Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-575
575. országos ülés 1915 május 3-án, hétfőn. 411 kötelességek voltak és jogok nem jártak azok fejében, (Ugy van! bal jelöl.) Ma a kötelességeket a jogoktól elválasztani már nem leket, (ügy van ! balfelól!) A ministerelnök ur azt fejtegette beszédében, hogy a katonák a háborúban is objektíve analizálnak. Én ezt nem hiszem, t. ház. Az én meggyőződésem az, hogy a harcztéren lévő katona nem analizál, (ügy van !) baljelöl.) nem filozofál, hanem a fanatizmus viszi őt a gyilkos drótsövények ellen. Merem állítani, hogy ez igy van helyesen, mert el sem lehet képzelni, hogy fanatizmus nélkül, ki tudja fejteni valaki azt az energiát, amelyet a katonáktól az állam ma megkíván. (ügy van! balfelól.) Hiszen a katonának szinte meg kell feledkezni önmagáról és egészen át kell őt hatnia annak a gondolatnak, hogy ő most az állam fentartója. Egyetértek azonban a ministerelnök úrral abban, hogy az analizálásnak, filozofálásnak is megvan a maga korszaka és a helye, de nem a háború alatt, hanem azután. (ügy van/ balfelól.) A háború után az a katona igenis azt fogja kérdezni magától, amidőn hazajön, hogy hát tulaj donképen miért is lettem én nyomorék ? (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kérdezni fogja magától, hogy tulajdonképpen mi is az a haza, amelyért én küzdöttem, (Mozgás jobbjelől.) amely engem küldött a háborúba ágyutölteléknek, (ügy van ! bal jelöl.) s amely most, midőn visszajöttem, ki akar tagadni a maga közösségéből, (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) amely nem akar nekem beleszólást adni az állam ügyeinek intézésébe 1 (Mozgás jobbjelöl.) Nézetem szerint ezen nagy küzdelem után, amely egészen uj korszakot fog teremteni, amely valóságos történelmi határkövet jelent, nekünk kötelességünk a hazafiságot tartalommal telíteni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Uj és reális tartalmat kell adnunk a hazafiságnak, mert ha ezúttal is elmulasztjuk megmutatni azt, hogy érdemes ezért a hazáért vérezni, hogy érdemes volt ezért a hazának az elszenvedett keserűségeket eltűrni ; ha nem tudjuk reális és uj tartalommal telíteni a hazafiság fogalmát, akkor, t. ház, nagy mulasztást követünk el, mert a polgárok egy része könnyen azt mondhatja majd, hogy inkább elmegy más országokba, (ügy van 1 baljelől. Mozgás jobbfelől.) inkább elmegy oda, ahol nemcsak kötelességek, hanem jogok is vannak (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon) és inkább hazátlanná lesz, semhogy olyan haza kötelékébe tartozzék, (Élénk mozgás és ellenmondások a jobboldalon. Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) amely továbbra is páriák módjára bánik vele. (ügy van ! baljelől. Felkiáltás jobbjelöl: Buzdítás a kivándorlásra!) Bakonyi Samu: Kié lesz a felelősség ? Gr. Károlyi Mihály : Igenis, Amerikába fognak az emberek menni.... Rakovszky István : Jól teszik ! (Mozgás jobbjelől.) Gr. Károlyi Mihály : . . . pedig én azt szeretném, hogy a háború után az illetők Amerikából visszajöjjenek. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Miért mentek az emberek eddig is Amerikába ? (Zaj.) Azért, mert nem találták meg ebben a hazában azt, amit kerestek, nem találták meg sem gazdaságilag, sem politikailag azt a megbecsülést, amelyre a honpolgárok joggal igényt tarthatnak. A háború után ez a meggyőződés még inkább fog fokozódni, (ügy van! baljelöl.) ha mi továbbra is olyan szűkmarkúak leszünk, (ügy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) ha továbbra is olyan kicsinyes, hogy ugy mondjam, hajdupohtikát fogunk folytatni, mint eddig. Ezt merem állítani, mert tapasztalatból tudom, hogy az Amerikában élő magyarság épen olyan, sőt talán fokozottabb mértékben hazafias érzésű, mint az, amely itthon maradt, mert láttam őket, mert beszéltem és nap-nap mellett érintkeztem velük. (Ugy van! baljelől.) Azt kívánni, azt pretendálni, hogy az a szegény ember itt tönkremenjen, nem lehet. Ezt a luxust tőle megkívánni nem is szabad. Attól a szegény embertől, aki itt hiába dolgozik, akinek itt nincsenek jogai, akit csak mint az államhoz nem tartozó páriát kezelnek, attól azt pretendálni, hogy ő itt maradjon, nagyon nehéz dolog. Nem csendőrökkel, nem rendőri intézkedésekkel fogják önök a kivándorlást megakadályozni, (Ugy van ! baljelől) hanem olyan törvényekkel és intézményekkel, (Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) amelyek mellett az itteni magyarság megerősödik s amelyek mellett a polgár érezni fogja, hogy őt érdeke is ehhez a hazához fűzi (Ugy van ! baljelől). Azt hiszi talán a t. ministerelnök ur, hogy a világháború után a lövészárokból visszatért polgároknak tovább is tarthat pohárköszöntőket ? Azt hiszi a ministerelnök ur, hogy egy pár vállveregetéssel fogja elintézni az egész ügyet ? Nagy tévedés! A modern ember, különösen az az ember aki belenézett már a halál torkába, nem traktálható többé közhelyekkel. (Ugy van ! a balés a szélsöbaloldalon.) Annak hiába akarja majd a ministerelnök ur bizonyítgatni, hogy csak 30 éven túl érett az ember ? Annak hiába akarja majd bizonyítgatni, hogy választójogot csak annak lehet adni, aki 30 éves és nem tudom miféle feltételekkel rendelkezik. Nem érzi a ministerelnök ur, nem érzi-e a t. munkapárt, hogy itt nagy evoluezióról és oly eseményekről van szó, amelyek nem hasonlíthatók össze sem az ókor, sem a középkor, sem az újkor semmiféle eseményeivel ? (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ilyen nagy események, t. ház, egészen uj világot szülnek, ily nagy események után következnek be a nagy reneszánszok és az az állam, amely nem érti meg a korszellemet, az az állam, amely nem érti meg, hogy itt uj emberekkel, uj eszmékkel 32*