Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-649

116 649. országos ülés 1916 \ gyón, amelyet ezen kulcs alapján hoznánk ki, csak a papiroson volna meg. Hogy adatokkal illusztráljam ezt a téte­lemet, bátor vagyok néhány, ebben az évben, illetőleg a múlt év végén és a folyó év elején Budapesten történt vagyonátruházást bemutatni. (Halljuk ! Halljuk!) Múlt év szeptember 21-én eladatott a Ferencz József rakpart 10. szám alatt lévő ingatlan 670.000 K-ért. Ez ingatlan forgalmi értéke tehát 670.000 K. Ha ezzel szemben azt a kulcsot alkalmaznók, amely az illetékekre vonatkozik, akkor az ingatlannak az értéke 752.000 K, tehát 82.000 K-val több. Deczem­ber 7-én ugyancsak a Ferencz József rakparton eladódott a 18. számú ingatlan 524.000 K-ért, becslési értéke volna 830.000 K. Az idén május 25-én a Wahrmann-utcza 18. számú ingatlan eladatott 473.000 K-ért, ezzel szemben a becs­lési érték 650.000 K. Május 30-án eladatott az Ó-utcza 21. számú ingatlan 229.000 K-ért, becslési értéke 349.000 K. Végre május 25-én a Rákóczi-ut 69. számú ingatlan elkelt 922.585 K vételárért és ennek becslési értéke volna 1,345.000 korona. Ezekkel az adatokkal csak azt a veszedel­met akartam bizonyítani, amely abban foglal­tatik, ha a pénzügyi közegek a törvény rendel­kezése mellett is egyszerűen arra az álláspontra helyezkednének, hogy a vagyonadónál az érték megállapításánál annak a törvénynek ezt a ren­delkezését applikálják. Ennek következtében szükségesnek látom, hogy ez az eshetőség be ne következzék, hogy itt magában a törvényben történjék intéz­kedés, hogy a vagyoni adónál az értékmeg­állapitásnál a becslésnek az a módja helyet ne foglaljon. Azzal is megelégszem, hogy a pénz­ügyminister ur itt a házban ily értelmű dekla­rácziót tesz és annak idején a kibocsátandó ren­deletébe be fogja venni. Ami a díjtételeket illeti, ezek természetesen szoros kapcsolatban vannak a jövedelmi adó díjtételével, ezekre vonatkozólag részletes előter­jesztések történtek a házban Nem kívánok na­gyon a kérdés mélyébe bocsátkozni, de néhány szemjxmtot magam is szükségesnek látok ki­domborítani. Kétségtelen, hogy a díjtétel ellen ugyanazok a kifogások emelhetők, mint amelyek emeltettek a jövedelmi adó díjtételénél; itt azon­ban még egy kifogás emelhető és ez az, hogy ez a díjtétel, mely a vagyonra vonatkozólag itt foglaltatik, csak a kishozamu vagyont sújtja és minél nagyobb hozamú a vagyon, annál kevésbbé esik vagyoni adó, illetőleg e javaslatban meg­állapított díjtétel alá. Azt a határt, ahol a díj­tétel még érvényesül, meg lehet állapítani a 8%-os kamatozásban. Azoknál a vagyonoknál, ahol 8°/o-os kamatozás van, a díjtétel ugy ahogy még érvényesül, mihelyt azonban a vagyon ho­zadéka e százalékot túlkaladja, akkor a vagyoni adó díjtétele már nem érvényesül. Leszek bátor ezt pár példával bemutatni, igusztus 11-én, pénteken. amik az általam felállított tételt világosan bizonyítják. (Halljuk ! a hal- és a szélsöbálóldalon.) Kiindulok két jövedelemből. Egy minimális jövedelemből, a mostani javaslat szempontjából minimális, minthogy 10.000 koronánál kezdődik az adóköteles jövedelem, és kiindulok egy 80.000 koronás jövedelemből, nem a legnagyobb, de 80.000 koronás jövedelemből, és akkor a követ­kező eredményekhez jutok. Ha a 10.600 koronás jövedelem 8°/o-os kamatozásnak felel meg, akkor az a vagyon, amely a 10.600 korona jövedelmet hozza, 132.500 korona értékű, és akkor ez eset­ben a vagyoni adó 320 korona, a jövedelmi add 290 korona, le lett vonva a jövedelmi adó, tehát fizet vagyoni adó czimén még 30 koronát, tehát még fizet vagyoni adót. A 80.000 koronánál a kérdés ugy alakul, hogy ha 80.000 korona egy 8°/o-ot kamatozó tőkének jövedelme, akkor az a vagyon egy millió koronát képvisel, és akkor a vagyoni adó 4240 korona, a jövedelmi adó 3520 korona, levonva a jövedelmi adó, még mindig jelentkezik 720 korona vagyoni adó. Megfordul rögtön a helyzet és a kép, ha egy 9°/o-os és egy 12%-os kulcsot alkalmazunk. Tovább nem is mentem. Ez a három tétel a képet teljesen és hiven illusztrálja. Mig 10.600 koronás jövedelem 9%-os kamatozás mellett megfelel 117.777 korona értékű vagyonnak, egy 80.000 korona jövedelmet hozó vagyon ugyan­csak 9°/ 0 kamatozás mellett megfelel 888.888 korona 88 fillért képviselő vagyonnak. Az első esetben a 10.600 korona jövedelemnek a vagyoni adója 256 korona, a jövedelmi adó 290 korona, tehát vagyoni adó már nincs, már nem érvé­nyesül. Míg a 80.000 koronánál fog érvénye­sülni, mert ott még a vagyoni adó 3840 korona, a jövedelmi adó 3520 korona, tehát még van 320 korona vagyoni adó, az előbbi 720 koroná­val szemben már lezsugorodott 320 koronára; addig 12% kamatozás mellett a 10.600 korona jövedelemnek megfelelő vagyon 88.333 korona értékű, a 80.000 korona jövedelemnek megfelelő vagyon 666.666 korona 66 fillér, az első eset­ben vagyoni adó 172 korona, az előbb még 256 korona volt, most már csak 172, a jöve­delmi adó marad 290 korona, vagyoni adó tehát megint nincs. A másik esetben pedig van vagyoni adó 2440 korona, szemben még az előbbi 9%-os 3840 koronával már csak 2440 korona, a jövedelmi adó marad 3520 koro,na, vagyoni adó tehát már egyáltalán nincs. Ali tehát az a tétel, hogy csak a kis hozadéku vagyonok kerülnek a vagyoni adó alá. Ennek következtében, bár magam részéről teljesen elfogadom mindazt, amit az ellenzéki határozati javaslat kivan, mégis arra utalok, hogy szükségét látom annak, hogy itt az adó­tételnél külön intézkedés történjék arra vonat­kozólag, hogy az a vagyon, ha a normális hoza­déknál többet hoz, feltétlenül vagyoni adó alá kerüljön, illetve nagyobb adó alá kell jutnia. A megoldás módját nem proponálom. Ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom