Képviselőházi napló, 1910. XXVIII. kötet • 1916. január 3–január hó 27.

Ülésnapok - 1910-602

602. országos ülés íylO január 3-án, hétfőn. 29 tekintetében a Pénzintézeti Központnak biztosított külön jogok csak azon intézetek tekintetében adassanak meg, amelyek a Pénzintézeti Központnak tagjai ós ettől hitelt vagy kölcsönt vettek igénybe. A másik, igen fontos és kardinális kívánság, amelyet a t. képviselő ur felemlített, az, hogy ne végleges formában, hanem egyelőre csak ötévi tartamra alakíttassák meg ez az intézmény. E tekintetben azok az aggályaim, amelynek ezen konstrukczió ellen felmerültek abban a tekintetben, hogy ilyen átmeneti intézményhez nem kapunk elsőrendű szakerőket, akikre pedig feltétlenül szükség lenne arra, hogy ez az intézmény a ráháruló nagy feladatot meg tudja oldani, el van oszlatva a t. képviselő ur azon kijelentésével, hogy nem ütközik nehézségbe az, hogy a pén/.ügyminister az alkalmazandó tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat biztosithassa arról, hogy amennyiben az intézmény a törvényhozás másirányu intézkedésének hiányában öt év múlva megszűnik, biztositható legyen ezeknek az alkalmazottaknak, illetve hozzátartozóiknak részére illetményük, illetve nyugdijuk. Miután ez lehetővé teszi, hogy elsőrendű szakerők legyenek megnyerhetők az intézet számára, ezt a feltételt is elfogadom. Természetesen igyekezni fogok az alkalmazottakkal olyan megállapodásokat létesíteni, hogy ez a kikötés az államkincstárra lehető csekély anyagi áldozatot jelentsen. Mindenesetre azonban kérnem kell, hogy e tekintetben a pénzügyminister keze megkötve ne legyen (Helyeslés.) és teljesen biztosítva legyen az a czél, hogy itt elsőrendű szakerők legyenek alkalmazhatók. E kikötéssel elfogadom a feltételt. Elfogadom, mert — lehet, hogy ez hiba részemről — meg vagyok győződve ennek az intézménynek szükségességérői s arról, hogy ez az intézmény az általam jelzett irányban és keretben oly jól fog működni, hogy énnekem semmi aggályom nincs, hogy ezen öt év letelte előtt az akkori törvényhozás — bizonyára a t. túloldalnak is hozzájárulásával, vagy mindenesetre lényegesen csekélyebb aggályai mellett — ennek az intézménynek tovább való fentartása iránt intézkedni fog. Egy irányban kötelező nyilatkozatot tehetek, t. képviselőház. Miután nem kívánatos az, hogy ez az intézmény újból felkavarja a szenvedélyeket, — hiszen a czélunk az, hogy ennek a megegyezésnek keresésével a háború alatt a pártközi békét veszélyeztető momentumok kikerültessenek — biztosithatom a t. kéjDviselőházat, hogy ennek az intézménynek a további időkre való fentartása tekintetében a kormány a törvényhozás elé a jelen országgyűlés tartatna alatt javaslatot terjeszteni nem fog; e tekintetben fentartja a javaslattevés jogát a következő országgyűlési cziklusra. Az ellen, hogy az alapszabályok beezikkelyeztessenek, szintén nem teszek észrevételt, bár meggyőződésem, hogy czélszerübb lett volna ezen alapszabályokat nem annyira megmerevíteni, mint ahogy meg lesznek merevitve, ha beczikkelyeztetnek. Én nagyon sajnálom azt a nagy bizalmatlanságot, amely a t. túloldal részéről e tekintetben felmerül; mert hiszen ha egy kormány beterjeszt egy alapszabálytervezetet és azt mondja, hogy ilyen alapon akarok egy intézményt létesíteni és hogy ez az alapszabály és annak minden módosítása bejelentendő az országgyűlésnek, akkor csak természetes, hogy ott lényeges alapvető módosítások nem fognak bekövetkezni. Czélszerübbnek véltem volna, ha ez a megkötés elmarad; de nem látom indokát, hogy emiatt a pártközi békét veszélyeztessük. (Helyeslés.) Ami a 25 milliós veszteségi tartalékalap felhasználását és ennek ellenőrzését illeti, sem az intézménynek természetével, sem a parlamentáris kormányzással és az abból folyó felelősség elvével nem tartanám megegyeztethetőnek egy olyan intézménynek, olyan ellenőrző-bizottságnak szervezését, amely hivatva volna ennek a 25 milliónak ellenőrzésére, másrészt meg lehet győződve a t. ház, hogy mi sem áll távolabb tőlem, mint az, hogy ne kívánjam és ne kövessek el mindent a magam részéről abban a tekintetben, hogy ez a 25 millió igazán csak objektív czélokra, a legnagyobb tárgyilagossággal és csak a félmerült tényleges és indokolt szükség esetében és ahhoz képest használtassák fel. És természetes, hogy — és ezt a kormány nevében jelenthetem ki — addig, mig mi vagyuk a kormányon — de kétségtelennek tartom, hogy utódaink is így fognak cselekedni — én mindig fogom tudni azt a parlamentáris ministert megillető . kötelességemet, hogy ha valami az én felelősségem mellett történik, akkor azért tényleg a felelősséget vállalom is, és ennélfogva természetesen nemcsak nem tiltakozom, hanem mindazoknak, akik objektív czélokból, alapos informácziók szerzése végett óhajtanak belelátni a dolgokba és óhajtják megítélni azt, hogy vájjon a gesztió helyes-e, vagy pedig bizonyos kritika alá vonandó mindig, minden téren, tehát ezen a téren is lehetőséget fogok nyújtani arra, hogy a kellő betekintést nyerjék. (Helyeslés.) Ennélfogva az ellenzék bizalmát élvező mindama férfiaknak, akik bizalmas betekintést óhajtanak nyerni ennek a 25 milliós tartalékalapnak miként való felhasználása iránt, mindig legmeszszebbmenő felvilágosításokat és betekintést leszek hajlandó megadni. (Helyeslés). Ami azt a kívánalmat illeti, hogy a kinevezendő elnök ne legyen ekszponált pártpolitikus, biztosithatom a t. házat, hogy ez sohasem volt czélom. Az a feladat, amelyet röviden vázoltam, oly nagy szaktudást, szakismeretet kivan meg és ennek az intézménynek a feladata oly nehéz, hogy az csakis akkor oldható meg helyesen, ha oda elsőrendű szakemberek nyerhetők meg a