Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

62 559. országos ülés 1914 Julius 22-én, szerdán. A ház a javaslatot elfogadja. Ezt határozatképen kimondom. Mielőtt az interpelláczióra rátérnék, meg fogom tenni indítványomat a ház legközelebbi ülésének és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését csütörtökön, Julius hó 23-án, délelőtt 10 órakor tartsa és annak* napirendjére a mai napirendet tűzze ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatképen mondom ki. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. képviselőház ! Bn kötelességemnek tartom, hogj

r mielőtt az interpellácziókra átmennénk, egy igen rövid kijelentést tegyek és ahhoz egy az interpelláló képviselő urakhoz intézendő kérést fűzzek. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Sághy Gyula: Még kér ezek után! (Élénk felkiáltások a báloldalon : Vészbirák!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Sághy Gyula: Jó voltam akkor, mikor az egyetemen voltam, ugy-e! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Sághy Gyula képviselő urat rendreutasitom. Gr. Tisza István ministerelnök: Biztosithatom róla a képviselő urat, hogy sem a magam részére, sem a többség bárminő j>ártércleke részére nem kérek semmit. T. ház! Két hét óta ez a harmadik interpellácziós nap. Amint természetesnek találom, a mostani világesemények közepette a megelőző két alkalommal már ismételt interpellácziók történtek, amelyek ezekkel az eseményekkel állanak kapcsolatban. Nem voltam abban a helyzetben, hogy azokra kimerítő, érdemleges választ adhassak. Válaszaim csakis oizonyos tájékoztatást nyújtottak. Ma sem vagyok ebben a helyzetben. Viszont azonban azt a reménységemet fejezhetem ki a t. ház előtt, hogy nem hosszú idő múlva abban a helyzetben leszek, hogy érdemleges választ adhatok, viszont felelősségem tudatában és a tényállás ismerete mellett kötelességemnek tartom azon nézetemnek kifejezést adni, hogy a jelen pillanatban nem áll az ország érdekében azoknak a kérdéseknek a bolygatása, (Zajos ellenmondások és felkiáltások a baloldalon: Jogunk van róla beszélni! Zaj jobbfelöl, Felkiáltások balfelől: Csináljon rendet az elnök!) Elnök (csenget): Méltóztassék a csend és a rend fentartását az elnökre bizni. (Zaj a haloldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök: Nem áll az ország érdekében azoknak a kérdéseknek a jelen pillanatban való bolygatása, amelyekről, remélem, nem hosszú idő múlva, az ügyek teljes ismerete mellett lehet majd eszmecserét folytatni. Én kötelességemnek tartottam ezt a t. háznak és az interpelláló t. képveselő urnak tudomására hozni; ós hozzáteszem, hogy a magam részéről nagyon természetesen, még ha az a nap nem volna is esetleg interpellácziós nap, rajta lennék és megkérném a ház mélyen tisztelt elnökét is, hogy adjon módot azoknak a képviselő uraknak, akik esetleg most az interpellácziótól elállanak, hogy ennek a kérdésnek megbeszélésében résztvehessenek. Ezen kijelentés mellett kérem a t. képviselő urakat, méltóztassék meggondolni, hogy megfelelőnek tartják-e most az interpellácziók megtételét, igen, vagy nem. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Rudnyánszky György jegyző: Mezőssy Béla! Mezőssy Béla: T. ház! Én elsősorban is kötelességemnek tartom, hogy a t. ministerelnök urnak épen most elhangzott nyilatkozatára megtegyem a magam észrevételét. A ministerelnök ur nyilatkozata abban csúcsosodik ki, (Halljuk! Halljuk! Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) hogy nem áll az ország érdekében azoknak a kérdéseknek bolygatása, melyek a mai najira bejelentett interpelláczió tárgyát képezik. T. ministerelnök ur, legyen egészen nyugodt. Ezek közül a kérdések közül olyan természetű, mely a mostani súlyos külpolitikai helyzettel szoros kapcsolatban van, egyedül gróf Andrássy Gyula interpellácziója és én azt hiszem, hogy gróf Andrássy Gyula egyetlenegy nyilatkozatától sem kell félteni az ország érdekét. (Élénk éljenzés és taps a baloldalon. Elnök csenget.) És ha a t. ministerelnök ur — és én ezt a jogát természetesen készséggel konczedálom — a mostani nehéz helyzetben jónak és szükségesnek látta, hogy egy kéréssel forduljon azon ellenzékhez, amelyet következetesen üldöz és eltipor... (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Sümegi Vilmos: Muszkaországban nem bánnak igy a képviselőkkel. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek! Mezőssy Béla: Biztosíthatom a ministerelnök urat, nincs az ellenzéknek egyetlen olyan tagja sem, aki nem az ellenzéket, hanem az ellenzék képében a magyar alkotmányt ért sérelmet ilyen kritikus időben félre ne tenné, mert akkor, amikor egy külellenségröl van szó, még a ministerelnök ur ministerelnösége alatt is mindannyiunkat a magyar ügy érdekében együtt talál. (Elénk helyeslés.) Polónyi Géza: Ebben nem osztozom! Nincs nekünk nagyobb ellenségünk mint ő! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőssy Béla: Engedje meg a ministerelnök ur, hogyha ő ezt a kérést szükségesnek és jónak látta — mindenesetre megvoltak a maga mélyreható indokai — az ellenzékhez intézni, én is viszonozom egy kérdéssel és kéréssel, hogy nem látja-e a ministerelnök ur az ország érdekében szükségesnek, hogy ahelyett, hogy itt e házban a megosztottságnak, Magyarország egymás közti megszakadottságának leg-