Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-592

338 5.92. országos ülés 1915 t. képviselő urnak: szerves reformokkal pillanatnyi hangulatok hatása alatt nem szabad foglalkozni. (Igás! Úgy van ! a jobboldalon.) Mentől mélyebb és nemesebb gyökere van ennek a hangulatnak, mentől nagyobb és melegebb az érzelem, amit kivált, annál inkább óvakodjunk tőle, hogy annak hatása alatt döntsünk olyan kérdésekben, amelyek hosszú időre éreztetni fogják hatásukat az egész nemzet sorsára. S méltóztassanak nekem megengedni, én szerintem, ez a helyes szempont, egyaránt szól mind a két határozati javaslattal szemben. Mert nagy csalódásban volna az, aki azt hinné, hogy a Rakovszky t. képviselő ur által benyújtott határozati javaslat elfogadása nem prejudikálna ennek a kérdésnek szélesebb és állandóbb keretben. Ha egyszer ennek a határozati javaslatnak elfogadása és illetőleg az abban kifejezésre jutó törvényjavaslat benyújtása és törvényerőre emelése által az általános szavazati jog a legnagyobb mértékben — legalább a bizonyos testi erővel vonatkozókra — behozatnék, nagy csalódás volna azt hinni, hogy erről visszatérés lehet azután olyan keretekre, amiket esetleg a magyar törvényhozás a nemzet érdekei szempontjából megfelelőknek talál. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) En azt hiszem, t. ház, lesz elég alkalmunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, nem is fogok előle kitérni. De ne felejtsük el egy perezre sem, hogy itt nem egyesek vagy akármilyen széles néprétegek megjutalmazásáról, hanem a nemzeti élet struktúrájának alapvető kérdéseiről van szó, amelyeket semmiféle más szempontból nem szabad megítélni, mint a nemzeti közérdek szempontjából. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) És, t. ház, azok a százezrek és milliók, akiknek hősiessége olyan fényessé teszi most a magyar nevet, azok, én azt hiszem nem azért küzdenek, hogy a maguk számára érjenek el valamit, liánéin hazájukért. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Tisza István ministerelnök: És épen ezért bármi legyen a választójoggal, nem küzdenek hiába, mert az a honfivér, amit olyan pazarul ontanak a csatatéren, az a honfivér nem vész kárba, az megveti a magyar nemzet szebb, nagyobb, fényesebb, jövőjének biztos alapját. (Igaz! Ugy van! Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) T. ház! Csak egy megjegyzést teszek még az előttem szólott tisztelt képviselő ur felszólalására. Figyelmeztetem őt arra, hogy mindazok az üzleti alakulatok, amelyek az ellátási kérdésekkel függenek össze, mindazok a nyerészkedések kizárásával, altruisztikus alapon épülnek fel s az azokba befektetett tőke csak egy bizonyos nagyon is korlátolt, mondhatnám a betéti kamatnak megfelelő jövedelmet élvez. deczember 7-én, kedden. Egy hang (balfelöl): És a többi? Gr. Tisza István ministerelnök: A többi közczélokra fordittatik. Hiszen a t. képviselő ur ezt tudhatná, ha egy kis figyelmet fordítana a dologra. Ugy, hogy bárminő megtámadás érhet bennünket a közélelmezési ügy szervezése tekintetében, — én a magam részéről szívesen elismerem, hogy van tere az objektív kritikának — de méltóztassanak nekem megengedni, a leghatározottaban tiltakoznom kell minden olyan imputáczió ellen, mint hogyha ezen szervezés kapcsán még csak a lehetőségét is nyújtanánk illegitim vagy túlságos jövedelmeknek. Én, t. ház, ezzel kapcsolatban még egyet kell mondanom. Gróf Károlyi Mihály képviselő ur is felhozta, hogy a czenzurát szigorúbban kezelik az élelmezési kérdésekben és ezt kapcsolatba hozta bizonyos visszaélések palástolásával. Ismétlem, t. ház, hogy most mindenféle visszatorlástól tartózkodom. De egyről biztosítani kivánom a képviselő urat. Ezt a kormányt és ennek a kormánynak minden tagját és minden ténykedését áthatja az az erős elhatározás, hogy kérlelhetetlen szigorral bánjék el minden visszaéléssel, ami útjába akad. A képviselő urnak bárki mondta is azt, hogy másként van a dolog, nem mondott igazat. Ha nekem bárki példát tud mutatni arra, hogy bárminő hivatalos közeg nem járt el kérlelhetetlen szigorral a visszaélésekkel szemben, én azzal a hivatalos közeggel szemben tudni fogom kötelességemet. (Élénk helyeslés.) Es ha bárki a képviselő urak közül bárminő visszaélésről tud, én hálás köszönettel fogadom, ha azt tudomásomra juttatja. (Elénk helyeslés.) Mert, bocsánatot kérek, kereken tagadnom kell azt, hogy ennek a nemzetnek egész gazdasági élete most a szennynek és visszaéléseknek halmazata volna. De a visszaélések parazitái minden háborúnak és ezekkel a parazitákkal szemben százszoros szigorral^keH a háború alatt eljárni. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés.) Én biztosithatom a képviselő urat, hogy semmiféle tekintet vissza nem tart bennünket attól, hogy a hibással szemben teljes szigorral járjunk el. Ezt tettük a múltban, ezt fogjuk tenni a jövőben is és ha bárhol valami mulasztásról tudnak a képviselő urak, nagyon kérem, szíveskedjenek azt a kormány tudomására juttatni. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloídalon: Majd összeszedjük!) T. ház! Nem kívánok jelenlegi felszólalásom keretében behatóbban foglalkozni a drágaság és a közélelmezés kérdésével. Tényleg lesz még alkalmunk ezt a kérdést behatóan megvitatni; ezért megelégszem most azzal, amit erre vonatkozólag az imént megjegyezni bátor voltam és legfeljebb röviden térek még rá a czenz^ura kérdésénél. JTMost méltóztassék megengedni, hogy a czeiiT zurakérdésére térjek át.