Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-629

310 629. országos ülés 1916 mennyiséget szerezte be. ma. a legújabb rendelkezések szerint, felesleggel rendelkezik. S igy aki a prémiumos árakon, 40 korona 50 fillérjével szerezte be szükségletét, ma, az ujabb megállapítás folytán, 36 koronáért kénytelen feleslegét átadni a Haditerménynek. De ez még kisebb hiba. A nagyobb hibát ott látom, hogyha például feleslegem van, szomszédomnak ellenben hiánya, nem adhatom neki át én magam vagy a községi elöljáróság vagy a szolgabírói hivatal, vagy az alispán rendelkezése segélyével, hanem kénytelen vagyok átadni a Haditermény-Részvénytársaságnak, mely az én magtáramból a szomszédom magtárába irányítja levél utján át a felesleget és ezért 1 korona 50 fillér jutalékot számit. Ez a jutalék túlmagas, mert hiszen, akik béke idején foglalkoznak mint ügynökök ily vásárlással, megelégszenek 20—30 fillér szokványos provízióval. Akik pedig saját pénzüket koczkáztatva vették meg a terményt, nagyon szívesen beérik 70—80 korona, vaggononkénti nyereséggel, tehát mázsánként 70—80 fillérrel. Ma pedig a Haditermény, amikor nem koczkáztat semmit, nem végez semmi munkát, csak egyszerű levéllel kiutalja a valahol meglévő készletet oda, ahol arra szükség van, ezért 1 korona 50 fillér jutalékot szed. A legszomorúbb az, hogy a jutalékot ép a legszegényebb osztálynak kell majd megfizetnie, mert hiszen a vagyonosabb osztály, amely készpénzzel rendelkezett, a kellő időben beszerezte szükséges készletét. Csak azok ' nem szerezték be, akiknek nem volt miből vásárolniuk és most ezeknek kell az uj beszerzés folytán az 1 K 50 fillérnyi métermázsánkénti jutalékot fizetni. Erre nézve kérnék megnyugtató választ, — sajnos, nincs itt a földmivelésügyi minister ur — hogy nem lehetne-e ezt a kérdést ugy megoldani, hogy akár a járások, akár az illető törvényhatóságok első tisztviselői állapítanák meg törvényhatóságaik területén ä felesleget és a hiányt; a meglévő hiányt fedeznék a meglevő feleslegből és ha igy még felesleg marad, csak azt adják át a Haditerménynek, vagy ha a felesleg a hiányt nem fedezné, a talált felesleg beszámításával ezt a hiányt kapják a Haditerménytől, tehát ne az összes készlet és ne az összes hiány kerüljön a Haditermény működési körébe 1 K 50 fillér jutalék mellett. A tengerire vonatkozólag a kormány intézkedése április 1-éig engedte meg az egyes tengerit venni szándékozóknak a beszerzést. Jól tudjuk, hogy a késői és nedves ősz folytán nagyon sok tengeri megromlott. Ezért sokan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy majd csak márcziusban szerzik be a tengerit, midőn az, amit vehetnek, bizonyosan jó lesz, mert hiszen a mi romlásnak indul, az már addig el lesz romolva. És január 10-ikén betiltották a tengerivásárlást és lefoglalták azok készletét is, akik azt már az előző rendelet alapján szerezték be„ Korpaközpont van, azonban korpa, t. ház, sajnos nincs. Az őrlési hányadot felemelték, ugy február 18-án, pénteken. hogy jobban kell kiőrölni a búzát, mint eddig. Ez minden esetre bizonyos nyereséget jelent a lakosság ellátása szempontjából, azonban ez csak képzelt nyereség, mert hiszen nemcsak lisztre van szüksége a lakosságnak, hanem tejre és húsra is. Ha azt a nagyobb mennyiségű korpát az állattenyésztés szolgálatába állítjuk, akkor több tej és hus lesz termelhető és igy a lakosság érdekét sokkal jobban szolgálhatjuk, mint ezzel az intézkedéssel. (Igaz ! ügy van ! halfelöl.) A földmivelésügyi minister ur figyelmét is szeretném némely dolgokra felhívni. Az egyik az, hogy országunkban a szarvasmarha, de általában az állattenyésztés nagyon megcsökkent. Az állattenyésztés fokozása czéljából arra szeretném kérni a t. földmivelésügyi minister urat, hogy igyekezzék megadni azokat a létfeltételeket, — illetve a meglévőket javítani — amelyek az állattenyésztés fokozottabb fejlesztésére szükségesek. Gróf Serényi Béla t. képviselőtársunk ministersége alatt megindították a legelőj avitási akcziókat. Ezek meglehetős szép és jó eredményekkel jártak s meglehetősen emelték a szarvasmarha- és a lótenyésztést. Nagyon szeretném, ha ez az akczió nem hagyatnék abba, mint ahogy most történik, hanem ugyanúgy, sőt lehetőleg fokozottabb mértékben folytattatnék, továbbá ha a lehetőség szerint igyekeznék a ministerium már most megkönnyíteni a szarvasmarháknak külföldről, Svájczból, Hollandiából való behozatalát s ha ez ma nem lehetséges, előre tenné meg az intézkedéseket, hogy a béke megkötése után lehetőleg könnyen jusson azokhoz a lakosság. Nagyon jó volna, ha a tavaszi munka megkönnyítésére lehetőleg bőven gondoskodnának szántógépekről. Azoknak, akik szántógépeket óhajtanának saját részükre beszerezni, szubvencziókat kellene adni. Ez tudomásom szerint ma is megtörténik, de csak 3% segélyt adnak, ami igazán nagyon kis mértékben segiti elő a motorok, illetve a gőzeke, szóval a szántógépek beszerzését. A hadifoglyok felhasználása ma nagyon nehézkes és nagyon sok esetben fordul elő, hogy a meglevő hadifoglyok azért, mert ruházatuk hiányos, — ezzel nem azt akarom, mondani, hogy rosszul vannak ruházva, mert tudjuk, hogy nagyon jól ruháztatnak, — mert az ősztől télre, télről tavaszra, illetve nyárra való átmenetelnél a szükséges ruházatok a legtöbb esetben nagyon megkésve érkeznek, ott vannak az egyes gazdaságokban, de nem használhatók, mert ruházatuk nincs. Pl. megtörtént sok helyen, hogy csak deczemberben kapták meg a téli ruhát . . . Mattá Árpád : A nyárit is ! Gedeon Aladár: Még arra szeretném kérni a t. földmivelésügyi minister urat. szíveskednék odahatni, hogy azok a czivil munkások, akik az egyes lókórházakban lóápolásra, továbbá, akik a hadseregnél sánczolásokra vannak rendelve, a tavaszi munkák czéljaira a lehető legnagyobb mértékben szabadságoltatnának. (Helyeslés halról.) A kereskedelemügyi minister úrhoz is volna