Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

24 55.9. országos ülés 1914 Julius 22-én, szerdán. érje az illető vádlottat azért, mert merészkedik érdekeit jogvédő emberrel képviseltetni. Azt hiszem, nem méltóztatnak ellenvetésül felhozni álláspontommal szemben, hogy bizonyos esetekben kártalanítás van annak javára, a ki alaptalanul és ártatlanul meghurczoltak bűnvádi eljárással ; mert oly rettenetesen nehéz feltételei vannak ennek, és oly kevesen vannak, a kik kártalanítás kérdésével foglalkoznak, akik ilyet kérni és megkapni tudnak, hogy ezt ebbe a témába belevonni nem lehet. Ugy tudom, t. ház és ezzel be is fejezem felszólalásomat, hogy eredetileg a 29. §-ban a bűnügyekre és kihágási ügyekben való meghatalmazás bélyegére vonatkozó rendelkezés nem volt meg. Ugy tudom, hogy a pénzügyminister ur, a ki pedig a maga hivatásánál fogva természetesen első sorban a fiskalitás érdekeit képviseli, e szakasznál maga is felfogta annak jelentőségét, hogy a bűnügyeknek közjogi jelentősége van és mert a bűnügyekben való képviselet és védekezés sokkal égetőbb szükség a legszegényebb emberre nézve is, mint a polgári ügyekben való ügyvédi képviselet és mert különben is a bűnügyekben adott meghatalmazások bélyegeitől számottevő jövedelem ugy sem várható ; ugy tudom, hogy eredetileg a 29. §-ban ez a bélyegkötelezettség nem volt. Ha igaz, ha tényleg hiányzott az eredeti j avaslatból, ha nem volt benne, — nem tudom miféle ankéten lopták be e szakaszba a rendelkezést — akkor magam is kérem a t. pénzügyminister urat, hogy miután ennek fiskalitás szempontjából semmiféle jelentősége nincs, hogy a bűnügyekben és kihágási ügyekben méltóztassék az eddigi rendet fentartani és az ügyvéd által bemutatott meghatalmazás bélyegmentességét törvényben is biztotani. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) Elnök : Feljegyezve nincs senki. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) A vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni ? (Nem !) Az ígazságügyminister ur kivan szólani. Balogh Jenő ígazságügyminister: T. ház! (Halljuk I Halljuk ! a jobboldalon.) A 29. §. azon rendelkezése ellen, amely a bűnügyekben a me.ghata mázasra 1 korona 50 fillér illetéket rendel, már a tegnapi ülésben Preszly Elemér, Barcsay Andor és Csermák Ernő t. képviselőtársaim, valamint ma igen számos t. képviselőtársam nagyon messzemenő aggályokat méltóztattak kifejezni. Megnyugtatom a t. házat, hogy nagyon tüzetes és beható megfontolás tárgyává tettem, hogy e rendelkezés, amelyhez hozzájárultam, nem érinti-e azokat a közjogi szempontokat, amelyeket másoktól eltekintve, Pető Sándor t. képviselőtársunk is felhozott és nem gátolja-e meg a védelem szabad érvényesítését, amelyre természetesen állásomnál fogva a legnagyobb súlyt iparkodom helyezni. Mindenekelőtt legyen szabad a t. háznak ismételten figyelmébe ajánlani azt, amit t. barátom a pénzügyminister ur az általános vita végén kiemelt, hogy Németországban a bélyegkötelezettség a bűnügyekre általában ki van terjesztve és még a. szabadságvesztés büntetést megállapító ítélet is illeték alá esik, hogy tehát ez az eszme korántsem olyan monstruózus, nem annyira antiszocziáüs és ügyvédellenes, vagy nem annyira a büntetőjog közjogi jellegével ellentétben álló, mint ahogyan azt a t. ellenzék kifejteni méltóztatott. De másrészről, mikor tüzetesen foglalkoztam ezzel a kérdéssel és végiggondoltam — mondhatom — a bűnvádeljárásnak és a kihágási eljárást szabályozó jogszabályoknak egyes rendelkezéseit, arra a konklúzióra jutottam, hogy tulajdonképen igazán számot nem tevő olyan lénytegtelen dologról van szó, mely nem áll arányban azzal az igen beható és nagy köszöneltel és érdeklődéssel hallgatott vitával, melyet rendezni méltóztatott. Pető Sándor: Viceversa is áll. (Felkiáltások baljelöl: Akkor miért ragaszkodnak hozzá!) Balogh Jenő ígazságügyminister: Pénzügyileg azt hiszem, t. barátom, a pénzügyminister ur nem helyez rá olyan nagy súlyt (Felkiáltások balfelöl: Akkor hagyjuk el!) és ha eredetét keressük, igazán nem a kormány kebeléből ered, hanem igaza van Pető Sándor t. barátomnak, hogy más irányból. Az igazságügyministeriumba összehívott értekezleten ügyvédi körökből vetették fel és propagálták különösen a becsület elleni bűncselekményekre vonatkozólag ezen eszmét. Én nem fogadtam el egészben és általánosságban azért, mert mikor a becsület fokozott védelméről akarunk gondoskodni, nem tartottam konzekvensnek. (Felkiáltások baljelöl: Ugyebár !) hogy a becsületsértési perekben ilyen illetékezést behozzunk. Nem járultam tehát hozzá egészben, hanem ez a kis rudimentuma megmaradt az eszmének, (Zaj bal jelöl.) amitől azonban egyáltalában nem félek. Mert mindenki, aki büntető törvénykezéssel foglalkozik, jól tudja, hogy a bűn vád eljárás értelmében a terhelt személyesen és az egész vonalon, az eljárás elejétől kezdve végig kifejtheti a maga védelmét. Egy hang (balfelöl): Főbenjáró ügyekben is? Balogh Jenő ígazságügyminister: Erre már az első kihallgatáson különösen figyelmeztetik és a főtárgyalás előkészítése czéljából tartott előkészítő kihallgatásokon újból felhívjuk rá a figyelmét, a főtárgyaláson mindent előadhat, a járásbirósági eljárásban pedig nemcsak maga jelenhet meg, de férfi-hozzátartozója is képviselheti stb. (Zaj a baloldalon.) Azokban a súlyosabb esetekben pedig, hol a kötelező védelem esetei forognak fenn, mint a t. ház előtt ismeretes, különösen a Bp. 56., 57., 412. és 435. §§-ai értelmében az eljárásnak bármely szakában, tehát nemcsak a főtárgyaláson, a bíróság hivatalból fog védőt rendelni, ha ezt az ügy körülményeinél fogva a vádlott javára kívánatosnak tartja, amikor tehát elesik az, hogy a vádlottnak meghatalmazást kell adnia. íme, már két kategória, mely ezt nagyon kivételessé fogja tenni. Jön a harmadik és előttem ebből a szempontból legnagyobb fontossággal biró eset, hogy t. i. a védőválasztás jogát élőszóval is