Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-575

420 575. országos ütés 1915 május 3-án, hétfőn. gyógykezelés együttesen alkalmazható a többi kezeléssel és a kiképzéssel. (Helyeslés.) Tervünk tehát az, hogy az ilyen betegeknek mennél nagyobb részét Budapesten egyesitsük. (Helyeslés.) Azt remélem, hogy sikerülni fog igy 3000—4000 betegnek állandó kezelésére berendezkedni. Ezenkivül fel akarjuk még használni a két egyetemi várost, Pozsonyt és Kolozsvárt is. Igyekezni fogunk ott is szervezni ezeket az intézményeket, körülbelül ezer-ezer betegre, ugy hogyha a terv teljes kialakulást nyer, 5000—6000 beteg lesz az, aki állandóan ezekben a szakszerű intézményekben találhat kezelést és elhelyezést. (Helyeslés.) Eddigi számításaink szerint ma 12.000 olyan eset van összeirva, ahol utókezelésre van szükség. Ez az összeállítás még nem teljes, mert még nem sikerült megkapni teljes létszámát azoknak, akiket a hadsereg kötelékéből már elbocsátottak, ezenkivül néhány kórház adatai is hiányoznak. E 12.000 eset tetemes része azonban olyan könnyebb bénulás, amelynél néhány heti, vagy pár hónapi szakszerű ortopédikus és balneisztikus kezelés teljes gyógyulást fog eredményezni; szóval ez világért sem jelenti azt, hogy ugyanennyi állandó bénával és nyomorékkal kell számolni. Ha most körülbelül 15—18.000-re veszszük a kezelést igénylő esetek számát, akkor, ha 6000-re rendezkedünk be, egy hármas turnussal fog lehetni ezt a feladatot teljesíteni. Megengedem, hogy jobb volna, ha valamennyivel egyszerre lehetne foglalkozni, azt hiszem azonban, hogy ez már csak a szükséges specziális szakképzettség szempontjából is nehezen leküzdhető nehézségekbe ütköznék. De ha munka közben a keretek továbbterjesztésének czélszerüsége bizonyulna be, mi sem állja útját annak, hogy ezeket a kereteket tovább fejleszszük. Most egyelőre Budapesten megkezdte az intézmény működését. Ha nem csalódom, körülbelül 2000 főnyi létszám van jelenleg tényleg kezelés alatt. Ezeknél folyik az u. n. Zander-féle kezelés és folyik már a tanítás és kiképzés. Most történnek azok az átalakítások, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy a Császár-fürdőben naponta 4000 fürdőt fog lehetni kiszolgáltatni. Amint ezzel készen vagyunk, akkor nagy arányokban megindulhat a betegeknek a' fürdőben való kezelése is és ismétlem, rajta vagyunk, hogy ez az ügy, amelynél, azt hiszem, nemesebb és a vele foglalkozó ember lelkét melegebben megragadó ügy igazán nem képzelhető, (Igaz! Ugy van!) azzal a gondossággal, azzal a szeretettel, szerencsétlenül járt hős katonáinknak azzal a megbecsülésével folyjék tovább, amelyet megérdemel. (Helyeslés.) Ezeket voltam bátor felvilágosításul előadni. Különben ismételve azt a kérésemet, hogy az aktuális kérdéseknek mentől behatóbb objektív megvitatása mellett igyekezzünk ma minden olyan vitát kerülni, amelylyel akaratlanul az ország legszentebb érdekeit veszélyeztetjük, (Ugy van! jóbbfelől.) A törvényjavaslatot elfogadásra ajálom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök '. Szólásra ki következik ? Hoványi Géza jegyző: Hreljanovic Guidó! Hreljanovic Guidó: Visokí sabore! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! Hreljanovié Guidó: Gróf Tisza István ministerelnök ur oly időben vette át a kormányelnöki széket, amikor a viszonyok Magyarország és Horvátország között nagyon zavarosak voltak és az alkotmány, ugy annak betűje, mint szelleme, daczára a mi közös és autonóm alkotmányos biztosítékainknak, meg volt szüntetve. Gróf Tisza István ministerelnök ur azonnal meghallgatta e tekintetben nemzetünk képviselőinek jogos panaszait és igy visszahelyeztetett hazánkban az alkotmányos állapot. A ministerelnök ur ezáltal kezdeményezte a magyar és horvát nemzet közötti megegyezést a jogos horvát érdekek védelme és kölcsönös megbecsülése alapján és ezáltal lehetővé tette további együttműködését Horvát-Szlavonországok törvényes tényezőivel. Ily szellemtől vezéreltetve és fontolóra véve a mi nemzetünk vitézségét és áldozatkészségét a király- és hazáért vivott harczokban, a legutóbbi napokban méltó módon meleg lelkesedéssel adott kifejezést a horvát nemzet iránti nagyrabecsülésének. A ministerelnök urnak meleg, hazafias érzelmeit ugyanolyan meleg érzelmekkel viszonozva (Éljenzés jóbbfelől.) örömmel üdvözöljük ez alkalommal is jóakaratát, amelyet eddigi cselekedeteivel tanúsított és reméljük, hogy ezek a kölcsönös megbecsülésen alapuló érzések a jövőben lehetővé fogják tenni, a két nemzet egymásközti jó baráti és őszinte viszonyának kifejlődését. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ez al kálómmal meg kell, hogy emlékezzünk arról, hogy a mai nehéz viszonyok hazánkban uj panaszokat idéztek fel, amelyek orvoslásra várnak ; ezt azonban akkor tesszük szóvá, amikor a normális viszonyok helyreállnak. (Elénk helyeslés jóbbfelől.) Most kijelentjük, hogy a minisztrelnök urnak és kormányának mi, mint a horvát országgyűlés kiküldöttjei, megszavazzuk az indemnitást. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök .' Szólásra következik ? Szepesházy Imre jegyző: Giesswein Sándor! Giesswein Sándor: T. képviselőház! Az erők egyesítése az a szempont, amelyet szem előtt tartok, amidőn a jelen törvényjavaslathoz hozzá kívánok szólni. A t. ministerelnök ur azt a jelszót hangoztatta az imént, amelyet mindanynyian erről az oldalról is a jelen nehéz körülmények között amúgy is szem előtt tartunk. Felteszem, hogy az az »objektiv analízis« kifejezés, amelyet a múltkor használt, az ő részéről nem az erők egyesítése ellen volt intézve; igy jogunk van nekünk is azt kérnünk, hogy a mi