Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-574

406 574. országos ülés 1915 április 29-én, csütörtökön. Vázsonyi Vilmos (közbeszól). Bartos János: És a harcztéren meghalni, az micsoda ? Gr. Tisza István ministerelnök : Nem az a kér­dés, hogy ki érdemel jutalmat, vagy sem, hanem az, hogy a választói jognak minő struktúrája az, amely az államnak, a nemzetnek áUandó nagy érde­keível megegyezik. Ebből a szempontból kell min­denkinek, aki a legszélsőbb radikális álláspontra nem akar helyezkedni, aki nem megy el az általá­nosszavazati jog végső konzekvencziájáig, bizonyos szelekeziót gyakorolni, szelekcziót természetesen azokkal a nagyon is gyarló eszközökkel, amelyekkel földi hatalmak, földi bölcseséggel egyáltalában rendelkeznek, de mégis bizonyos szelekcziót, hogy azután a választótestület a maga egész összeálli­tásában olyan legyen, hogy az állami és a nemzeti érdekek lehető hatékony szolgálatát biztosítsa. Ha ebből a szempontból nézem a dolgot, én abban a tényben, hogy valaki a harcztéren volt és ott kötelességét hiven és bátran teljesítette, ezt a szelekcziót nem tudom felfedezni. (Zaj bal­felől.) Mindenekelőtt azért nem, mert nem a hívebbek és a bátrabbak vannak a harcztéren, hanem a fizikailag erősebbek. (Ugy van! a jobb­oldalon. Zaj a baloldalon.) Akik itthon vannak, nem kevésbbé hivek, nem kevésbbé bátrak, ezek egyszerűen csak rövidlátók, vagy ludtalpuak, vagy gyenge mellkasnak. (Ugy van ! a jobboldalon. Ellenmondások és derültség a baloldalon.) Hiába nevetnek a képviselő urak, mert, azt hiszem, a képviselő urak is meg vannak győződve róla, hogy azok, akik fizikai okokból nem váltak be és nem mentek el a harcztérre, ha elmehettek volna, ha alkalmasak lettek volna, ott ép ugy teljesítették volna kötelességüket, mint azok, akik a harcztéren vannak. (Ugy van! a jobboldalon.) Huszár Károly (sárvári): Tessék megadni azoknak is a választói jogot ! Szinyei- Wlerse Félix." Maga miért nem megy a háborúba ! ? (Derültség a jobboldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök: A logikai konzekvencziát nagyon helyesen vonta le Huszár Károly képviselő ur, amikor azt mondta, hogy adjuk meg azoknak is a választói jogot. Az az okos­kodás ugyanis, amely a katonáknak meg akarja adni a választói jogot, ha csak teljes logikai ellen­mondásba nem akar keveredni, a legszélsőbb álta­lános szavazati joghoz vezet. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Mert én nem tudnám megegyeztetni lelkiismeretemmel, hogy a fizikailag erősnek, a fizi­kailag egészségesnek megadjam a választói jogot és annak, aki csupán gyengébb fizikai szervezeténél fogva nem jutott a harcztérre, meg ne adjam. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a baloldalon.) Eimekfolytán, miután olyan okokból, amelyek­nek fejtegetése most nagyon messze vezetne, az általános szavazati jog behozatalát Magyarorszá­gon nemzeti szerencsétlenségnek tartom . . . (Zaj és felkiáltások a báloldalon : Tudjuk ! Tudjuk !) BartOS János: Csak panamázni szabad ! Polónyi Géza: Szerencsétlenség van a köz­jogi viszonyban ! Huszár Károly (sárvári): A kinek jó a vére, legyen jó a voksa is ! Elnök: Kérem Huszár képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Gr. Tisza István ministerelnök: Eletemnek egy nem nagyon kellemes emléke, hogy ennek a nemzeti szerencsétlenségnek elhárításában Polónyi Géza képviselő ur segédkezni akart nekem. (Élénk derültség a jobboldalon és a középen.) Polónyi Géza : Melyikben ? Gr. Tisza István ministerelnök: Ezekben ki­fejtettem azokat az indokokat, amelyeknél fogva legnagyobb sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy az indítványhoz hozzájáruljak, tisztelettel kérem tehát a házat, hogy az indít­ványt ne méltóztassék napirendre tűzni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj a bal­oldalon.) Bartos János: Szégyen! Elnök : A házszabályok 193. §-a értelmében az indítvány indokolására kitűzött napon az indít­ványozó kifejti indítványát s a ház vita nélkül el­határozza, vájjon az indítvány tárgyalás alá vé­tessék-e vagy se. Felteszem ennélfogva a kérdést : rnéltóztatik-e a Rakovszky István képviselő ur által előterjesztett indítványt tárgyalás alá venni, igen vagy nem ? (Elénk felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Igen ! Felkiáltások jobbfelől: Nem !) Kérem azokat, akik az indítványt tárgyalás alá kívánják venni, mél­tóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház Rakovszky István képviselő ur indítványát nem veszi tárgyalás alá. Ezzel a napirend le lévén tárgyalva . . . (Zaj balfelől.) csendet kérek, képviselő urak . . . meg fo­gom tenni javaslatomat a következő ülés idejére é3 napirendjére. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, május hó 3-án délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére . . . (Folytonos zaj balról.) . . . egy pillanatig méltóztassanak csendben lenni, mert nem méltóztatnak megérteni. .. elsősorban . . . (Nagy zaj és felkiáltások balfelől: Éljen Rakovszky !) . . . csendet kérek, képviselő urak . . . elsősorban az 1915—16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és. fedezendő állami ki­adásokról a pénzügyminister törvényjavaslatát, másodsorban a Magyarország és Horvát-Szlavon­Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyez­mény beczikkelyezéséről szóló 1906. évi X. t.-cz. hatályának ujabbi meghosszabbítását tárgyazó törvényjavaslatot, harmadszor a közadókat érintő egynémely kérdésnek a hadiállapot folytán szük­ségessé vált kivételes szabályozása tárgyában a pénzügyminister törvényjavaslatát méltóztassék kitűzni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom