Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-590

590. országos ülés 1915 Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur az .ujabb felszólalás jogával élni? Polónyi Géza; Nem! Elnök: Ha nem, akkor, miután vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. ház a ministerelnök urnak Polónyi Géza képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Igen! Felkiáltások a baloldalon : Nem !) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Bernáth Béla képviselő ur interpellácziója az összkormányhoz az ország rézgálicz szükségletének 1916. évre való biztosítása tárgyában. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bernáth Béla: T. képviselőház! A most dúló világháborúban minden „rézkószletet a háború czéljaira használnak fel. Ennek következtében nagy a rézgáliczhiány; ami készlet van, annak is az ára óriási módon felszökött, sőt nem is lehet egyáltalán rézgáliczot kapni, így a szőlősgazdák, különösen a szegényebbek, nem képesek rézgáliczot beszerezni és kénytelenek tehetetlenül nézni a peronoszpóra pusztítását. Ausztriában és Németországban, ahol a szükséges rézgáliczkészlet megvolt, jó termés volt, mert ott tudtak eléggé védekezni, ellenben minálunk, ahol rézgálicz nem volt, a szőlőtermés a peronoszpóra pusztításának lett áldozata. A jövő évben azonban még nagyobb lesz a rézgáliczhiány, ugy hogy most már egyes üzletekben 700 koronával árusítják a rézgálicz métermázsáját, amely azelőtt 40—60 koronába került. A szőlősgazdák nagyon aggódnak, hogy mi lesz a jövőben, ha nem kapnak rézgáliczot, és kénytelenek lesznek bevárni, hogy a végzet ennek folytán vagyonukat elpusztítsa. Magyarországnak szőlőterülete 554.000 katasztrális hold, Ha számítunk holdanként a peronoszjsora elleni védekezésre 20 kilogramm rézgáliczot, kell nekünk .1180 vaggon rézgálicz. A mi gyáraink nem képesek évenként többet szállítani 4—500 vaggonnál s igy a többletet, amire szükségünk van, a külföldről szereztük be, nevezetesen Ausztriából 50%, Nagybritánniából, 40°/o-Qt, a többit pedig Németországból és az Egyesült-Államokból. A szőlősgazdák igen sürgetik, hogy a kormány tegye meg az összes szükséges biztosítási intézkedéseket a rézgálicz megszerzésére, sürgetik, hogy erkölcsi és anyagi támogatással tegye lehetővé a rézgálicz gyártást, bocsásson a most rekvirált ócska rezekből legalább száz vaggon rezet a rézgáliezgyárosok rendelkezésére, hogy azokból gyárthassanak, miáltal tavaszig körülbelül 3—400 vaggon rézgálicz gyártása volna biztositható. Köztudomású dolog továbbá, hogy a szőlőbirtokosságtől elvették a kisüstöket, továbbá, hogy önként odaadták a régi permetező gépeket, az ócska szénkénegezőket, üstöket és egyéb KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVII. KÖTET. deczembev 1-én, szerdán. 297 réztárgyakat, miért igen méltányosnak tartanám, hogy legalább ezt a kis mennyiségű rezet adná át a hadikincstár a rézgáliczgyártás czéljaira. Végre is fél millió szőlősgazda érdekéről van szó s a hadvezetőségnek is érdekében áll, hogy ezek ne menjenek tönkre. (Helyeslés balfelöl.) Tegyen meg a kormány minden lehetőt arra nézve is, hogy u. n. szegényréz, t. i. a két perczenten aluli réztartalmu kövek rézgálicz előállítására szintén feldolgoztassanak. A hadvezetőség már ugy intézkedett, hogy a lefoglalás alól ezeket a köveket feloldotta és ezeket most már fel lehetne dolgozni; a fontos csak az volna, hogy- nagy erővel indulna meg a munka s ezek a két perczenten aluli réztartalmu kövek mennél nagyobb intenzivitással dolgoztatnának fel. Szükséges volna továbbá a semleges államokból való behozatal is. Végre is ne felejtsük, hogy mi is tudunk búzát és egyéb dolgokat adni más államoknak. ( Ugy van ! balfelöl.) Ki lehetne tehát kötni, hogy viszont mi is kapjunk olyan anyagokat, amelyekre nagy szükségünk van s ezáltal jelen esetben megmenthetnénk szőlészetünket attól a pusztulástól, amely rézgálicz hiányában a peronoszpóra folytán okvetlenül bekövetkezik. A magyar nemzet lelkes fiai dicsőséggel harczolnak édes hazánkért. Milyen érzéssel fogják venni, ha a dicsőség-övezett homlokkal hazatérnek édes otthonukba, itt vagyonuk elpusztulásáról nyernek tapasztalatot s a nyomorral kell megküzdeniök. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) A kormánynak kötelessége a közgazdaság terén is mindent megtenni, hogy ez a nemzet teljesíthesse hazafias kötelességét, (Helyeslés balfelol.)mert különbénél fogunk pusztulni és ekkor a nemzetnek nem lesz módjában kötelességét hiven teljesítenie. (Igaz 1 Ugy van! a baloldalon.) Mindezeknél fogva a következő interpellácziót vagyok bátor az összkormányhoz intézni. (Olvassa.) Interpelláczió az összkormányhoz. 1. Gondoskodott-e a kormány, hogy a szőlősgazdák és a gazdatársadalom 1916. évre való rézgálicz- és szénkénegszükséglete biztosítva legyen ? 2. Szándékozik-e mindent megtenni, hogy a rézgálicz- és szénkénegszükségletüket kellő időben s méltányos árban megkaphassák ? (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az interpelláczióra a kormány részéről a földmivelésügyi minister ur kivan válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: T. képviselőház ! Tökéletesen igaza van az interpelláló t. képviselő urnak abban, hogy talán egyetlenegy olyan közgazdasági ág sincsen, amely a háború által közgazdasági szempontból annyira veszélyeztetve lenne, mint szőlőtermelésünk. (Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem, felesleges volna itt bizonyítanom, hogy a magyar szőlőtermelésnek létérdeke annak a rézgáliczmennyiségnek 38