Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-573
573. országos ülés 1915 április 28-án, szerdán. 375 Rakovszky Iván előadd: T. képviselőház! A tárgyalás alatt álló két szakaszhoz, illetve a belügyminister ur által a két szakasz helyébe javaslatba hozott szöveghez bátor vagyok két módositást előterjeszteni. Az egyik módositásra Polónyi t. képviselőtársam hivta fel a minister és egyszersmind a ház figyelmét. T. i. felvetette azt a kérdést, hogy a belügyminister ur javaslatba hozott szövege szerint melyek lesznek az 1872. évi XXXVI. t.-ozikknek azok a rendelkezései, amelyek hatályban maradnak és melyek azok, amelyek hatályon kivül fognak helyeztetni. Nézetem szerint ez határozottan kitűnik a szövegből, mert az első paragrafusban foglalt azon generális szabálylyal szemben, hogy az 1872. évi XXXVI. t.-czikk intézkedései hatályban maradnak, a 2. § második bekezdésében foglalt specziális szabály természetesen olyan kivételt állapit meg, amely az alapszöveggel, a generális szabállyal szemben is megáll. Hatályban maradnak az összes intézkedések, kivéve a specziális szabályban felállított kivételt, a választói jogosultságot, az 1872. évi XXXVI. t.-czikk 24. szakasza alapján s ez az uj törvény intézkedése alapján megállapíttatik. így természetesen megoldást nyer az a felvetett kérdés is, hogy a kétévi ottlakás feltételével nem rendelkező választók választói jogot fognak gyakorolhatni, ha az 1914. évre a rendes listába vannak felvéve. Ámde mégis, ha már olyan kiváló jogász, mint Polónyi t. képviselőtársam nem tudja tökéletesen megmagyarázni azt az álláspontot, amely ebben a szövegben foglaltatik, a szöveg világosabb tétele czéljából vagyok bátor javasolni, hogy az 1. §. utolsó sorába az »intézkedéséig« és »hatályba« szók közé felvétessenek a következő szavak : »a 2. §-ban foglalt eltéréssek. Ekképen az egész szöveg igy hangzanék: »A törvényhatósági választói jogra a vármegyei és városi törvényhatóságokban az 1886-ik évi XXI. t.-czikknek Budapest székesfővárosban az 1872-ik évi XXXVI. t.-czikknek rendelkezései a törvényhozás további intézkedéséig a 2. §-ban foglalt eltéréssel hatályban maradnak. Polónyi Géza : Helyes ! f ; Rakovszky Iván előadó: így a félreértés ki van küszöbölve. (Helyeslés.) Második benyújtandó rnódositásom indoka az, hogy a törvényhatósági bizottságok nem újíttatnak fel, mint a képviselőház, egyszerre, hanem a törvényhatóságok nagy részében egy-egy választás alkalmával a törvényhatósági bizottsági tagoknak csak egy negyedrésze, a székesfővárosban pedig csak fele választatik meg. Ezek a megújítások szabályszerű időközökben szoktak megtörténni; minden harmadik és minden hatodik évben választatik a bizottsági tagok egy része. A belügyminister ur által benyújtott szöveg szerint azonban a folyó évi tagválasztások elmaradnának, ezek a bizottsági tagok egy évvel, esetleg két évvel a szabályszerű időn túl fognak megválasztatni és igy az a szabályszerűség, amelylyel a bizottságok időnkénti felújítása történt, megszűnnék. Minthogy az 1915. évi választások, mondjuk az 1916. év végén történnének, akkor ezentúl nem minden harmadik évben, hanem minden második és negyedik évben kellene a bizottsági tagválasztásokat megtartani. Azon czélból tehát, hogy ez a szabályszerűség a bizottságok megújítása terén tovább is fennálljon, czélszerünek mutatkozik egy olyan módosítás elfogadása, hogy a háború után megejtendő első választáson megválasztandó bizottsági tagok mandátuma ne hat évre terjedjen, hanem olyan időre, mint amilyen időre terjedt volna a megválasztott bizottsági tagok mandátuma, ha az idén tartatott volna meg a választás. Módositványom tehát az, hogy a 2. §. első bekezdésének végére a következő mondat tétessék : >>A megválasztandó bizottsági tagok mandátuma addig tart. ameddig tartott volna, ha a törvény szerint választattak volna meg.« (Helyeslés.) Bátor vagyok még megemlíteni, hogy ezt a két módositást a belügyminister úrral egyetértőlég, terjesztettem elő. Elnök: A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Sándor János belügyminister: Tisztelt ház! Egyáltalán nem vagyok hajlandó engedni Polónyi Géza tisztelt képviselő ur azon felszólításának, hogy most ujabb tárgyalás alá vegyük azon fővárosi dolgokat, amelyeket ő itt felmelegítve előhozott. Ugy vettem észre, hogy az egész • ház helyesli azon felfogásomat, mely szerint ezen kérdések megvitatása ma nem időszerű és nem ide tartozik. (Ugy van !) Ebben a kérdésben nemcsak a mi pártunkról és a mi oldalunkról, de ellenzéki oldalról is ugyanazon felfogás jutott megnyilatkozásra, ugy hogy addig is, amig e kérdéseket majd tárgyalhatjuk, hivtakozhatom arra, hogy Polónyi Géza képviselő ur meglehetősen elszigetelten áll itt a házban azzal a felfogásával, hogy ezt a kérdést ilyen alakban most idehozni helyes és indokolt volt és hogy ő hasznos szolgálatot tett a saját szavai szerint általa szeretett fővárosnak akkor, mikor annak anyagi ügyeit és adminisztráczióját most, amikor annak megczáfolására idő és alkalom nem igen van, ilyen modorban és ilyen alakban kívánta itt szóvá tenni. (Igaz ! Ugy van !) Ami a javaslatra vonatkozólag általa felvetett kérdéseket illeti: azt az aggodalmat, amely szerint az általam előterjesztett módosításban nem lenne elég világosan kimondva az, hogy eltérés van és ellenmondás lenne az 1915-iki bizottsági tagok megválasztására nézve az 1. és 2. §. közt, elintézi az előadó ur által előterjesztett módosítás, amelyet a magam részéről is elfogadok s amely világosan utal már az 1. §-nál arra, hogy az a 2. paragrafusban jelzett eltéréssel jön alkalmazásba. Ami Polónyi Géza képviselő urnak a békekötés időpontjának meghatározására vonatkozó aggodalmát illeti, erre nézve megfelelt már s a túloldalon Vázsonyi Vilmos képviselő ur. Én a ma-
