Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-572

tm 572. országos ülés 1915 Springer Ferencz: A régi részvénytársaság részéről ez szerződésileg biztosítva volt! Polónyi Géza: A rendelkezési alap? Ez megint nóvum előttem! (Derültség.) Egy főváros törvényhatósága azonban, amelynek joga van a társaság szerződéseibe bejfillantani és amely fővárosnak joga van, valahányszor uj emissziót csinál ez a társaság, oly feltételeket szabni, amilyenek nekik tetszenek, követelhette volna, bogy ez a rendelkezési alap is elimináltassék. Csodálkozom, hogy négy esztendőn át ez a kérdés soha fel nem merült. Abban a meggyőződésben vagyok azonban, hogy egy a közvagyonból fentartott, vagy számadással tartozó intézetnek abszolúte lehetetlen, bogy rendelkezési alap ezimén akár 100.000 koronát, akár csak egy krajczárt, vagy egy fillért is az elszámolás alól el lehessen vonnia és abban a véleményben vagyok és kérem is a belügyminister urat, hogy kérje ezt számon, vizsgálja meg a kérdést és a közvagyont megillető százezer koronák tekintetében tegyen megfelelő intézkedéseket. Azt sem tudom, hogy a nyolcz automobil, amely ott szerepel, szintén benne volt-e a szerződésben, de itt a luxus nagyban ment. Nyolcz automobil! Egy hang (balról) : Az igazgatóság rendelkezésére. Polónyi Géza: Az igazgatóság rendelkezésére egy embernek csak kettő dukál a fővárosnál, (Derültség.) a polgármesternek, méltóztatik tudni. Elég az ahhoz, én ezeket a dolgokat láttam és látom. De ezzel még nincs kimerítve a dolog, mert az a 29 millió, melyén a főváros vásárolta ezt a 68.150 részvényt, nem volt meg készpénzben a fővárosnak, hanem kölcsönpénzen, angol pénzen vásárolták. + Mártonffy Márton: Legalább nem fizetjük vissza! Polónyi Géza: De beütött azután a furcsa krach. Ennek a vasútnak dividendái ugyanis nem fedezik a kamatterhet és itt megint a hátralevő 34 esztendőre nem kevesebb, mint 17 millió korona kár éri a fővárost, feltéve, hogy az osztalék nem fog lényegesen emelkedni, azaz hogy fog emelkedni, mert hiszen a. tarifa-revizió már kész; egyszerűen felemelik a viteldijat és annak konzekvencziája, hogy ily gyönyörű börzeügyletet csinál a főváros, az lesz, hogy nem kell sokáig várniok a képviselő uraknak, hogy meggyőződjenek róla, hogy a szegény munkásnéj? mennyivel drágábban fog közlekedni a fővárosban. Akkor természetesen nagyobb osztalékot hoz a részvény. De rátérek arra a kérdésre, mennyiben van ez összefüggésben a törvényhozással magával (Halljuk!) és a fővárosi törvénynyel. Itt van, elhoztam magammal egy igen érdekes aktát; át fogom adni a belügyminister urnak ezt a naplót, amely tanúsítja, hogyan lett ez a április 27-én, kedden. gyönyörűséges vásár, amely a fővárosnak nettó 32 millió koronájába került, hogyan lett ez a közgyűlésen letárgyalva és hogyan lett elintézve. (Halljuk! iáiról.) Itt van az a hivatalos napló, amely tanúsítja a következőket. Ezen a közgyűlésen felszólalt egy bizottsági tag: Hecht Ernő; a kezemben levő akta szerint egy igazán dicséretre méltó, példás, szorgalmas, számadatokra épített, nagy munkát végzett. (Mozgás, közbeszólcisok a középen.) Talán gyanúsítást nem érdemel azért, hogy becsületes munkát teljesített. Annak az úriembernek nevében, aki jó függetlenségi párti ember, engedjék meg, hogy e közbeszólás ellen tiltakozzam. (Mozgás és nyugtalanság a közéven. Elnök csenget.) Arról van szó, hogy ez a bizottsági tag számadásokkal állt elő és többek közt azt mondta, hogy hogy van az, hogy a főváros abszolúte számadatokkal nem tájékoztatja a közgyűlést afelől sem, hogy a megveendő részvények mennyit érnek. És akkor előáll azzal, itt van szószerint, fel tudnám olvasni, de az idő előrehaladott volta okából kímélem az időt és magamat is, mondom, kérdezte, hogy van az, bogy a fővárosi tanács abszolúte egyetlen tájékoztató adatot a közgyűlés elé nem terjesztett; a bizottságokban, a lapokban felmerült számadatok pedig hamisak és kimutatja, hogy már évek óta a városi villamos vasút akként készül erre a börze-ügyletre, hogy éveken át és pedig 6—7 év lefolyása alatt háromszor felemelte a tőkéjét, de nem vágányokat épített és vasutakat, hanem j>aj)irosokat vett rajta és a tartalék-aUvpba helyezte és ezen a módon mesterségesen fokozta a dividendát, hogy megváltás esetén nagyobb jövedelmet mutathasson ki. Ez a bizottsági tag kiszámítja, hogy a részvények 292 K 45 fillért értek azon a napon, amikor a közgyűlés tartatott. Amint méltóztatott hallani, 270—250 koronán voltak a börzén kaphatók, de hozzászámítja a forgalmi és üzleti értéket is, és azt mondja, hogy azzal együtt esetleg 350 K-t érhettek a részvények, de többet nem, a főváros vagyona elleni merénylet tehát, hogy a részvényekért 420 K-t akarnak fizetni. Már most. mikor ezt kimutatja, akkor egyúttal rátér arra is, hogy a felülosztalékra vonatkozó számítás, amelynél 6 koronát mutatott ki a főváros illetékes tényezője, hibás, mert az csak 3 koronát tesz ki és hogy a dividenda, amely 16 K-val szerepel mesterséges számítással, csak 13 K-t ér és nem többet. Már most, mondom, ez terjedelmes, bőséges számadatokra épített okoskodással előadott érvelés volt. Azt hinné az ember, bogy ha egy közgyűlésen ily milliókra menő dologról ily módon esik szó, akkor vagy a polgármester, vagy a tanács a megfelelő felvilágosításokat megadja és esetleg felvilágosítja a tévedőket, ha tévedésben vannak. Hecht bizottsági tag már akkor megjósolta,