Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-625

625. országos ülés 1916 február 12-én, szombaton. 195 niök az egyezség létesítését. Épen ezért gondolom, hogy súlyos mulasztást követett el az igazgatóság, amikor szerintem semmikép sem menthető elzár ­kózottságot tanusiotott azokkal a vasúti alkalma­zottakkal szemben, akik épen a törvény és a ren­deletek által előirt módon kívánták sérelmeiket előterjeszteni. Kénytelen vagyok tehát a t. keres­kedelemügyi minister urat, mint legfelsőbb hatósá­got, arra kérni, szíveskedjék ebben az irányban vizsgálatot elrendelni és a vizsgálat eredményéhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni. Van szerencsém a következő interpellácziót intézni a kereskedelemügyi minister úrhoz (ol­vassa) : »1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi mi­nister urnak arról, hogy a cs. kir. szab. Déli Vas­pályatársaság és a os. kir. szab. Kassa-Oderbergi Vasút műhelyeiben azt a rendszert vezették be, hogy az akkordban dolgozó munkások akkord bérének 100%-on felüli összeg felerészét az igaz­gatóság visszatartja s ezzel a munkások meg­élhetését megnehezíti ? 2. Van-e tudomása a kereskedelemügyi mi­nister urnak arról, hogy a déli vasút alkalmazot­tainak orvoslást kérő küldöttségét múlt év őszén az igazgatóság nem fogadta, s a sérelmeket tar­talmazó memorandumot sem volt hajlandó át­venni ? 3. Hajlandó-e a kereskedelmi minister ur felügyeleti joga alapján ezen sérelmezett ügyeket megvizsgálni és a megejtett vizsgálat alapján a szükséges intézkedéseket elrendelni ? Elnök: A kereskedelmi minister ur kivan válaszolni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: T. képviselőház ! Csak igen röviden akarok vála­szolni az interpelláló képviselő ur interpellácziójára. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy arról igenis van tudomásom, hogy a Déli Vasút műhelyeiben az eddigi akkord-dijtételeket megváltoztatták, és tudom azt is, hogy a munkások ezt ugy ma­gyarázzák, mintha megrövidültek volna és pa­naszolják, hogy az uj akkord-bérek a régebbi akkord-bérekkel szemben visszaesést jelentenek. Az előttem fekvő adatok szerint azonban, amennyiben azok helyesek, teljes joggal járt el igy a Déli Vasút. Ugyanis uj gépekkel szerelte fel elavult műhelyeit, következéskéj) egészen más kereseti lehetőségeket nyújtott az egyes munkások­nak ezeknél az uj gépeknél, mint a régi elavult gépeknél. Ennek folytán teljesen jogos volt az a törekvése, hogy az ujabb berendezésekhez ké­pest most már ujabb megfelelő akkord-béreket is létesítsen. Ezen átmenet a régi akkord-rendszerről az újra, magyaráztatott ugy látszik félre a munkások által. Hogy fogadta-e a vasút igazgatósága a mun­kásokat vagy nem, arról e perczben nincs módom­ban nyilatkozni. Hozzám a múlt év végén fordul­tak a munkások egy jianaszszal, mire én a Déli Vasút igazgatóságát azonnal jelentéstételre hivtam fel. Csak éj3 a napokban érkezett hozzám a kivánt jelen­tés, mely épen az általam felhozott körülményekre utal. Ami a Kassa-Oderbergi Vasutat illeti, ott^az akkord-rendszerben a háború alatt egyáltalán nem történt változás. Ott a mai bérrendszer már 1912 óta van érvényben, tehát még a háború előtti idők­ből áll fenn, oly időkből, midőn a munkásokkal való megállapodás szabad egyezség tárgyát képeete. A dolog itt ugy áll, hogy az alapbér 100 százalékát meghaladó akkord-keresetből csak 100 százalék jut korlátlanul munkásokra, az ezt meghaladó kere­setnek jaedig a fele. Ily megállapodásnak az a bázisa, hogyha az igazgatóság ujabb befektetésekkel, jobb munkagépekkel emeli a teljesítményt, csak méltá­nyos, hogy ennek bizonyos mérvű megtakarítás­ban hasznát lássa. Amennyiben méltánytalanság történt, mód­jukban áll a munkásoknak, ép a képviselő ur által idézett rendeletre hivatkozva, a panasz-bizottsághoz fordulni s ott sérelmeik orvoslását szorgalmanzi. A magam részéről mindig kötelességemnek tartom az ügyeket megvizsgálni és biztosithatom a t. házat, hogy én a munkások ügyeit mindig nemcsak méltá­nyosan, hanem a legnagyobb jóindulattal fogom kezelni. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomá­sul venni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kíván a képviselő ur válaszolni ? Jaczkó Pál: T. ház ! A minister ur iménti kijelentéséből azt látom, mintha ő e válasz tu­domásvételével az ügyet le akarná zárni. Engem ugyan megnyugtatott az a kijelentés, hogy vizsgálat tárgyává akarja tenni a dolgot. Mert hangsúlyozom, hogy én, aki tisztán közérdekből szólaltam fel, megengedem, hogy lehet, hogy a minister urnak van igaza és nem nekem, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy informaczióm ellenkezik az igazgatósági előterjesztéssel. Ter­mészetes, hogy a minister ur az igazgatósági je­lentés alapján adván meg a választ, ezért neki szemrehányást nem tehetek. Én csak arra hivat­kozom, hogy a háború előtt levonások nem esz­közöltettek és többek között legalább a fehér­vári műhelyekben nem történtek azok az uj be­ruházások, melyekre czélzott, hogy uj gépek fel­állítása által az akkord-bérek megváltozása vált volna szükségessé. Ismétlem, megnyugtat az, hogy a minister ur az ügyet vizsgálat tárgyává fogja tenni s a vizsgálat eredményéhez képest fog intézkedni, de újból is kérem, addig ne mél­tóztassék a kérdést lezárni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minis­ter : T. ház ! Ismétlem, amit a képviselő urnak adott válaszomban már jeleztem, hogy minden­esetre kötelességemnek fogom tartani ez ügygyei foglalkozni. Ha kérem is, hogy a választ méltóztas­sék tudomásul venni, ez természetesen nem ment fel azon kötelesség alól, hogy e tárgyban legjobb tudásom szerint eljárjak. (Helyeslés.) Ami azt illeti, hogy a képviselő ur informá­cziója ellenkezik az enyémmel, már jeleztem, hogy az igazgatósági jelentést csak az utolsó na­pokban kaptam kézhez s igy nem volt módomban 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom