Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos ülés 191b Julius 2b-én, pénteken. 1'85 Bakonyi Samu : Indítványozom, hogy a 87. §-ból ezek a szavak: »és határozatra« töröl­tessenek és vétessék fel a következő rendelkezés (osvassa): »A jelen törvény életbeléptetése előtt indított eljárásokban hozott határozatok az eddigi szabályok szerint járó illeték alá esnek«. (Helyes­lés balfelöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Szepesházy Imre jegyző: Preszly Elemér! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincs. Kíván valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni? Hantos Elemér előadó : T. ház! Azt hiszem, az előttem felszólalt igen t. képviselő ur meg fogja engedni, hogy az az eset, amelyről ő itt beszélt, a legnagyobb ritkaságok és kivételek közé tartozik. Azt mondja az igen t. képviselő ur, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után . — gondolom — 16.000 K áll szemben . . . Bakonyi Samu: 96.000 K! Hantos Elemér előadó: . . . 96.000 K áll szemben 50 K-val. Ilyen ridegen felállítva, a tétel semmiesetre sem áll. Elsősorban is azt hiszem, t. ház, hogy ha valaki 6 millió K iránt indit pert, — ugy emlékszem, 6 millió K-át méltóztatott mondani —• nincsen meg a való­színűsége annak, hogy ez azzal végződjék, hogy ezzel a 6 millió K-ás keresetével teljesen eluta­sittatik. Bakonyi Samu: Jogkérdésről van szó! Springer Ferencz: Meg is történt! Hantos Elemér előadó: Ez — mondom — a legritkább esetek egyike. Azt méltóztatott mondani, hogy megtör­tént. Méltóztassanak kiindulni abból, amit az egész általános vita során a t. túloldal hangoz­tatott. Azt méltóztattak mondani, hogy a tör­vénykezési illetéknek alapja az illetékelv, ami azt jelenti, hogy az állam a polgárai — az egyes polgárok, tehát nem az összesség — érde­kében kifejtett szolgáltatásaiért ellenszolgálta­tást követelhet. Hogyan mélóztatik t. képviselő ur összeegyeztetni az illetékelvvel azt, hogy az állam bírósága éveken keresztül az összes fóru­mokon foglalkoztassák, az állam hatóságai, a bíró­ságok foglalkoznak egy 6 milliós perrel és amikor ez a per az összes fórumokon lebonyo­littatik, ezért az óriási munkáért az állam 50 K illetéket kapjon ? Bakonyi Samu: Visszaható erőről van szó ! Hantos Elemér előadó : Azt csak méltóztat­nak konczedálni, hogy ez igazságtalanság és nem állhat meg. A másik tétel, amit méltóztattak mondani, hogy visszaható erővel nem birhat. Konczedá­lom, hogy magánjogi igényeket és jogokat vissza­ható erővel megsemmisíteni nem lehet. Azonban itt egy pénzügyi hatású törvényről van szó, amely pénzügyi hatású törvény az eljárást eset­leg a közéjéében találja. Tehát itt csak arról lehet szó, hogy amennyiben a későbbi eljárás KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. XXVI. KÖTET. során a törvény változást hozna létre, a későbbi eljárás során az illetékek e törvényjavaslat szerint fognak megállapittatni, a korábbi eljárásra nézve pedig a korábbi illetékek. Ha azonban valaki az uj törvény és ezen uj peres eljárás alapján kér ítéletet, akkor természetes, hogy ez csak oly ille­ték alá esik, mint más határozat, amely ezzel egyidejűleg hozatik. Szerintem az volna igazságtalanság, hogyha egyidejűleg folytatott eljárásnál, aszerint, amint valaki korábban kezdte a pert vagy későbben, ugyanazon állampolgárokra nézve különböző ille­téktételeket állapitana meg a törvény. Különben, azt hiszem, a pénzügyminister ur erre nézve még továbbmenőleg fog nyilatkozni. Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyilat­kozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Én a Bakonyi Samu t. képviselő ur által be­nyújtott módosítást egész terjedelmében nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el egyrészt azért, mert az bizonyos reláczióban, a kisebb pereknél, ahol a határozati illeték ma kisebb, mint ré­gebben volt, tulajdonképen még rosszabbodást jelentene a törvény rendelkezéseihez képest. JSTem fogadhatom el másrészt azért, mert a végre­hajtás és az ellenőrzés tekintetében igen nagy nehézségeket látok. Nem tartom a törvényjavaslat rendelkezését igazságtalannak vagy visszaható erővel felruházottnak, mert hiszen itt arról van szó, hogy az ezentúl hozandó ítéletek és hatá­rozatok után miképen rovassák le az illeték. Tekintettel azonban arra, hogy a mostani tör­vényjavaslat a nagyobb perekben hozott hatá­rozatok tekintetében lényegesen szigorúbb és részben súlyosabb rendelkezéseket tartalmaz, mint az eddigi rendelkezések, ami nem áll a kisebb perekre nézve, mert a kisebb pereknél — amint emiitettem — a határozati illeték részben kisebb, mint eddig volt, vagy amennyi­ben nem kisebb, legalább is ugyanolyan vagy igen csekély emelkedést tüntet fel, amennyiben az 5000 K-ig terjedő perekben, amelyeknél a határozati illeték bélyegjegyekben rovandó le, az emelkedés mindössze csak 10 K, az emel­kedés súlypontja tehát az 5000 K-án felüli azon pereknél van, amelyeknél az illeték készpénzben rovandó le ; minthogy továbbá ezen pereknél fordul elő az az eset, amelyre a t. képviselő ur alludál és minthogy van a törvényjavaslatban egy lényeges, beismerem, nóvum, hogy a határozati illeték nem a megítélt érték után, hanem a per tárgya után rovatik ki, mig az 5000 K-án aluli pereknél a múltban is az volt az eset; a lényeges nó­vumok tehát az 5000 K-án felüli pereknél van­nak; tekintettel továbbá arra, hogy mig a bélyeg­jegyekben lerovandó határozati illetékekre nézve ily differencziálást az adininisztráczió és az ellen­őrzés szempontjából igen nehézkes dolognak vagy lehetetlenségnek is tartom, ami nem áll a kész­pénzben lerovandó illetékekre nézve: hajlandó vagyok a képviselő ur által előterjesztett módo­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom