Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos ülés 191k július 2'i-én, pénteken. 183 -A t. : előadó ur most már rémeket lát, most már mindenütt sajtóhibákat szimatol. Az utolsó bekezdésben nem látok semmiféle sajtóhibát. A t. előadó ur, ha jól értettem, sajtóhibának tartja azt, hogy »1 koronás«. Bocsánatot kérek, ez nem sajtóhiba és az a változtatás, amelyet ő indítványoz, nem jó, annál az eredeti szöveg sokkal jobb, mert egészen magyaros. Kérem, az »1 K-ás illeték « és »1 K illeték* értelme tulajdonképen ugyanaz. Hogy az »1 K-ás ille­ték* kifejezés ellen mi kifogást lehet tenni sza­batosság vagy magyarosság szempontjából, azt nem értem. Az én nyelvérzékem ezt tartja ma­gyarosabbnak, helyesebbnek. Bátorkodom a módosítás elvetésével az eredeti szöveg fentartását ajánlani. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Szinyei-Merse Félix jegyző : Almássy László! Almássy László: T. ház! A jelen törvény­javaslat egész tárgyalásának folyama alatt az ellenzék részéről több izben hangoztatták azt a teljesen igazságos és jogi szempontból megfelelő kifogást, amelynek súlya különösen a bélyeg­illetéknél jut előtérbe, hogy a bélyegeket előre kell leróni és tulajdonkép az ennek ellenértékét képező jogszolgáltatásban a perlekedő közönség, amely a bélyeget adja, csak később részesül. Az ellenzék helyesen hangsúlyozta azt a jogi elvet, hogy tulajdonképen az volna igazságos, adott érték fejében az ellenérték is azon­nal megadatnék. Ezen elvre nézve már a vita folyama alatt kijelentette a pénzügyminister ur, hogy amennyiben pénzügyi érdekek ezt meg­engedik és amennyiben ez a törvényjavaslat struktúráját tekintve keresztülvihető, a leg­nagyobb előzékenységgel fogja figyelembe venni az idevonatkozó kívánságokat. Különösen súlyos kötelezettséget jelent a bélyegek lerovása azokban a nagy perekben és az oly természetű perjogi aktusoknál, ahol a bélyeg nagyobb értékben ragasztandó feL Épen ezért, mindezen, mondhatni jogos kívánságok honorá­lásaképen vagyok bátor itt egy uj szakaszt indítványozni, amely következőképen hangzanék: 88. §-képen kérem ezt a javaslatba felvenni: »Eelhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a jelen törvény értelmében bélyegjegyekben lero­vandó jelentékenyebb összegű illetékek készpénz­ben való leróhatása tekintetében rendeletileg intézkedhessék«. Kétségtelen, hogy ugy a közönség, mint az ügyvédi kar szempontjából, ez a §. jelentékeny kedvezményt jelent, amiért is ajánlom és kérem annak elfogadását. Bakonyi Samu: Hányadik szakasz ? (Fel­Iciáltások a jobboldalon: Uj 88. §. !), Almássy László: . . . mert épen a nagyobb összegű illetéknek bélyegekben való előzetes lerovása terheli legjobban a közönséget és ha ezen bélyegeknek készpénzben való lerovása megfelelő pénzügyministeri rendeletben meg­engedtetik, ez a közönségnek feltétlenül előnyére szolgál. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Kivan még valaki szólni? Ha nem, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 86. §-hoz négy rendbeli módositvány adatott be és pedig elsősorban Hantos Elemér előadó ur részéről az a tisztán stiláris módo­sítás, hogy a 86. §. utolsó bekezdésében »1 koro­nás« sző helyett »1 korona« tétessék. Másodsorban ugyancsak az előadó ur ré­széről beadott az a módosítás, hogy a második bekezdés ilykép módosittassék: »Ha kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezéseit a polgári bíróság előtt bizonyítás czéljából hasz­nálják, az illető levél csak a per, vagy az el­járás (ha mellékkérdésről van szó, a mellék­kérdés) tárgyának értéke után esik a levélben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá«. Egyúttal az utolsó bekezdés így szóljon: »Ha a per tárgya nem vagyonjogi igény vagy meg nem becsülhető, a levelezések ivenkint 1 K illeték alá esnek. Továbbá Szász Pál képviselő ur részéről a 68:. §. után javasoltatott egy uj 87. §.: »A jelen törvény alkalmazása szempont­jából egyéb birói eljárások alatt a polgári per­rendtartással nem szabályozott polgári bírósági eljárásokat kell érteni«. Végül Almássy László képviselő ur részéről javasoltatott a 86. és 87. §. után egy u j 88. §.: »Eelhatalmaztatik a pénzügy­minister, hogy a jelen törvény értelmében bélyegjegyekben lerovandó jelentékenyebb ösz­szegü illetékek készpénzben való leróhatása te­kintetében rendeletileg intézkedhessék«. A házszabályok értelmében a kérdést első­sorban az eredeti szövegre fogom feltenni. Ameny­nyiben ez elfogadtatnék, minden módosítás el­esik. Amennyiben az eredeti szöveg nem fogad­tatnék el, fel fogom tenni a kérdést a szöveget magát érintő kétrendbeli előadói módosításra, t. i., hogy a második bekezdés helyett az tétessék, amit épen most felolvastam, a harmadik bekez­dés helyett ugyancsak a most felolvasott szöveg tétessék. Megjegyzem, hogy ezzel szemben Ba­konyi Samu képviselő ur az eredeti szöveg fen­tartásához ragaszkodik. Ha azután magának a szakasznak szövege el van döntve, akkor fel fogom tenni a kérdést arra nézve, hogy kíván-e a ház egy uj 87. és ennek eldöntése után egy uj, épen most felolvasott 88. §-t felvenni, mely esetben természetesen a számozás megváltoznék és a későbbi szakaszok magasabb számmal tovább folynának. Kérdem tehát, méltóztatik-e a.86. §-t az eredeti, bizottsági szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház a szakaszt eredeti szövegezésében nem fogadja el. Kérdem másod­szor a t. házat — és ezt külön teszem fel mint ellenvéleménynyel megtámadott legközelebbi mó­dosítást — méltóztatik-e a 86. §. utolsó bekez­dését azon módosítással, hogy »1 koronás« helyett »1 korona« tétessék, elfogadni, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom