Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-644
406 644. országos ülés 1916 adónak az eredményét. A jövedelemadó elaszticzitása óriási. Néhány számot hozok fel és nem akarok tovább foglalkozni ezzel, de ebből is méltóztatik látni, hogy mily fejlődésképes adónem ez és mennyire helyre fog állani a fizikai személyek és a nyilvános számadásra kötelezett váUalatok adóterhe közt a disparitás, daczára a felemelésnek, a jövedelemadó következtében. Itt van az osztrák adóstatisztika 1898-ból. Még csak 711.000 cenzitája volt, ami a népesség 2'79%-a. 1908-ban, tiz év alatt, ez már felemelkedett 1,133.000 adózóra, ezek nem jelentkeztek, hanem kikutatták, ez megfelelt a népesség 4'5%-ájiak. 1898-ban a kifürkészett jövedelmi adó alá esett 2.313 millió korona és 1908-ban ez felemelkedett 3.747-re. Az eredmény 1898-ban, a kezdetnél, 44,655.000 korona volt, 1908-ban tiz év alatt 72,246.000 koronára emelkedett és az 1914. évi novellában már 115 millió korona kontingens van a jövedelmi adóra vonatkozólag megállapítva. Méltóztatik látni, hogy az a pesszimisztikusan felvett 35 millió korona, amelyet vár a pénzügyminister ur a jövedelmi adóból és amely csak a 10.000 koronán felül haladó jövedelemnél .kezdődik, nagyon közel van ahhoz a számhoz, amelyet Ausztriában először értek el 1898-ban, „a 44 millió koronából, méltóztatik látni a jövendőjét érmek az adónak, hogy 44 millió koronáról 100,000.000 koronát felülhaladó magasságra emelkedett Ausztriában. Természetszerűleg ez a jövedelmi adó kell •és- jogosultsága, hogy el tudjuk érni a reáladók leszállítását vagy eliminálását, vagy a reáladóknak átengedését a községi háztartásoknak ; ezért kell, hogy ez az elaszticzitása meglegyen ; ennek konzekvencziája az lesz, amit bátor voltam felemlíteni, hogy a diszparitás a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és részvénytársaságok közt ismét teljes mértékben helyre fog állani. Minthogy nem látok semmit megczáfolva azokból, amiket felhoztunk és minthogy teljesen jogosulatlannak tartom a nép politikai nevelése szempontjából és nem tartom helyesnek sem, hogy a leghatalmasabb, a legtőkeerősebb vállalkozások nyilvánvaló adókedvezményekben részesüljenek, ha nincs is semmi kilátásom a sikerre, mégis csak azért, hogy belekerüljön a naplóba, bátor vagyok a felszólalásomnak megfelelő módosítást a 6. §-nál előterjeszteni, még pedig két alternatív módosítást. Az első módosítás a 6. §. első bekezdésének kihagyását kívánja és ugyanoly alapon, mint a külföldi vállalatok megadóztatását kivánja enyhébb kulcs szerint megadóztatni a hazai vállalatokat, kezdve 200.000 koronánál és végezve 2,000.000 millió koronánál, kezdve 10 és végezve 35%-nál, tehát még mindig alacsonyabban van, mint a fizikai személyeknél. (Olvassa.) '»Áz adó a belföldi vállalatoknál a 200.000 •koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után a többletnek 10%-a ;. 200.000 koronánál több, de 400.000 koronát meg nem haladó nyereségiulius 13-án, csütörtökön. többlet után a többlet 15%-a ; 400.000 koronánál több, de 700.000 koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után a többlet 20%-a; 700.000 koronánál több, de 1,000.000 koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után a többlet 25%-a ; 1,000.000 koronát meghaladó nyereségtöbblet után a többlet 30%-a; 2,000.000 koronát meghaladó nyereségtöbblet után a többlet '35%-a.« Amennyiben ez a javaslat el nem fogadtatnék, javaslom, méltóztassék alternative a 6. §-nál a következő módosítást elfogadni. Maradna akkor az eredeti szöveg, mely ezt a kedvezményes tarifát állapitja meg a részvénytársaságok számára ; minthogy azonban senkinek sem lehet az a szándéka, hogy épen a leghatalmasabb intézetek, melyeknek már régen van tartalékuk, ezen az alapon enyhébben legyenek megadóztatva, mint a gyengébb intézetek, a következőt vagyok bátor javasolni : A 6. §. végére a következő szöveg jönne : »Amennyiben ' a saját tőke 5 millió koronát felülhalad, az adótételek 30%-kai, amennyiben 10 millió koronái felülhalad, 50%-kal emelkednek.* Azt javasolom tehát, hogy a tőkeerős társaságok a különben rájuk nézve kulcs szerint megállapított tételeknek 30, illetve 50%-át fizessék, nemcsak azon igazság szempontjából, hogy a fizikai személyekkel szemben vannak kedvezmények, hanem azért is, hogy az arányos és igazságos adózás a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kúriáján belül is helyre állittassék. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : A mentelmi bizottság előadója kíván sürgős jelentést tenni. Darvai Fülöp előadó: T. ház ! Van szerencsém bemutatni a mentelmi bizottság jelentését Ivánka Imre orsz. képviselő mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a jelentést kinyomatni és kiosztatni, tekintettel azonban az ügy sürgős voltára, mert á tárgyalás már folyamatban van, tisztelettel kérem, hogy a házszabályok 133. §-a alapján a sürgősséget méltóztassék kimondani. Rakovszky István: T. ház ! Elnök: Bocsánatot kérek, a házszabályok 133. §-a értelmében a ház vita nélkül határoz afelett, vájjon a szokásos három napi időköz letelte előtt kívánja-e tárgyalni a jelentést. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy a most beadott jelentés a szokásos három napi időköz letelte előtt tárgyaltassék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ehhez képest az Ivánka Imre országr gyülési képviselő mentelmi ügyére vonatkozó bizottsági jelentés a szokásos három napi' időköz letelte előtt fog napirendre tűzetni, ami iránt az ülés végén a napirendi javaslat során leszek bátor indítványt tenni. Jelzem még, hogy a jelentés ki fog nyomatni és kellő időben a holnapi ülés megkezdése előtt szét fog osztatni. Az ülést délután négy óráig felfüggesztem.
