Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-620

620; országos, ülés 1916 február 3-án, csütörtökön. 25 lesz a zárlat, amely annak keresztülvitelét megkönnyíti. E tekintetben a bizottsági jelentésnek részletes adataira utalok, ahol megvan e kérdés historikuma: áttekinthető az, hogy mily czikkekre történt az ármakszimálás és rekvirálás s mily központi szervek irányították az egészet. T. ház! A világháború rázkódtatásainak első huUámai gazdasági életünket érintették s annak azt ki kellett állnia. A kormánynak itt kellett segiteni, lehetővé tenni az átmenetet, a gazdasági élet uj viszonyaihoz való alkalmazkodást s a majdan előálló egyensúly létrehozását. A jog a moratórium intézményében ismer oly eszközt, mely a momentán íunkezionális gazdasági zavaroknál érzéktelenitő hatással van. Ez eszközzel minden ellenséges állam, sőt a semlegesek legnagyobb része is élt. Két rendszer állt a kormány előtt : a törvényes felhatalmazáson alapuló moratórium s a birói arbitriumra bizott halasztások rendszere, Némi előzményképen állhatott törvényhozásunkban az egyszer hasonló nagy gazdasági rázkódtatásnál már elfoglalt álláspont, midőn ugyanis 1848-ban a jobbágyi szolgálmányok eltörlésénél a károsított földesurak részére az úrbéri kárpótlásig törvényes halasztást adott törvényhozásunk. Az első moratóriumi rendelet a törvényen alapuló halasztások rendszeréből indult ki. E rendszer jobban megfelelt viszonyainknak s nem állította birói karunkat az első nehéz időkben minden előzetes tapasztalat nélkül a legsúlyosabb kérdések megoldása elé. A második moratóriumi rendeletben azonban már a kazuisztikus rendszert fogadta el a kormány, mely a kivételek felállítása utján lehetővé teszi a változott gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodással lassanként a moratórium feloldása felé való haladást. A harmadik rendeletben elérkeztünk azon időponthoz, midőn a halasztásokat a részletfizetési kedvezménynyé lehetett átalakítani, a negyedikben pedig meg lehetett tenni az első kezdő lépést a birói halasztások bevezetésére, s ez a háború által súlyosan, közvetlenül érintett adósokra nézve történt, ugy hogy a bírónak bizonyos latitrd mellett megadatott a lehetőség a halasztás megadására. így a törvényes és a birói moratórium előnyeit egyesítve, fokozatosan lehetett tovább menni. A negyedik, ötödik, hatodik moratóriumi rendeletben lassanként, a perezentuáUs törlesztések rendszerének továbbépítésével lehetett a moratórium megszüntetése felé haladni Ez a moratórium-feloldó rendelettel következett be, körülbelül egy évvel a moratórium behozatala után. Azt lehet mondani, hogy e téren lezárt folyamattal állunk szemben. A .takarékbetétektől és a hadbavonultak érdekében tett kivételektől eltekintve a moratórium fokozatos megszüntetése bekövetkezett s igy ítéletet alkothatunk magunknak az eredmény szempontjából. Természetes, ha valahol, itt nem lehet abszolút mértékkel mérni. Csak az elfogadott rendszer és a halasztások mértékének megállapítása szempontjából lehet feleletet keresni KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIX. KÖTET. arra a kérdésre, vájjon átsegitette-e a moratórium gazdasági és hiteléletünket az első nehézségeken. A rendszer megállapítása s a halasztások mértékének megállapítása is az átlagos igazságot tartotta szem előtt, s e feladatot szerény nézetem szerint teljesen megoldotta. Ha a kezdetben elhangzott panaszokat tekintjük, látjuk, hogy ilyenek ugy az adósok, mint a hitelezők részéről merültek fel, vagyis itt olyan ellentétes érdekek kiegyenlítéséről van szó, melyek teljes kielégítése lehetetlen. Az eredmény mutatja, hogy sikerült megőriznünk a gazdasági élet rugékonyságát és egyensúlyát. A gazdasági életben beállt nyugalom mutatja, hogy kellő dózisokban adagoltuk e gyógyszert s igy sikerült megoldani azt a feladatot, mely a moratóriumra hárult. A polgári peres és nem peres eljárásban is szükségessé váltak bizonyos kivételes intézkedések. Részben a moratórium következtében perindítási, végrehajtási tilalmakat, halasztásokat kellett engedélyezni. De másrészben szükségessé vált a hadba vonultak érdekében is. hogy ugy a peres, mint a nem peres eljárásban bizonyos kivételes természetű intézkedések tétessenek, T. ház ! Az ellenség nemcsak katonai téren árulta el csakhamar offenzív szándékait, hanem gazdasági téren is. (Ugy van! jobbfelól.) Azok az intézkedések, amelyeket az ellenséges államok az ellenségükhöz tartozó idegen személyekre nézve tettek, nemcsak minden nemzetközi joggal, de minden jognak elveivel is ellenkeztek és világot vetettek a megindult harcznak lényegére és belső motívumaira, (Ugy van! Ugy van! jobbfelól.) Az ellenséges államokhoz tartozó idegenek magánjogaira és egyéb jogaira nézve ott történt intézkedések pedig már nem menthetők az első szenvedélyek felbuzdulásával sem, itt az ellenséghez tartozó idegenek vagyonának hideg kiszámítással való megsemmisítését czélozták. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a központi hatalmak és a mi kormányunk nem léptek a kezdeményezés terére, hanem az elenséges hatalmak által kényszeríttettek xeá a megtorló intézkedések megtételére. Természetes, hogy az ellenséges külföldi gazdasági intézkedéseket viszonozni kellett; természetes, hogy ebben a viszonzásban lépést kellett tartani azokkal az intézkedésekkel, de meg kell jegyeznem, hogy-a kormányt mindig a magánjog, a tulajdon lehető sérthetetlenségének tiszteletbentartása vezette. Az objektív történetírás majdan följegyezheti, hogy a nyugati hatalmak a nyugati czivilizácziónak ugy az egyesek személyére, mint a vagyonára nézve fennálló elveit félredobva kényszeritettek rá bennünket arra, hogy mi is megtegyük a megfelelő megtorló intézkedéseket. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! A háború katonai győzelme a mienk. (Ugy van !) Ezt tőlünk elvitatni nem lehet. Gazdasági téren a harcz még tovább folyik, de szilárd meggyőződésem, hogy ezen a téren is mi leszünk a győztesek. (Ugy van ! Ugy van ! a jobbfelól.) Nem kell más, t, ház, mint hősies katonáink példájának 4