Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-592

344 592. országos ülés Í915 deczember 7-én, kedden. a felelősséget az ellenfelére. Tehát itt az én nyilatkozatomban semmiféle czélzat, semmiféle tendenczia nem. volt, nincs is és mindenesetre a ministerelnök ur azt a tapsot, amit aratott, arathatta volna anélkül, hogy belekapaszkodott volna az én szavaimba. Ami a ministerelnök ur azon nyilatkozatát illeti, hogy én a kormányt támadtam a czenzura kérdésében, illetőleg azzal vádoltam, hogy bizonyos visszaélésekkel szemben a kormány és a czenzura nem fejt ki kellő erélyt, erre vonatkozólag mostan nyilatkozhatoni, mert hiszen nem ezen a czimen kértem szót, hanem csak annyit akarok megjegyezni, hogy alkalomadtán a vita folyamán lesz alkalmam erre is visszatérni. Elnök: Gróf Andrássy Gyula képvisqlő ur kéri a t. házat, hogy személyes megtámadtatás visszautasítása czimén szót emelhessen. Gondolom, a t. ház az engedélyt megadja. Gr. Andrássy Gyula: Nem személyes megtámadás czimén, de személyes kérdésben kivánok szólani; nem tudom, van-e ennek alapja a házszabályban. A t. ministerelnök ur azt mondotta, hogy ő teljesen egyetért avval, amit én a békére vonatkozólag mondtam, de mégis sajnálja, hogy elmondtam, mert félre fogják magyarázni és rosszakaratulag azt olvashatják ki belőle, hogy a magyar nemzet fáradt. Nem tagadom azt, hogy mindent félremagyarázhatnak az entente köreiben. Példát kaptam erre, amikor az orosz lapok azt a mondást adták a szájamba, hogy »szabaduljunk már a német tutelától«, holott én vagyok a némettel való bensőséges viszonynak a legnagyobb szószólója, teljes meggyőződésből. Hogy akadhat, aki szavaimat majd ugy magyarázza, azt megengedem. De akkor talán a t. ministerelnök ur követett el hibát, mert épen ráterelte erre a figyelmet; ha valami alkalmas lehet arra, hogy itt félremagyarázásoknak teret adjon, akkor ez épen az, hogy a t. ministerelnök ur szükségesnek tartotta helyreigazítani a beszédem e része által keltett benyomást és kijelenteni, hogy ámbár helyesli, amit mondtam, de mégis olyan is volt beszédemben, ami félremagyarázásra adhat alkalmat. Ezeket voltam bátor megjegyezni. Elnök: T. ház! A napirend tárgyalására meghatározott idő letelőben lévén, a napirend tárgyalását mára megszakítjuk. Jelentem a t. háznak, hogy a török képviselőház és a bolgár szobranje elnökei a képviselőház november 30-iki ülésében hozott határozatnak megfelelően küldött üdvözletekre táviratilag válaszoltak. Méltóztassanak a táviratok magyar fordítását meghallgatni. (Halhih!) Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): A magyar képviselőház nagyméltóságú elnökének, Budapest. A török képviselőház lelkesedéssel és mélységes csodálattal emlékezik meg a magyar testvérnemzet hősies erőkifejtéséről, melylyel barbár közös ellenségünk ádáz támadásait a Kárpátokban letörte, továbbá különösen az olasz határ védelmében újra és újra megnyilvánuló hősiességéről, mely e lovagi nemzet nemes faji tulajdonságaiból, becsületben, dicsőségben oly termékeny történelméből fakad. A monarchia nagy érdekeit méltányolva, őszinte szívvel csatlakozunk a magyar képviselőház azon óhajához, hogy a közös dicsőség, mely fegyvereinket meg fogja koronázni, biztos zálogát képezze testvérnemzeteink jövendő felvirágzásának. Ali, az ottomán képviselőház elnöke. (Élénk éljenzés.) Elnök : Az üdvözlő távirat örvendetes tudomásul vétetik. Méltóztassék a bolgár szobranje elnökének táviratát meghallgatni. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa): Nagyméltóságú Beöthy Pál urnak, a képviselőház elnökének Budapest. Szófia. A bolgár nemzet képviselete szíves köszönetet mond önnek, hogy a tiszteletreméltó magyar parlament megnyitó ülésén a szerény bolgár népről megemlékezni szíves volt, és kiemelte azt az igyekezetet, hogy nemzetünk az összes körülmények megfelelő mérlegelése után a magyar nemzethez csatlakozott és fölvette a harczot az igazságnak, a népek szabadságának diadaláért és nemzeti egységének megvalósításáért. A bolgár nemzet ugy érzelem, mint kölcsönös érdek tekintetében teljes összhangban érzi magát a magyar nemzettel. Ez az összhang volt döntő rugója annak az elhatározásnak, amelylyel a központi hatalmak szövetségéhez szerény szövetségestársként csatlakoztunk a gyilkosok és rágalmazók, a fölbujtók és az értelmi szerzők ellen viselt háborúban. Meg vagyok győződve, elnök ur, arról, hogy ezek az érzelmek és érdekek a két nemzetet és vezéreit arra fogja ösztönözni a jövőben, hogy még szorosabbra fűzzék a kapcsokat Magyarország és Bulgária között, hogy a két nemzet annál biztosabban elérhesse a jólétnek olyannyira óhajtott hatalmas fejlődését és a gazdasági föllendülést. Br. Watcheff, a szobranje elnöke. (Élénk éljenzés.) Elnök: A felolvasott üdvözlő távirat örvendetes tudomásul vétetik. T. ház! Ámbár megteendő napirendi javaslatomban a holnapi katholikus egyházi ünnepre való tekintettel azt szándékozom javasolni, hogy a ház holnap ülést ne tartson, mégis miután a házszabályok elrendelik, hogy az interpellácziós napot megelőző napon az interpellácziós-könyv felolvastassák, kérem, méltóztassanak az interpellácziós könyvben foglalt ujabb bejegyzéseket meghallgatni, ami már csak abból a szempontból is kívánatos, hogy a bejegyzett interpellácziók'nyilvántarthatók legyenek, amennyiben felorvasás után a kinyomott napirendben a bejegyzett interpellácziók sorozatába fognak bevétetni, Szinyei-Merse Félix jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az interpellácziós-könyvben há-