Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-594

422 59?i. országos illés 1915 deczember 10-én, pénteken. czia nélkül hoztam ide ezt a kérdést. Méltóztassanak ezt megvizsgálni és lehetőleg ugy megcsinálni, hogy vagy az ipartestület révén vagy a kisiparosok szövetkezetei révén közvetlenül lépjen érintkezésbe a hadsereg a szállitások dolgában. Hasonlókép van ez a szabóipartestületnél is. A szabóipartestület és a szabó-kisiparosok 7 millió korona megrendelést kaptak Magyarországon. A megrendelést megkapták, de a posztót, melyet a hadvezetőség ad, nem kapták meg, és igy a szállítást nem tudják teljesíteni. Itt minden faktornak közreműködéséről, közös jóakaratáról és közös támogatásáról van szó, és csak ha minden tényező össze fog játszani, lehet a mi igen nehéz viszonyok közt küzdő kisiparosainkat és féltett kisiparunkat felkarolni és megvédeni. Az adminisztráczióra nézve csak egy-két dolgot hozok fel. A napokban pl. panasz tárgyává tette valaki, hogy Budapestre be akart hozni 15 mm. babot Gyöngyösről. Fordult mindenféle hatósághoz, egyik hivatal a másikhoz küldte, a rendőrfőkapitány a bab dolgában a földmivelésügyi ministerhez, a földmivelésügyi minister vissza Gyöngyösre a rendőrkapitányhoz. Kern egyéni vállalkozásról van szó, nem kereskedőről, hanem olyan intézményről, amely minden fillér haszon nélkül, egy krajczár nyereség nélkül tisztán tagjai között osztja szét az általa vásárolt babot és más élelmiszereket. (Felkiáltások balfelöl: Azért nem kap engedélyt!) Sok ezer korona értékűt vásároltak. Miután ily vállalat nem képes a többi merkantilista praktikákat és manipulácziókat kitanulmányozni, erre a teljesen egyéni haszon nélkül dolgozó vállalkozásra nézve lehetetlenné van téve, hogy azt a 15 mm. babot Gyöngyösről Budajjestre elhozza, holott ez már november 1. van vásárolva, (Zaj.) Ez • a fővárosi élelmezés kérdésének egy lényeges baja. Azért aztán megtörténik az, hogy a kormány képviselője és az ellenzéki képviselők is okolják a főváros adminisztráczióját a budapesti élelmezési hiányok miatt; viszont a főváros vezetői tele torokkal kiabálják, hogy ők a kormány közbejöttével a Haditermény Készvénytársaságnál lefoglalták a készleteket, de, sajnos, a Hadi termény Részvénytársaságtól nem kapták meg. IsTem tudom, kinek van igaza: a kormánynak-e vagy a polgármesternek, vagy Budapest székesfőváros tanácsánál?; azt, azonban tudom, hogy a lehető legnagyobb nehézségekbe ütközik Budapest székesfőváros ellátása, ugy hogy, ha ez jövő tavaszszal is igy folytatódik, annak igen kellemetlen konzekvencziái lesznek. Nyomatékosan felhívom a t. kormány figyelmét arra is — mert ezt nemcsak mi fogjuk meglátni, hanem az egész világ, amire semmi szükség sincs, — hogy Magyarország papírgyárai az előtt az elhatározás előtt állanak, hogy üzeóta meg műket beszüntetik, mert nem kapják meg a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy a sajtó sem jelenhetik meg (Mozgás' balfelöl) és olyan hiányok fognak előállani, amelyek nagyon szomorú fényt vetnek Magyarország kultúrájára. Kérem erre nézve a kereskedelmi minister ur megfelelő intézkedését. Még röviden egy szót a lengyel-kérdésről. Az a szimpátia, mely a magyar nemzetben a lengyel nép iránt mindenkor megvolt, arra késztet, hogy erkölcsi szavunkat felemeljük az ő szabadságuk mellett és itt is felkaroljuk azokat a határozati javaslatokat, amelyek a vármegyékben czirkálnak s most már ide is eljutottak. Kívánatos, hogy a szerencsétlen lengyel nemzet, amely századok óta annyit szenvedett, mint egységes politikai nemzet megmaradjon és ne következzék be annak újból való feldarabolása. Yégül egyetlenegy gondolattal reflektálni kivánok a pénzügy minister ur délelőtt elhangzott egyes szavaira. 0 t. i. azt az agitácziót, amely a Wekerle-féle adójavaslat ellen szólt, az egész ellenzék czipőjébo dugta; holott jól tudta, hogy az ellenzéken egyetlenegy vezérember : Vázsonyi Vilmos ellenezte csak azt, aki ebben a tekintetben igen kis társaságban volt; tudta azt is, hogy ennek a mozgalomnak másik vezető embere Hegedüs Lóránt volt, aki most az előadói székben ül. Ezt a vádat tehát nem lehet az ellenzék fejéhez csapni, mert ez visszahull megboldogult Heltai Ferenczre és Hegedüs Lorántra, valamint arra a képviselőtársamra, aki egyedül szólt ez ellen. Annakidején a néppárt a maga szervezeteiben, lapjaiban, népgyülésein a legnagyobb agitácziót fejtette ki e mozgalom ellen s mi egy pillanatig sem tűrhetjük el, hogy a Wekerle-féle törvényjavaslat elleni izgatásról az állíttassák, hogy abban az ellenzéknek része volt. Mi egyenesen elitéltük az agitácziót ez ellen a javaslat ellen és semmi okunk sincs, hogy ezt az állásfoglalásunkat a véka alá rejtsük. Méltóztassanak megengedni, hogy felolvassam a következő határozati javaslatomat (olvassa) : »TJtasittatik a kormány, hogy terjeszszen elő még a mostani ülésszakban törvényjavaslatot, amely biztosítja az élvezett hadisegélyt a hadbavonultak felesége és gyermekei részére a háború egész tartamára még akkor is, ha a családfenntartó időközben a hazáért hősi halált halt ós ezt az összeget visszamenőleg is utaljak ki a hadi özvegyeknek és árváknak.« Az indemnitást nem fogadom el. (Helyeslés bálfelöl.) Elnök: T. ház! A napirend tárgyalására meghatározott idő letelvén, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére ós napirendjére nézve. Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szombaton, deczember 11-én délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a felhatalmazási törvény-