Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.
Ülésnapok - 1910-627
260 627. országos ülés 1916 Máskép áll a helyzet a felekezeti iskoláknál. Kemállami tanitó van nőket is beszámítva összesen 26.000, ebből bevonult 13.600 férfi tanitó, valamivel több mint a fele az összes tanitó létszámnak. Egytanerős iskola körülbelül 8.000 van. Ezekre nézve pedig intézkedés történt abban az irányban, hogy a tanítók pótlására minden lehető könnyítés megadassák. Ugy a múlt évben, mint az idén a negyedik, ötödik és hatodik osztályos tanulók kora tavasztól késő őszig gazdasági czélokból fel voltak mentve az iskolábajárás alól; mindössze november 15-től április 15-ig kelletett iskolába járniok. Ezt meg kellett engedni, mert hiszen a gazdasági érdek ép olyan fontos, mint a hadi érdek. (Helyeslés jobbfelőt.) Másrészt megengedtük azért is, mert így tehermentesítve lettek a tanítók, hogy behatóbban foglalkozhassanak a kisebb növendékekkel. Megengedtük azt is, hogy az elomi iskolákban óvónők helyettesíthessék a tanítókat, és meg lett engedve e czélra a nyugdíjazott tanítók alkalmazása is. Megengedtük továbbá, hogy a negyedéves tanitóképezdei hallgatók szabadságoltassanak és ők lássák el az oktatást. Ahol máskép nem ment, az egyházi hatóságok is készséggel hozzájárultak a baj orvoslásához, így pl. ha egyik felekezeti iskolát be kellett zárni, intézkedtek, hogy a növendékek más felekezeti iskolába is járhassanak. Sőt, ahol tanitó nem volt, igen sok helyütt a lelkész maga tanított nagy lelkesedéssel és kötelességtudással amiért csak őszinte hálával adózhatunk ezen férfiaknak. Hallottam azt is, hogy más helyütt nemcsak a plébános, hanem a jegyző vagy más művelt egyén helyettesíti a tanítót. így azután annak daczára, hogy a tanítók közül olyan sokan bevonultak, mégis aránylag kevés esetben hallottam konkrét panaszt. Sőt azt mondották, mindenfelé, hogy a körülményekhez viszonyítva a tanítás jól folyik. A helyettesítés eszközeiről különben a törvény is intézkedik. így például tudom, hogy azok a tanítók, akik önkéntesi évre vonultak be, 800 koronát kötelesek fizetni helyettesítésük czéljára. Ahol tehát ilyen tanitó vonult be, a községnek rendelkezésére állt ez az összeg. Ahol a tanitó nem mint önkéntes vonult be, ott persze a községre hárult az a feladat, hogy a tanítót saját költségén pótolja. (Felkiáltások balról: Be miből?) Ha kell, pótadó kivetése által. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Szmrecsányi György: De hol vegyenek tanítót ? Jankovich Béla vallás- és • közoktatásügyi minister: Nőtanitó van akárhány. (Mozgás a baloldalon.) Egyes helyeken természetesen nem alkalmazhatók, mert pl. irtványokra nem is mehetnének, de az állami iskoláknál szerzett tapasztalatok bizonyítják azt, hogy bár a tanítók 45°/ 0-a bevonult, az iskoláztatást, az oktatást február 16-án, szerdán. minden akadály nélkül mégis fenn lehetett tartani. A tanítók tekintetében annál kevésbbé lehetett a felmentésekben tovább menni, minthogy a tanítók, akik rendesen altisztek sőt tisztek, olyan intelligens elemei a hadseregnek és annyira fontos hivatást teljesítenek ott ugy intellígencziájuk, mint képességeik folytán, hogy ha ezeket onnan nagyobb számban kivonnák, akkor a tiszti és altiszti állomány egy részét vonnák el a hadseregtől, tehát evvel hadi érdeket veszélyeztetnének. Teljesen lehetetlen ennélfogva, hogy az ilyen kívánságnak eleget tegyünk. (Felkiáltások bálfelöl: Többnyire póttartalékosok !) Amennyire az lehetséges volt, a hadügyminister és a honvédelmi minister törekedtek ezen igényeket kielégíteni, sőt legutóbb rendeletet bocsátottak ki mindketten, amely szerint mindazon tanítók, akik a harcztéri, a frontszolgálatra alkalmatlanokká váltak, minden további hivatalos eljárás nélkül a katonai szolgálat alól mentesittettek és hazaküldettek. (Mozgás a baloldalon.) Lehet, hogy egyes esetekben ezt még végre nem hajtották, de én felhívtam az összes hatóságokat, hogy amennyiben ilyen esetek tudomásukra jutnak, azokat azonnali intézkedés czéljából jelentsók be. A viszonyok egyébiránt napról-napra javulnak, azonban ismétlem, tudomásom szerint eddig is az adott viszonyokhoz képest aránylag kielégítően lehetett a tanítási kötelezettségnek eleget tenni. Különben intézkedtem aziránt is hogy a mai állapot tüzetesebb megvilágítása czéljából külön adatok kéressenek be a tanfelügyelőségekről és mihelyt azok rendelkezésemre fognak állani, készségesen fogom a t. házat a részletek tekintetében is felvilágosítani. (Helyeslés.) Arra a konkrét esetre, amelyet a t. képviselő ur felhozott, külön is kiterjesztem figyelmemet és arra nézve külön jelentést fogok kérni, mert nekem magamnak az esetről nincs tudomásom. Ha ott bajok volnának, akkor törekedni fogok azokon segíteni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Mindezeknél fogva, minthogy a mai állapotot, tekintettel a háborús viszonyokra, teljesen kielégítőnek tartom, kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur szólni ? Bartos János: A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Vitának helye nem lévén, következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a vallás- és közoktatásügyi minister urnak Bartos János képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Ábrahám Dezső képviselő ur interpellácziója a belügyminister úrhoz a gyógyszertári jogok engedélyezése tárgyában.
