl.) Nagyon sok mondanivalóm volna még a javaslatokhoz, de az idő előrehaladt. Nem akarom a képviselőház idejét továbbra is igénybe venni. Ezeket kívántam megjegyezni és nagyon kérem a t. minister urat, tegye lehetővé, hogy az ellenzéki javaslatok leglényegesebb pontjai elfogadtassanak, tegye nekünk lehetővé, hogy ez a ház egyértelmüleg szavazhassa meg ezeket a terheket, amiket épen az ország legmagasabb érdekében viselnünk kell. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök : Miután az idő előrehaladt, a napirend tárgyalását félbeszakítjuk. A belügyminister ur kivan szólni. Sándor János belügyminister: T. ház! Van szerencsém bejelenteni két törvényjavaslatot. Az egyik szól a fiumei magyar királyi államrendőrségről (írom. 1316), a másik a Budapest székesfővárosi magyar királyi államrendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről (írom. 1317). Kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatokat kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A belügyminister ur által beterjesztett két törvényjavaslat és pedig: a Budapest székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének Csepel község területére való kiterjesztéséről és a fiumei m. kir. államrendőrségről szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni és szét fog osztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett pedig a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Miután az inditványkönyvben Huszár Károly (sárvári) képviselő urnak egy bejegyzése van, amelyre vonatkozó indítványt az elnökségnek át is adta, a bejegyzés fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző': Jelentem a t. háznak, hogy augusztus 10-éről az inditványkönyvben Huszár Károly kéjjviselő ur részéről a következő bejegyzés történt : »Az ipari czikkek és azok nyersanyagának hatósági ármegállapítása tárgyában.* Elnök: A házszabályok 192. §-a értelmében javaslom, hogy az indítvány indokolását méltóztassék megengedni, megjegyezvén rögtön, hogy az indokolás határideje iránt később fogok a háznak javaslatot tenni. Méltóztatnak megengedni az indítvány indokolását? (Igen!) A ház az indokolást megengedte. 16
