Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

644. országos ülés 1916 Julius 13-án, csütörtökön. 393 be lehetne állítani a mérlegbe ? A törvényhozás azt követelhetné, hogy a tőzsdén jegyzett értékpapírok a tőzsdei árfolyammal veendők fel a mérlegbe, mert ennek meg lehet feleim. Ez az egyetlen vagyonelem, amelyre vonatkozólag meg lehetne felelni a törvény ama kategorikus intézkedésének, hogy a vagyont a valódi értéknek megfelelően kell a mérlegbe beállítani. A törvény azonban épen ennél az egy kategóriánál nem kívánja ezt, hanem megelégszik annak kimondásával, hogy magasabbra nem lehet menni, de alacsonyabban be lehet állítani. Nem lehet tehát akkor azt feltételezni a törvényhozótól, hogy a többi értékeknél, amelyek megállapítása tisztán egyéni aprecziáczió kérdése, ott a valódi értéket követeli beállitani és attól egy fillérrel sem lehet sem feljebb, sem lejebb eltérni. Meg vagyok győződve, hogy ha a t. képviselő ur ezekből a szempontokból méltóztatik a kérdést megítélni, akkor véleményét meg fogja változtatni. De a törvény intencziója is egészen világos; Hiszen mi a czélja a kereskedelmi könyvvezetésnek, mi a czélja a mérlegelésnek, mi a ezélja a nyilvános számadásnak, mi a czélja annak, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok mérlegei közzéteendők ? Ugyebár, a hitelezők védelme, a hitelezők fokozott védelme azzal a másik törvényes nagy előnynyel szemben, amelyet a törvényhozás más halandókkal szemben a kereskedőnek biztosit azáltal, hogy hiteligényei kielégítése tekintetében fokozott könnyebbségben részesül. Ennek a facziditásnak ellensúlyozása az a kötelezettség, amely a könyvvezetésben és a mérlegnyujtásban nyilvánul és amelynek követelménye azután az, hogy a mérleg valódi legyen, azaz a vagyoni állapotot a valódiságnak megfelelően tüntesse fel oly értelemben, amint a vagyon kimutatását a törvény megkívánja. Ennek az a czélja, hogy a hitélező tisztában legyen az ő adósának vagyoni helyzetével. Itt gondoskodni kell arról, hogy a hitelező tévútra ne vezettessék és hogy az adós vagyoni helyzete ne tüntettessék fel kedvezőtlenebbnek, mint amilyen a valóságban. Ha azonban az adós vagyoni helyzete kedvezőbb, mint ahogy a hitelező hiszi, ebből még soha egyetlen hitelezőnek sem volt kára és igazán nem volna logikus, ha a törvényhozás ez ellen védekezne. (Igaz! Ugy van! jobbfdől.) Ami a büntetörvénykönyvre való hivatkozást illeti, a t. képviselő ur később maga is konstatálta, hogy itt a csalás szándékának fenforgása szükséges, tehát ez itt egyáltalán nem vehető figyelembe. Hivatkozom röviden arra, hogy a büntetőtörvénykönyvnek és a kereskedelmi törvénynek életbe léptetése óta igen sok olyan mérleg készült, amelyben a vagyon értéke a ténylegesnél alacsonyabban vétetett fel, de nem tudok rá esetet, hogy ebből akár büntetőper, akár kereskedelmi per keletkezett volna, és kizártnak tartom azt, hogy akadjon olyan magyar biró, aki ezentúl megváltoztatná a judikatura eddigi álláspontját és ne tartaná teljesen korrekt mérlegnek azt, KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXX. KÖTET. ha valaki vagyoni állapotát ép ugy a hitelezői, mint saját helyzetének realitása érdekében kisebb összegben tünteti fel a valóságnál. Ezeket bátorkodtam előadni a t. képviselő ur megjegyzésére és kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot változatlanul elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2. §-hoz Haller István képviselő ur nyújtott be egy módosítást, amely a 3. kikezd ést e szavaktól kezdve : »saját tőke alatt értendő« egészen a szakasz végéig kihagyni javasolja és ehelyett a következő szavak felvételét kívánja : »saját tőke alatt a befizetett részvénytőke értendő«. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembe állítom Haller István képviselő ur módosításával. Amennyiben az eredeti szöveg fogadtatnék el, elvetettnek jelentem ki Haller képviselő ur módosítását, amennyiben az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, ugy Haller képviselő ur módosítását fogom elfogadottnak jelenteni. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 2. §. eredeti szövegét elfogadni, szemben a Haller István képviselő ur által javasolt módosítással. Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség. A ház tehát az eredeti szöveget fogadta el és a Haller István képviselő ur által benyújtott módosítást elvetette. Következik a 3. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 3. §-í, amely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa a 4. %-t). Elnök : Szólásra ki következik ? Vermes Zoltán jegyző: Gróf Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: T. képviselőház ! Csak pár perezre kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni, annál is inkább, mert azok után, amiket az igen t. pénzügyminister ur részben tegnap, részben a mai ülés folyamán a titkos tartalékokra vonatkozólag mondott, igen rövid lehetek. Előrebocsátom, hogy nagy örömmel fogadtam a t, minister urnak azon tegnapi kijelentését, hogy egyenlő adókulcs teljesen különböző természetű adóforrásokra alkalmazva minden lehet, csak nem az igazságosság követelményének érvényesítése. Mert hisz épen e javaslat nem disztingvál az egyes jövedelmek között és én épen ezt diffikultáltam. Ami magát a 4. §-t illeti, ez a javaslatnak egyik legfontosabb szakasza volna, vagy talán azzá is lesz, ha kellően korlátozzuk a minister diszkreczionális jogát a tekintetben, hogj

r végeredményben ki mennyit fizet. Ha ezt a korlátozást a 28. és más szakaszoknál megteszsziik, e szakasz lesz a javaslat legfontosabb szakasza. Két kisebb módosítást leszek bátor benyújtani. Az egyik vonatkozik a »titkos tártaiékok« kifejezésre és inkább stiláris módosítás, a második pedig arra, amit már a múlt ülésen felhoztam és amire sem a t. pénzügyminister ur, sem a ház 50