Képviselőházi napló, 1910. XXVIII. kötet • 1916. január 3–január hó 27.

Ülésnapok - 1910-603

52 605. országos ülés 1916 január 4-én, kedden. gyűlésen választják és igy kétségtelen az is, hogy a kúriákban választják. Nézzük meg közelebbről, hogy áll a dolog. Ha igaz volna az, hogy a szavazatok fele a pénzügyministerium rendelkezése alatt áll, akkor, t. h autonómiának ennél az intézetnél még árnyéka sincs meg. (Közbeszólás : »Az elnök dönt!«) Nem a votum Minervae-t nem vették he, egészen más dolog történt. A gyönyörűséges alapszabály egy uj dolgot talált fel. Kétféle üzletrészt csinált ugyanis, az A. és B. sorozatuakat és azt mondja, hogy az esetre, ha szavazategyenlőség van, akkor a B. sorozatú rész vényjegyek álláspontja a döntő. Tehát ha igaz volna, hogy a fele szavazat a kormányé és megvan ez a B. biztositék, hogy az lesz határozat, amit a B. sorozatú részjegyek mondanak, akkor ugyebár, az abszolút majoritás ab ovo biztosítva van, mert nem kell csinálni semmit sem, mint szavazategyenlőséget provokálni és azután a B. sorozat dönt? B. Madarassy-Beck Gyula: Teljes tévedés! Polónyi Géza: De ugy van! Most nézzük meg, miként áll ez a dolog. Olvasom a 32. §-t. Nagyon kérném a t. pénzügyminister urat, hogy világosítsa fel a dolgot; lehet, hogy, én vagyok tévedésben, és a szöveg a hibás. Én t. i. nem egy barátommal, de többen vagyunk, akik e szakaszt ugy olvassuk, hogy a közgyűlésen minden a 29. §. szerint megjelenésre jogosult — tehát azok, akik befizették a részjegyeket — mondom, minden A. sorozatú üzletrész egy szavazatra ad jogot, Megjelenik pl., mondjuk, 5000 A. sorozatú részjegytulajdonos. Annyi nem, mondjuk: ötszáz. így világosabb lesz a példa. Ez ugyebár ötszáz voks. Igaz? (Mozgás,) Ez ötszáz szavazat. (Mozgás a baloldalon.) A B. sorozatú üzletrészek együttvéve annyi szavazatra adnak jogot, mint azoknak a szavazatoknak a fele, amelyek az A. sorozatú üzletrészek számára ugyanazon a közgyűlésen igazoltattak. Tehát mennyi szavazat a B? Ugyebár 250. A közgyűlésen tehát hány szavazat van ? 750. És a B-nek van 250 szavazata, tehát nincs fele, csak harmadrész, ugyebár? (Mozgás.) Akkor miért tetszik irni a jelentésben, hogy fele szavazatok a pénzügyministeré ? (Mozgás és derültség.) Kérek felvilágosítást, uraim, mert a két dolog egymás mellett meg nem áll. Vagy nem értik önök az alapszabályokat, vagy pedig nem helyes az a pénzügyi' bizottsági jelentés; tertium non datur. Ha a t. pénzügyminister urnak az a czélja, mint ahogy hiszem, hogy az a czélja, legalább az eddig felmerült adatok után azt kell hinnem, hogy felét a szavazatoknak magának akarja biztosítani, — bene possidente — akkor tessék a 32. §-t átalakítani, mert ezt a dolgot, nincs a világon akár jogász, akár biró, aki máskép értené, mint ugy, hogy e szöveg szerint csak egy harmadrész illeti a pénzügyminister urat a szavazatokból. Ha tehát azt akarják, mint ahogy kétségtelen hiszem, hogy azt akarják, hogy fele szavazat legyen, akkor aztán hogy fest az a dicsekvés, hogy ez autonóm pénzintézet, mikor fele szavazat az övé, a B. sorozatú részjegyek döntésjoga az övé, azután négy a húsz igazgató közül, a választottak közül, kik az ő kijelölésétől függnek, négyet a ministerium és a bán küldenek ki, ez tehát nyolez, a vezérigazgató a a pénzügyministeré és az elnök is a pénzügyministeré. Szépen néz ki az autonómia, nagyon szépen köszönjük, t. képviselő ur! De én nem diffikultálom ezt. Ha egyébként a pártezélok szolgálata kizárható és ha ez nem kortesjavaslat akar lenni, akkor jogosultságát elismerem, sőt az állam érdekébeii egyenesen követelném, hogy igy legyen. De már akkor azután, mondom, ez az argumentum, hogy autonómia, elesik. Magam részéről oly pénzintézetnél, amelynek egész igazgatósága a kormánytól függő, egyenesen kizártnak tartom, hogy ott, bármily tiszteletreméltók legyenek is egyénileg ezek az urak, más, mint kormánypárti czélok támogatásban részesülhessenek. Ez, fájdalom, hosszú élet tapasztalatából leszűrt igazság, amelyet ezer meg ezer példával tudnék illusztrálni és amelyet bizonyítani, fájdalom, a köztudomás okából nem is szükséges. Már most én a magam részéről egy ily szervezetet, amely ekkora hibáit tárja fel a kormányhatalomnak, ily időkben, mint a mai idő, nem bizhatnék semmi körülmények közt a kormányra és miután minden reménykedésem hiu volna e tekintetben, hogy épen e kardinális részek dolgában változások történnének, nem tudok más konklúzióra jutni-, barátaimnak sem ajánlhatok mást, mint hogy e javaslathoz semmi körülmények közt hozzá ne járuljunk. Pár szóval szándékozom röviden érinteni a módosításokat, amelyeket itt előterjesztettek, hogy hozzájáruljak ahhoz, hogy ez a helyzet lehetőleg tisztázódjék. Az első és kardinális dolog, hogy öt évnél tovább ez az intézet nem fungálhat és öt múlva a törvényhozás elé kell kerülnie a dolognak, és annak ujabb felhatalmazása nélkül ez az intézet üzletet tovább nem folytathat. Tudom, hogy ez a módosítás a legnemesebb szándókból fakad, de nekem mégis bizonyos aggodalmam van és szeretném, hogy ez eloszlattassék. Meglehet, hogy aggodalmam egyik oka az, hogy kissé hézagosan, hogy ne mondjam, pongyolán terjesztetett elő a kérdéses módosítás, mert ugy, amint Szterényi József t. képviselőtársam és barátom előadta, nem értem a dolgot, hogyan fogja a módosítást harmóniába hozni az alapitói tervezettel és hogyan fogja az alapszabályokkal e kérdést harmóniába hozni. Már most, t. képviselőház, hogy nagyon rövid lehessek, az alapitói tervezet arra van bazirozva, hogy ez a pénzintézet .korlátlan időtartamú. Azonkívül az alapszabályokba is fel van ez véve. Az igazgatók pl., hogy csekélyebb dologgal kezdjem, hat évre választatnak. Már