Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-559
36 559. országos ülés 19ií július 22-én, szerdán. kezőleg, időbeli és munkabeli megtakarítást. Ezeket a pereket most már sújtani abban az irányban, hogy az együttes összeg vétessék alapul, nem helyes és ennek következtében a szakasz módosítandó. A módosítást akképen proponálom, hogy ilyen esetekben a legnagyobbik összeg legyen irányadó, az illetéket tehát az egyesitett perek közül a legnagyobb per összege után kelljen leróni. Indítványozom tehát, méltóztassék a 36. §. második sorában ezt a két szót »együttes összege« törölni és helyébe ezt a szót tenni »legnagyobbika«. Kérem, méltóztassék inditvá nyomat elfogadni. Elnök: Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Jaczkó Pál! Jaczkó Pál: A 36. §-nál ugyanezt az indítványt akartam megtenni és igy felszólalásom tárgytalan. A szótól tehát elállók azzal, hogy a magam részéről is Springer Ferencz képviselőtársam indítványát kérem elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök." Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Egry Béla! Egry Béla: T. ház ! A szakasz nem szól semmit arról, hogy felebbezés esetén az egyesitett perekben minő illeték rovandó le. A minister ur a 89. §-nál helyezett erre vonatkozólag rendelkezést kilátásba s hogy ennek szükségességét igazoljam, előadok egy gyakorlati esetet. Három lejárt váltót peresítettem együttvéve 1370 korona értékben. A bíróság felhívott, hogy beleegyezném-e a három per egyesítésébe. Én beleegyeztem. A bíróság a három pert eg3^esitette. Az első kérdésem a pénzügyminister úrhoz az, hogy ezen bírói határozat után tartozom-e illetéket leróni, mikor a bíróság felhívott arra, hogy nyilatkozzam, vájjon a perek egyesítésébe beleegyezem-e. A második kérdés még érdekesebb. Az elsőb'róság, a kifogásoknak helyt adva, a sommás végzést hatályon kivül helyezte. Az elutasító Ítélet ellen felebbezés nyújtottam be és leróttam a felebbezési illetéket az egyesitett összeg, vagyis 1370 korona után. Közbevetőleg megemlítem, hogy a másodbiróságnál a pert megnyertem, ellenben megleleteztek azzal, hogy az egy ítéletben egy összeggel eldöntött perben csak egyszer róttam le a f elebbezési illetéket, holott három különböző per után kellett volna lerónom. Már most kérdem a pénzügyminister urat, igazam volt-e vagy sem, hogy az egy Ítélettel eldöntött perben az együttes összeg után egyszer róttam le a felebbezési illetéket ? Kérem a 89. §-nál figyelembe venni fe szólalásomat, hogy a pénzügymin ster urnak a közegei tisztában legyenek. Hiszen t. képviselőtársaim felszólalása oda irányul, hogy minden kérdés tisztáztassék, mert a pénzügyministeriumnak és a bíróságoknak közegei, akik a leletet felveszik, itt jelen nem lehetnek a tárgyalás alkalmával. Ha a pénzügyminister ur kijelentéseit hallanák, talán nem volna szükség arra, hogy a törvénybe vétessék fel ily rendelkezés ; de ezen bírósági és finánczközegeknek legkevésbé sincs módjukban a pénzügyminister ur kijelentéseit olvasni, ezek szorosan ragaszkodni fognak a törvény rideg szavaihoz és annyi zaklatásnak lesz kitéve a jogát kereső közönség és az ügyvédi kar, hogy azoknak se szeri, se száma nem lesz és minden idejüket igénybefogják venni az ilyen felebbezésekkel. (Helyeslés balfe 51.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván szólni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház ! A magam részéről hozzájárulok érdemben Springer képviselő ur módosításához. Természetesen a 36. §-t változatlanul kérem fentartani, mert itt egészen más a helyzet, mint a 37. §-nál, amennyiben itt egyesitett perekről, a 37. §-nál pedig viszontkeresetről van szó, tehát ott fogadom el lényegben azt a módosítást, amelyet Springer képviselő ur a 36. §-nál ajánlott. Ami Egry képviselő ur kérdéseit illeti, tisztelettel megjegyzem egyik kérdésére, hogy nevezetesen a biróságnak olyan határozata, amelylyel több per egyesítését mondja ki, illetékköteles-e vagy nem, vüágos, hogy illetékmentes, miután a biróságnak ezen határozata az illetékköteles határozatok között felsorolva nincs. (Helyeslés.) Ami a második kérdést illeti, erre nézve a 36. §. utolsó bekezdése a leghatározottabb felvilágosítást adja. Azt hiszem, bővebb felvilágos'tás szükségtelen. Ezek után kérem a 36. §. változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A házszabályok értelmében a 36. §-nak bizottsági szövegét teszem fel szavazásra ; amennyiben azt elméltóztatnak fogadni, akkor természetesen Springer képviselő ur módosítása elesik. Kérdem tehát, elfogadja-e a t. ház a 36. §-t a bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik és igy Springer képviselő ur módosítását a t. ház mellőzi. Következik a 37. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 37. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Pál Alfréd jegyző: Jaezkó Pál! Jaczkó Pál: T. ház ! A pénzügyminister urnak előbb elejtett szavaiból látom, hogy a szakasznál azt fogja indítványozni, amit én akartam kifejteni és megindokolni. A 37. §. pandanja a 36. §-nak, csakhogy itt keresettel és viszontkeresettél állunk szemben. Idáig az volt a praxis, hogy az ítéleti illeték külön-külön rovandó ki. Most az lesz kimondva, hogy az egész eljárás során, az ítéleti illetéktől eltekintve, minden illeték az együttes összeg után rovandó ki. Szerettem volna ezt részletesebben kifejteni, de ugy látszik, hogy ez feleslegessé válik; igy tehát csak röviden terjesztem elő indítványomat, amely oda konkludál, hogy a 37. §. utolsó két sorában e két szó : »együttes összege* töröltessék, s ennek helyébe tétessék : »összegei közül a nagyobbik*. Az első két bekezdés változatlan. Az utolsó bekezdés tehát igy szólna (olvassa):