Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-625

190 625. országos ülés 1916 február 12-én, szombaton. Szmrecsányi György: Azt hittem, nem tetszett észrevenni. < Elnök: Ennek daczára is azt javaslom, hogy Sándor Pál képviselő urnak, aki személyes megts­madtatás visszautasítása czimén kivan felszólalni, méltóztassék megadni erre az engedélyt. (Helyes­lés.) A ház tehát megadja az engedélyt. Egyúttal azt a reményemet fejezem ki. (Halljuk ! Halljuk! hogy a képviselőház tárgyilagos tanácskozásainak a személyes térre való eltolódását ezzel a személyes felszólalással talán be is fejezi. ( Elénk helyeslés a bal­és a szélsóbaloldalon.) Elég volt ezekből ennyi. Remélem, hogy a to­vábbi tárgyalások során nem fogunk többé talál­kozni ezekkel a támadásokkal (Élénk helyeslés.) amelyek igazán sem a jó Ízlésnek, sem a ház tekin­télyének, sem a tárgyalások komolyságának, sem a nemzet méltóságának nem felelnek meg. (Általá­nos élénk helyeslés.) Sándor Pál: T. képviselőház ! Csak néhány perezre óhajtom igénybe venni a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban ki akarom újból jelenteni, hogy senkit sem támadtam beszédemben. (Derültség baljélől. Halljuk I Halljuk! jobbfelől.) Szmrecsányi György: Csodálatos! Sándor Pál: Szmrecsányi György t. képvi­selőtársam olvasson fel nekem egyetlenegy mon­datot is itt a ház előtt, amelyben én bárkit uzsora miatt támadtam volna. Huszár Károly (sárvári) : Talán a Pollákovics csinálta % (Zaj.) Sándor Pál: Tudja a t. képviselőtársam, ha akarok, hát tudok felelni. De most nem akarom a t. ház türelmét hosszasan igénybe venni. Ha a t. képviselő ur fel fog olvasni nekem csak egyetlenegy mondatot is, amelyben én bárkit itt a házban általában uzsorával, vagy élelmiszer­uzsorával támadtam meg : meg fogom adni maga­mat. De addig, míg ő saját szavával mondja el és nem a képviselőházi naplóból olvassa ezt fel: azt hiszem, a t. ház nem fog hitelt adni annak, hogy én ilyent állítottam. (Halljuk! Halljuk!) Szmrecsányi György: Jól van, rendben van. (Mozgás.) Sándor Pál: A második, amit Szmrecsányi György t. képviselőtársamnak bátor vagyok aján­lani, a következő : (Halljuk ! Halljuk !) Arra hivatkozott, hogy a Közúti vasúttársa­ság, amelynek én vagyok a vezérigazgatója, voltaképen a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank patronátusa alatt áll. Én ugy értem ezt, hogy a Hitelbank és a Keres­kedelmi Bank a Közúti vasút bankárai. Ez telje­sen megfelel a valóságnak. Ennek révén azt állította a képviselő ur, hogy én ennek folytán nem vagyok független és abba a helyzetbe jutottam, hogy nekem a bankot meg kell védelmeznem, inig az előző időben ezt nem tettem. Bocsánatot kérek, (Halljuk! Halljuk!) ezt kötelességem visszautasítani. Sőt bátor vagyok elmondani itt egy rövid dolgot, amelyből tisztán láthatja a t. képviselőház, hogy teljesen független ember vagyok bárkitől. Elsősorban elég eszem volt nekem, amikor otthagytam a hivatásomat és elmentem a Közúti vasúthoz, hogy biztosítsam magam egy igen hosszú szerződéssel. Rakovszky István: Éljen! (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Lévay Lajos: Hát mi van ebben ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Sándor Pál: Ennek a biztositásnak czélja tisztán az volt, hogy függetlenségemet teljes mér­tékben fentarthassam (Helyeslés jobbfelől.) és hogyha volna egyetlen egy kis inezidens is, amely függetlenségemet bármely tekintetben befolyá­solná : kijelentem önöknek, hogy inkább enném fekete kenyeret és sót, (Felkiáltások balfelől: Sót!) mintsem hogy függetlenségemből csak egy szemer­nyit is feláldozzak. (Helyeslés jobbfelöl.) Másodszor bátor vagyok kijelenteni, — és ezt a kereskedelemügyi minister ur megerősítheti — hogy akkor, amikor épen a Hitelbank égisze alatt akartak a gabonakereskedők a Haditermény ré­szére szindikátust alakítani: én voltam az, aki a Hitelbanknak ezt az egész akczióját meggátoltam, még pedig félévvel előbb. Szmrecsányi György : Erről nem beszélt senki. Sándor Pál: Nem beszélt senki, de ez arra tartozik, hogy igenis független vagyok mindenki­vel szemben, mert ha nem tartom jónak a Hitel­bank valamely akczióját, akkor egyenesen szembe­szállók vele és jóformán egyes-egyedül én voltam abban a helyzetben, hogy ezt a dolgot megdönt­hettem. (Zaj a baloldalon.) Határozottan visszautasítom tehát azt a vádat, mintha nem rendelkeznék függetlenségem­mel, vagy pedig bárkinek is szolgálatában volnék. Aki pedig ezt állítja, annak csak azt mondom, hogy vele szemben olyan kifejezést kellene hasz­nálnom, amely ide a parlamentbe nem való. Szmrecsányi György: Hát esak használja. Egy hang (jobbfelől) : Tudja, mi az illendőség. (Zaj.) r Sándor Pál: A személyes támadásra csak ezeket voltam bátor elmondani. Több mondani­valóm nincs. (Helyeslés a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Ezek a köpködések ? (Zaj.) Elnök: Mielőtt áttérnénk az interpellácziók meghallgatására, bátor leszek megtenni javaslato­mat a következő ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését. . . (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk !) folyó 1916. évi február hó 15-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a mai napirendet, vagyis a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybe­vételére vonatkozó ministerelnöki jelentések foly­tatólagos tárgyalását tűzze ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen : ezt határozatkép mondom ki. Következnek az interpellácziók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom