Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-630

630. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 február 19-én, szombaton, Beöthy Pál és Simontsits Elemér elnöklete alatt. Tárgyai : A Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közti közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beozikkelyezéséről szóló 1868: XXX. t.-oz. 62. §-ának kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat harmadszori olvasása, — A háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó ministerelnöki jelentések tárgyalása. — Áz interpellácziós-könyv felolvasása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A "kormány részéről jelen vannak: Sándor János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, Hideghéty Imre. (Az ülés JcezdödiJc d. e. 10 óra 40 pereskor.) Beöthy Pál elnök." Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hoványi Géza, a javaslatok mellett felszólalókat Pál Alfréd, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szőj ka Kálmán jegyző ur. Áttérünk a napirendre, még pedig annak első pontjára: a Magyarország és Horvát-SzlavonDalmátországok közti közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beozikkelyezéséről szóló 1868: XXX. t.-cz. 62. §-ának kiegészitésérő) szóló törvényjavaslat harmadszori olvasására. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a tőrvényj avaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az épen felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Az igy harmadszori olvasásában elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második pontja : a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről előterjesztett ministerelnöki jelentések feletti vitának folytatása. Szojka Kálmán jegyző: Báró Manndorfl Géza ! B. Manndoríf Géza: T. képviselőház! E mélyjáratu vitát leginkább a drágasági kérdések dominálják. Méltán elvárja az ország a kormánytól s a parlamenttől, hogy oly intézkedéseket létesítsen, amelyek a majdnem másfél esztendeje vállainkra nehezedő, sokszor elviselhetetlen drágaságot szanálják, eliminálják. (ügy van! balfelől.J En megelégszem azzal, ha csak bizonyos fokig javítja ; mert hiszen a világháború óriási küzdelmében az egész dolog szanálását és a nehézségek eliminálását a kormánytól, sajnos, kívánnunk nem lehet. A kormány tagjai s a többség részéről eddig elhangzott beszédek, sajnos, nem győztek meg arról, hogy a kormány erélyes kézzel merne belenyúlni ebbe a darázsfészekbe, amely legnagyobbrészt okozója a jelenlegi nehéz, mondjuk ki őszintén : szomorú közgazdasági állapotoknak és az ezekből folyó drágaságnak. (Ugy van! balfelől.) A kormány jóakaratát nem vonom kétségbe; de hiába a jóakarat, ha tettekkel beigazolva nincs. Az előttünk lévő jelentések óriási halmazából, bármennyi idővel rendelkezzék is valaki, nem meríthetni tiszta képet arról, hogy mik voltak az okai ezen irtózatos drágaságnak és milyenek lesznek a jövőre várható intézkedések. (Ugy van ! balfelől.) Másfél évet meghaladó idő után, daczára a szerzett tapasztalatoknak, a közgazdasági helyzet nem változott. Az óriási számú rendeletek és intézkedések sem nyújtják képét annak, hogy a jövőben mi a teendő. Sajnálatomra igen sok dolognál, különösen a közgazdasági téren, nem látok semmi javulást, sőt merem állítani, rosszabbodást látok, daczára a társadalom nagy része veritékes munkájának és megengedem, a kormány jóakaratának. Vártam és azt hiszem, várta az egész ország, hogy nagy konczepczióju tervekkel és kész programmal fog a kormány és az azt támogató, nagy közgazdasági kapaczitásokkal rendelkező párt előállani a vita folyamán, de e feltevésemben, sajnos, ez ideig csalódtam. A t. földmivelésügyi minister beszéde sem győzött meg, hogy a közgazdaság terén felmerült bajokon a jövőben segítve lesz. Pedig meggyőződésem egész erejével mond-