Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-561
561. országos ülés 191b Julius 2b-én, pénteken. 1'85 Bakonyi Samu : Indítványozom, hogy a 87. §-ból ezek a szavak: »és határozatra« töröltessenek és vétessék fel a következő rendelkezés (osvassa): »A jelen törvény életbeléptetése előtt indított eljárásokban hozott határozatok az eddigi szabályok szerint járó illeték alá esnek«. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra ki következik? Szepesházy Imre jegyző: Preszly Elemér! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincs. Kíván valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni? Hantos Elemér előadó : T. ház! Azt hiszem, az előttem felszólalt igen t. képviselő ur meg fogja engedni, hogy az az eset, amelyről ő itt beszélt, a legnagyobb ritkaságok és kivételek közé tartozik. Azt mondja az igen t. képviselő ur, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után . — gondolom — 16.000 K áll szemben . . . Bakonyi Samu: 96.000 K! Hantos Elemér előadó: . . . 96.000 K áll szemben 50 K-val. Ilyen ridegen felállítva, a tétel semmiesetre sem áll. Elsősorban is azt hiszem, t. ház, hogy ha valaki 6 millió K iránt indit pert, — ugy emlékszem, 6 millió K-át méltóztatott mondani —• nincsen meg a valószínűsége annak, hogy ez azzal végződjék, hogy ezzel a 6 millió K-ás keresetével teljesen elutasittatik. Bakonyi Samu: Jogkérdésről van szó! Springer Ferencz: Meg is történt! Hantos Elemér előadó: Ez — mondom — a legritkább esetek egyike. Azt méltóztatott mondani, hogy megtörtént. Méltóztassanak kiindulni abból, amit az egész általános vita során a t. túloldal hangoztatott. Azt méltóztattak mondani, hogy a törvénykezési illetéknek alapja az illetékelv, ami azt jelenti, hogy az állam a polgárai — az egyes polgárok, tehát nem az összesség — érdekében kifejtett szolgáltatásaiért ellenszolgáltatást követelhet. Hogyan mélóztatik t. képviselő ur összeegyeztetni az illetékelvvel azt, hogy az állam bírósága éveken keresztül az összes fórumokon foglalkoztassák, az állam hatóságai, a bíróságok foglalkoznak egy 6 milliós perrel és amikor ez a per az összes fórumokon lebonyolittatik, ezért az óriási munkáért az állam 50 K illetéket kapjon ? Bakonyi Samu: Visszaható erőről van szó ! Hantos Elemér előadó : Azt csak méltóztatnak konczedálni, hogy ez igazságtalanság és nem állhat meg. A másik tétel, amit méltóztattak mondani, hogy visszaható erővel nem birhat. Konczedálom, hogy magánjogi igényeket és jogokat visszaható erővel megsemmisíteni nem lehet. Azonban itt egy pénzügyi hatású törvényről van szó, amely pénzügyi hatású törvény az eljárást esetleg a közéjéében találja. Tehát itt csak arról lehet szó, hogy amennyiben a későbbi eljárás KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. XXVI. KÖTET. során a törvény változást hozna létre, a későbbi eljárás során az illetékek e törvényjavaslat szerint fognak megállapittatni, a korábbi eljárásra nézve pedig a korábbi illetékek. Ha azonban valaki az uj törvény és ezen uj peres eljárás alapján kér ítéletet, akkor természetes, hogy ez csak oly illeték alá esik, mint más határozat, amely ezzel egyidejűleg hozatik. Szerintem az volna igazságtalanság, hogyha egyidejűleg folytatott eljárásnál, aszerint, amint valaki korábban kezdte a pert vagy későbben, ugyanazon állampolgárokra nézve különböző illetéktételeket állapitana meg a törvény. Különben, azt hiszem, a pénzügyminister ur erre nézve még továbbmenőleg fog nyilatkozni. Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Én a Bakonyi Samu t. képviselő ur által benyújtott módosítást egész terjedelmében nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el egyrészt azért, mert az bizonyos reláczióban, a kisebb pereknél, ahol a határozati illeték ma kisebb, mint régebben volt, tulajdonképen még rosszabbodást jelentene a törvény rendelkezéseihez képest. JSTem fogadhatom el másrészt azért, mert a végrehajtás és az ellenőrzés tekintetében igen nagy nehézségeket látok. Nem tartom a törvényjavaslat rendelkezését igazságtalannak vagy visszaható erővel felruházottnak, mert hiszen itt arról van szó, hogy az ezentúl hozandó ítéletek és határozatok után miképen rovassák le az illeték. Tekintettel azonban arra, hogy a mostani törvényjavaslat a nagyobb perekben hozott határozatok tekintetében lényegesen szigorúbb és részben súlyosabb rendelkezéseket tartalmaz, mint az eddigi rendelkezések, ami nem áll a kisebb perekre nézve, mert a kisebb pereknél — amint emiitettem — a határozati illeték részben kisebb, mint eddig volt, vagy amennyiben nem kisebb, legalább is ugyanolyan vagy igen csekély emelkedést tüntet fel, amennyiben az 5000 K-ig terjedő perekben, amelyeknél a határozati illeték bélyegjegyekben rovandó le, az emelkedés mindössze csak 10 K, az emelkedés súlypontja tehát az 5000 K-án felüli azon pereknél van, amelyeknél az illeték készpénzben rovandó le ; minthogy továbbá ezen pereknél fordul elő az az eset, amelyre a t. képviselő ur alludál és minthogy van a törvényjavaslatban egy lényeges, beismerem, nóvum, hogy a határozati illeték nem a megítélt érték után, hanem a per tárgya után rovatik ki, mig az 5000 K-án aluli pereknél a múltban is az volt az eset; a lényeges nóvumok tehát az 5000 K-án felüli pereknél vannak; tekintettel továbbá arra, hogy mig a bélyegjegyekben lerovandó határozati illetékekre nézve ily differencziálást az adininisztráczió és az ellenőrzés szempontjából igen nehézkes dolognak vagy lehetetlenségnek is tartom, ami nem áll a készpénzben lerovandó illetékekre nézve: hajlandó vagyok a képviselő ur által előterjesztett módo24