Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-645

4-50 645. országos ülés 1916 jiiíius 14-én, pénteken. fokozatok szerint kell nyugtabélyegilletékkel ellátni.* Szinte szégyenkezem, mikor ily csekély kedvezményt kérek s tán tudok a tisztviselők részére biztosítani, de mégis kötelességemnek tartom, akármilyen csekélységről van szó, hogy ezt is biztositsam a tisztviselőknek. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván-e még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház ! Az általános vitában már emiitett okoból nem járulhatok hozzá Csermák Ernő képviselő ur első módositványához. Nem arról van szó, hogy bizonyos, ma létező bevételi források helyett más bevételi források nyittassanak meg, mert a mennyiben ezek megnyithatók, az állam igen nagy szükségletei, az állam előtt álló igen nagy szocziális feladatok megoldása érdekében okvetlenül meg lesznek nyitandók és ezek nem arra fordítandók, hogy bizonyos eddigi bevételei forrásoknál előálló hiányok csökkenttessenek, hanem azon czélokra, melyeket most emiitettem. Ily viszonyok között elvi szempontból tartom szükségesnek, hogy a létező terhek ne csökkentessenek, hanem a méltányosság csak annyiban gyakoroltassák, hogy a létező terhek ne emeltessenek. A képviselő ur második módositványát azonban készséggel elfogadom, egy kis módositással t. i. azzal, hogy ehelyett »ide értve a nyugellátásban részesülőket és özvegyeket« ez tétessék: »ide értve a nyugdijasokat, továbbá a közszolgálati alkalmazottak ellátást élvező hozzátartozóit« — mert hiszen az árvákat sem szabad elfeledni. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom felteimi, hogy Csermák Ernő képviselő urnak a pénzügyminister ur által is elfogadott és részben módosított módositványával fogadja-e el a ház a második paragrafust? Ha ez igy elfogadtatik, a képviselő ur másik módositványa elesik. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a 2. §-t Csermák képviselő urnak a pénzügyminister ur által elfogadott és módosított módositványával elfogadni : igen vagy nem? (Igen!) A módosítás elfogadtatik s igy a másik módosítás elesik. Következik a 3. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök : Elfogadottnak jelentem ki. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 4. §-t). Vermes Zoltán jegyző: Bakonyi Samu ! Bakonyi Samu: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az általános vita során előadottakhoz képest most minden további indokolás mellőzésével vagyok bátor az ott elmondottaknak megfelelő módosítást benyújtani a 4. §. utolsó bekezdésével szemben. (Olvassa) : »Módositás. A 4. §. utolsó bekezdéséből az »alapul« szó után következő rész kihagyandó és annak helyébe a következő szöveg iktatandó: »a szakértői becslés esetét kivéve, amikor az annak során megállapítandó becsérték veendő alapúk. Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs. Kérdem a t. házat, kiván-e valaki szólni? Platthy György: Szót kérek, t. ház! Elnök : Platthy György képviselő ur kivan szólni. Platthy György: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Minthogy a minister ur azon kijelentésével, hogy a becsüt bizonyos mértékhez köti, engem kielégített, ennélfogva a szakasz második bekezdéséhez kontemplált indítványomat tárgytalannak tekintem, helyesebben mondva, be sem nyújtom. Van azonban ugyanehhez a bekezdéshez egy másik indítványom is, amely az elrendelt szakértői becsű esetére vonatkozik. Ebbe a szakaszba itt felveendőnek tartanám az illetékköteles fél érdekében még a következő pótlást f Olvassa): »Ilyen becslésnél az illetékköteles félnek jogában áll saját költségére ellenőrző szakértőt alkalmazni.« A t. minister ur előre is bejelentette, miként az indokolásból kitűnik, hogy ő az igazságügyminister ur 42.600—1914. számú rendeletét akarja irányadónak elfogadni ezen szakértői becsű foganatosításának körülményeire vonatkozólag. Ha ezt fogadja el, akkor a félnek mindenesetre joga van a szakértője megnevezéséhez is. De nem bizonyos, hogy a pénzügyminister ur ezen intéz. ményt is átveszi a 42.60Ö—1914. számú igazságügyministeri rendeletből. Ennélfogva — de meg azért is, mert czélszerübb, ha magában a törvényben fejeztetnék ki világosan a félnek joga —helyesebbnek tartom, ha a félnek az a joga, hogy a szakértői becsühöz a maga részéről saját költségére szakértőt nevezhet meg, magában a törvényben nyer kifejezést. Erre vonatkozólag van szerencsém benyújtani javaslatomat, amely szerint a 4. §. hatodik bekezdésében »követelni« szó után folytatólag a következő szavak iktatandók be (Olvassa) : »ilyen becslésnél az illetékköteles félnek jogában áll saját költségére ellenőrző szakértőt alkalmazni.* Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni . Teleszky János pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy Bakonyi Samu t. képviselő ur módosításához hozzájáruljak és kérem a t. házat, hogy a kincstár érdekeinek biztosítása szempontjából a szakaszt ezen módosítás nélkül méltóztassék elfogadni. Ellenben méltányosnak tartom, hogy a feleknek a lehető legmesszebbmenő biztosíték megadassák. Feleslegesnek tartom ugyan Platthy György t. képviselő ur módosítását, mert amint ő is jelezte, az utasítás során lett volna ilyen intézkedés teendő és tehető, azonban készséggel hozzájárulok, hogy ez a törvényben is kifejezésre jusson és ennélfogva kérem a t. házat, hogy a szakaszt Platthy György t. képviselő ur módosításával méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.)