Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

•50 559. országos ülés 191'i Julius T2-én, szerdán. ugy, hogy itt a 83. §. értelmében az ötszörösnek beszedése lenne alkalmazásba veendő. Ez mindenesetre megint olyan megsarczolásra vezetne, mely arra a feltevésre ad okot, hogy a kincstár maga akar Íratni a felek helyett, mikor megveszi azt a díjazását a munkának, mely semmiféle arányban a végzett munkával nem áll. Én tehát pártolom Springer képviselőtársam módosítását. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Hantos Elemér előadó: T. ház ! A vitában felhangzott azon aggodalomra vonatkozólag, mely szerint ezen szakasznak az intézkedése amiatt helytelen, mivel egy nem illeték természetével biró közszolgáltatás után mégis illetékleletet állapit meg, van szerencsém megjegyezni, hogy az illetéki díjjegyzék és az illetékszabályok szerint a 25. §-ban megállapított elkészítési díj után tényleg felemelt illeték nem lesz kiszabható és a 48. szakasz rendelkezése csak arra vonatkozik, hogy az ilyen okirattal kapcsolatos illetékek és bélyegek lerovására lehessen a feleket szorítani. A szakasznak az a rendelkezése, amely az irásdíjra vonatkozik, a lelet szempontja alá nem esik. (Zaj balfelől.) Erre nézve az illetéki díjjegyzéknek azon szabályai állnak, melyek szerint, ahol nem okiratról, peres cselekményről és eljárásról van szó, hanem tisztán egy bírósági munka ellenszolgáltatásáról, mint itt, ilyen esetben felemelt illeték nem jár. (Felkiáltások balfelől: De bent van a szakaszban!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A bizottság szövegezésére fogom elsősorban a kérdést feltenni és ha a t. ház azt elfogadja, akkor Springer Ferencz kéj^viselő ur módosítását mellőzöttnek fogom kijelenteni. Kérdezem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 48. §-t a bizottsági szövegezésben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a 48. §-t a bizottság szövegezésében fogadja el és igy Springer Ferencz képviselő ur módosítását mellőzi. Következik a 49. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 49. %-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: Tisztelt-ház ! Van szerencsém a 49. §-hoz két rendbeli módositványt benyújtani. Az egyik módosításra vonatkozólag ma délelőtt a t. igazságügyminister ur a 29. §. tárgyalása során nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy büntetőügyekben az ügyvéd részére adott meghatalmazás nem esik illeték alá, tehát nem kell 1 korona 50 fillért fizetni olyan esetekben, midőn szóval adatik a meghatalmazás a bíróság előtt. Ennek a kijelentésnek tesz eleget a módomódositvány, amelyet benyújtani bátorkodom, azzal a különbséggel, hogy ez kiterjeszti az illetékmentességet még a községi békebiróság előtti eljárásra is. Első módosításom igy hangzanék (olvassa) : &

A 49. §. első bekezdéséhez folytatólag felveendő volna a következő szöveg : Bűnügyben, valamint a községi bíróság (békebiró) előtti eljárásban szóval adott meghatalmazás után illetéket nem kell leróni«. A második módosítás, amelyet a 49. §-hoz utolsó bekezdésül bátorkodom ajánlani, ama gazdasági, kereskedelmi és ipari érdekképviseletek kívánsága folytán kerül bele a javaslatba, amelyeknek kérvényei a ház asztalán feküsznek. E kereskedelmi érdekképviseletek a kereskedők és iparosok levelezésére vonatkozó illetékek mérvének és lerovásának világosabb meghatározását, valamint az illetékek mibenlétének világosabb megállapítását kívánták. Ezzel kapcsolatban több szakasznál leszek bátor módosítást javaslatba hozni, igy a 86. §-nál is. A jelen szakasz utolsó bekezdése gyanánt pedig a lerovás módjára vonatkozólag a következő módosítást bátorkodom ajánlani (olvassa): »A kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezése után a 86. §. értelmében járó illetéket a levélnek a .bíróságnál való használata előtt bélyegjegyekben kell arra felragasztani s a bélyegjegyeket a bíróságnál felül kell bé]yegezni«. Ezután uj bekezdésül ajánlom (olvassa) : »Ha az illeték 50 koronát meghalad, azt készpénzben is lehet leróni«. Ezt vagyok bátor utolsó bekezdésül ajánlani, azzal a megjegyzéssel, hogy a 86. §. szövege is megfelelően módosíttatni fog. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök : Ki a következő szónok ? Mihályi Péter jegyző : Springer Ferencz ! Springer Ferencz: Nem élek a szólás jogával. Elnök : Ki van szólásra feljegyezve ? Mihályi Péter jegyző: Senki! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilván tóm. Következik a határozathozatal. A 49. §-hoz az előadó ur kétrendbeli módosítást adott be, amelyek olyanok, hogy a szöveget nem érintik, hanem ahhoz kiegészítésül szolgálnak. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy a bizottsági szöveget ezekkel a kiegészítő módosításokkal fogom szavazás alá bocsátani. Kérdem ehhez képest, méltóztatik-e a 49. §-t a bizottsági szövegezésben az előadó ur által ajánlott módosításokkal együtt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a 49. §-t a bizottsági szövegezésben az előadó ur módosításaival együtt fogadja el. Kérem az 50. §. felolvasását a kapcsolatos fejezetczimmel együtt. Vermes Zoltán jegyző olvassa az 50. §-t.) Elnök: Ki következik? Mihályi Péter jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: Nem élek a szólás jogával. Elnök: Kivan még valaki szólni? Csermák Ernő képviselő ur. Csermák Ernő: T. képviselőház! Ennek a szakasznak harmadik bekezdésére vannak megjegyzéseim. Ezt a bekezdést a felperesek szem-