Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

ö6l. országos ütés 19U Lehet 10 K-ról vagy 1 K-ról beszélni, de ez nem foglalhat helyet törvényben »költségek egy része*. Első sorban tehát ebből a szempontból kifogásolom a szakaszt. De kifogásolom az igazság szempontjából is. Hogyan lehet az, hogy az az ellenfél, ha esetleg kisebb összegben, kisebb perköltségben van elmarasztalva, mint amennyit kitesz az az illeték, amelyet az ítéletért és a peres eljárásért kell leróni, akkor ő kisebb perköltséget és több illetéket fizessen ? Ez is ellenkezik az igazsággal. Épen azért kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés balfelöl). Elnök: Szólásra ki következik ? Szólásra feljegyezve senki sincs. Kíván még valaki szólani? Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselőház! Örömmel jelentem ki, hogy Springer Ferencz t. képviselő ur módosításait elfogadom és ajánlom elfogadásra. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 77. §-hoz Springer Ferencz képviselő ur két rendbeli módosítást nyújtott be és pedig a 77. §. első sorában az »okból« szó után kívánja beiktatni ezeket a szavakat »megtagadja vagy«; másodszor az első bekezdés végéhez toldatni javasolja a következő rendelkezést (olvassa) : »és a szegényjogos fél ügyvédjét ugy a jelen pont, mint a 78. §. második pontja értelmében pótlólag lerovandó illetékekért semmiféle felelősség nem terheli.« Benyújtott továbbá Preszly Elemér képviselő ur egy módositványt, hogy a 77. §. utolsó bekezdéséből ezek a szavak: »vagy a költség egy részében« hagyassanak ki. A kérdést az eredeti szövegre fogom feltenni. Amennyiben az elfogadtatnék, természetesen az összes módosítások elesnek. Amennyiben nem fogadtatnék el, ugy fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a 77. §-t az épen most felolvasott és Springer Ferencz képviselő ur által beadott két módositványnyal kiegészítve, szemben a Preszly Elemér képviselő ur részéről benyújtott módositványnyal. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 77. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A ház a szakaszt nem fogadja el eredeti szövegében. Kérdem másodsorban a t. házat: méltóztatik-e a 77. §-t a Springer Ferencz képviselő ur által javasolt kétrendbeli módosítással elfogadni, szemben Preszly Elemér képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A ház a 77. §-t a Springer Ferencz képviselő ur által javasolt két módosítással fogadja el és ezzel Preszly Elemér képviselő ur módosítása elesik. Következik a 78. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 78. §4). KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XXVI- KÖTET. Julius 2

;

t-ln, pénteken. 177 Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincs. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Mivel a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Most az ülést egy órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztett ülést újból megnyitom. A tárgyalást a 78. §. elfogadása után szakítottuk meg. Következik a 79. §. és az azzal kapcsolatos czim. Szólásra ki következik? Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 79. §-t). Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Ez a szakasz az illetékjegyzék vezetéséről intézkedik és azt mondja: »Az illeték feljegyzésére jogosított fél képviselője, ha pedig képviselője nincs, a bírósági iroda köteles a le nem rótt illetéket jegyzékbe foglalni, a jegyzéket az iratok mellé csatolni és a feljegyzést az ügy befejezéséig pontosan folytatni.« Amint méltóztatnak látni, ez a bekezdés különbséget tesz abban a tekintetben, hogy az illetékmentes felet ügyvéd kéj>viseli-e vagy nem. Ha ügyvéd képviseli, akkor az ügyvéd kötelességévé teszi az illetékjegyzék vezetését, ha nem ügyvéd képviseli, akkor az illetékjegyzéket az iroda vezeti. Én azt hiszem, nagyon helyes és méltányos dolog volna az ügyvédséggel szemben, hogy mikor illetékmentes perben nobile officiumot teljesít, ennek a munkának terhe ne rovassák az ügyvédségre, hanem, amint az iroda vezeti a többi fél részére az illetékjegyzéket, ugy vezetheti abban az esetben is, ha az illetékmentes felet ügyvéd képviseli. Ennek következtében indítványozom, hogy ebből a bekezdésből az első sor egészében, a második sorból pedig a »nincs« szó hagyassák ki. A szakasz utolsó bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy, »ha a 75. §. második bekezdése szerint illetékmentességben nem részesült szegény fél ellenfele nincs költségben marasztalva, a feljegyzés alapján kiszabott illetéket a szegény fél köteles megfizetni, ha pedig ezt az ellenfelén nem lehet behajtani, akkor is ő felelős.« A bekezdésnek ezt az első részét, amely addig terjed: »a szegény fél köteles megfizetni,* a maga egészében akczeptálom, azonban méltányossági tekintetből azt proponálnám, hogy a bekezdés másik részét, azt t. i., hogy »ugyanez a fél köteles a feljegyzés alapján kiszabott illetéket megfizetni abban az esetben is, ha azt attól a féltől, akit a költségben marasztaltak, behajtani nem lehet«, méltóztassék kihagyni. Elnök: Ki következik szólásra ? Pál Alfréd jegyző: Csermák Ernő! (Nincs itt!) 23