Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-633
6 633. országos ülés 1916 főhadnagygyá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (Éljenzés.) Katonai kitüntetésben részesültek : gróf Esterházy Móricz és őrgróf Pallavicini György, kiknek a királyi legfelsőbb dicsérő elismerés ujolag adatott tudtul. Almássy László és Sipeky Sándor képviselő urak ministeri biztosi működésükért a Ferencz József-rend tiszti keresztjével a katonai érdemkereszt szalagján lettek kitüntetve. Gróf Tisza István ministerelnök urat ö felsége az újonnan alapított polgári hadiérdemkereszt első osztályával s a vöröskereszt hadiékitményes érdemcsillagával tüntette ki. (Éljenzés.) Karátson Lajosnak a vöröskereszt hadiékitményes I. osztályú díszjelvényét adományozta s megengedte. hogy gróf Andrássy Géza a neki adományozott bajor királyi III. Lajos katonai érdemkeresztet, Farkas Pál pedig a württembergi királyi Frigyes-rend I. osztályú lovagkeresztjét a kardokkal, végül Hajós Kálmán a török császári vasfélholdat elfogadják és viselhessék. Tudomásul szolgál. T. ház ! Szomorú kötelességet teljesitek, mikor jelentést teszek a t. háznak legutóbbi ülésezésünk óta elhunyt képviselőtársainkról. Hosszabb szenvedés után elhalálozott báró Nyáry Alfonz képviselő ur, kiben a ház szerény, csendes, rokonszenves tagját vesztette el. Elhalálozott báró Sztojanovits Iván képviselőtársunk, kinek vonzó egyénisége mindnyájunk becsülésében állott s kinek tragikus körülmények közt történt elhunyta általános megillctődést keltett. Fájdalmas veszteség érte a törvényhozó testületet egyik régi, nagyérdemű és nagytekintélyű tagjának, gróf Teleki Samunak elhalálozása által. Bár hosszú törvényhozói pályája alatt kerülte a nagy nyilvánosság előtti szereplést, mégis sokoldalú, alapos tudása és értékes egyénisége általános tiszteletet biztosítottak számára mindenkor. Boldog emlékezetű Rudolf trónörökösünkkel tett utazásai s önálló kutató utjai e hazán túl is ismeretessé tették nevét a tudományos világban. Mint régi, dicső családi tradicziók letéteményese, bőkezű támogatója volt minden nemzeti, közczélu és tudományos törekvésnek. Elhalálozott végül ifj. Vojnits István képviselőtársunk, rövid törvényhozói működés után, mielőtt alkalma lett volna a képességeihez fűzött jogos reményeket beváltani. Indítványozom a t. háznak, hogy ezen képviselőtársaink elvesztése felett érzett fájdalmas részvétének jegyzőkönyvében adjon kifejezést. (Helyeslés.) Méltóztatnak tudomásul venni. Jelentem, hogy az ügyeket vezető alelnök ur a ház e halottjainak ravatalára koszorúkat helyeztetett s részvétiratokat intézett a gyászoló családokhoz. Tudomásul szolgál. Ezzel kapcsolatban bemutatom a hátramarajunliis 1-én, szerdán. dottaknak : özv. báró Nyáry Adolfné, özv. báró Sztojanovits Ivánné és báró Bánffy Zoltánné Teleki Erzsébet grófnő leveleit, melyekben a ház megnyilvánult részvéteért köszönetet mondanak. Méltóztatnak tudomásul venni. Törvényhozásunk kegyeletes szokásainak teszek eleget, midőn e helyt megemlékezem a magyar közélet azon halottairól, kik elhalálozásukkor nem állottak már közvetlen kapcsolatban e testülettel. Elhalálozott Kelcz Gyula volt képviselőtársunk, kinek igen rokonszenves és értékes egyénisége még élénk emlékezetében van ez országgyűlés tagjainak ; elhunyt hosszú betegség után Eötvös Károly, a magyar jogász világ e kitűnősége, az elmúlt utóbbi évtizedek parlamenti küzdelmeinek kivételes tehetségű harcosa ; elhunyt végül Kardos Kálmán, e törvényhozó testület régi, köztiszteletben állott tagja, a ház volt érdemes alelnöke. Indítványozom, hogy e férfiak emlékezetét, elhunytuk felett érzett részvétét a ház jegyzőkönyvében örökítse meg. (Helyeslés.) Méltóztatik tudomásul venni. Jelentem végül a t. háznak, hogy a magyar szabadságharcz egykori fővezére: Görgey Artúr május hó 21-én elhalálozott. A Gondviselés kifürkészhetetlen rendelése folytán szokatlanul hosszú élettartam jutott osztályrészül annak a férfiúnak, aki majd két emberöltővel ezelőtt a nemzet sorsát tartotta kezében. Szabadságharczunk tüneményes dicsősége és gyászos tragédiája egyaránt fűződnek nevéhez s azt a korlátlan felelősséget, mely e tragédia szükségszerű következményeként reá háramlott, megilletődést keltő lelki erővel, zokszó nélkül viselte. Ezek az események ma már a történelem megítélése alá tartoznak ; nem volna tehát helyénvaló, hogy most, e helyről bíráljam azt, aki túlemelkedett már az emberi megítélés szűk körén. Bizonyára kiengesztelődött, kegyeletteljes érzelmekkel állunk a sokat szenvedett, kivételes nagy elméjű, magyar hadvezér hantja előtt ma, mikor az ő honvédéinek unokái a népek nagy csataterein soha el nem múló dicsőséggel küzdik ki e nemzet szebb és boldogabb jövendőjét, (ügy van ! ügy van ! jobbfelől.) Indítványozom, hogy e törvényhozó testület Görgey Artúr történelmi nagyságú egyéniségének kijáró kegyeletes érzelmeit, elhalálozása felett érzett fájdalmas részvétét jegyzőkönyvébe iktassa. (Helyeslés jobbfelől.) Polónyi Géza: Szabad kérnem % (Halljuk! Halljuk I balfelől.) T. képviselőház! Szokatlan dolog, hogy a kegyelet érzelmeinek lerovása ellen valaki e ház tagjai közül felszólaljon. Szokatlan azonban meggyőződésem szerint az a bejelentés is, amelylyel most foglalkozunk, (Igaz! ügy van! balfelől.) amely bizonyos mértékig — szabad talán ennyit mondani —• meglepetésszerüleg éri a képviselőháznak ezen oldalát. En, t. ház, csak néhány rövid szóra szorítkozom. Áll pedig ez ennyiből: