Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-561
162 561. országos ülés Í9H Julius 24-én, pénteken. ben nóvum, amennyiben külön kezeltetik a választott bíróság a tőzsdebiróságtól, holott a múltban az illetékszabályokban egy tétel alatt tárgyaltattak és pedig a beadványok tekintetében a 13. tétel alatt, a határozati illeték tekintetében a 96. tétel alatt. Már most az én érzésem az, hogy helyesen akkor lett volna konstruálva ez a javaslat, ha ezt a múltbeli helyzetet egyáltalán nem bolygatjuk meg, hanem fentartjuk. Mert választott bíróság és az a tözsdebiróság lényegileg is, jogilag is mindenképen egyforma biróság, ugyanazt a czélt szolgálja. (Ügy van! a baloldalon.) Az egyik azonban szervezve van, a másik pedig esetről esetre, a felek akaratától függőleg alakul. Ha már most mindakettő ugyanazt a czélt szolgálj rendes birói hatáskör igénybevétele nélkül a magam választotta biró elé terjeszteni az ügyet, akkor nem tudom felfogni és megérteni, micsoda jogpolitikai vagy igazságszolgáltatási indok lehet az, amely ezt a két kérdést egymástól elválasztja. Amint a múltban szorosan összetartoztak, azonképen kellett volna ezeket a jövőben is együtt tartani. Ennek következtében tulajdonképen azt kellene indítványoznom, hogy ennek a fejezetnek összes rendelkezései olvasztassanak bele a következő fejezet rendelkezéseibe, mint egységes dologra irányuló rendelkezések. Azonban ha már most megállapítottuk azt, hogy igazságszolgáltatási szempontok nem szólnak amellett, hogy ezt a két intézményt külön válaszszuk egymástól az illetékezés terén, akkor keresnünk kell, tulajdonképen miért választották hát szét! És akkor megtaláljuk mindjárt az okot abban, hogy pénzügyi szempontból indultak ki. Addig, mig a tőzsdére nézve fentartották, nem ugyan egészében, a múltbeli előnyösebb illetéket, addig itt eredetileg — igaz, hogy ezt most módosítottuk — azt kontemplálták, hogy a 14., 15. és 20. §-okban megállapított illeték felét rovatják le. Azt hiszem, ez a pénzügyi szempont itt a legrosszabb helyen alkalmazott és ennek épen itt nem volna szabad érvényesülnie. Igen helyesen mutatott rá Bakonyi Samu t. barátom, hogy ezzel nem fogják ezt az intézményt kedveltté tenni és nem fogják annak alkalmazását a közönség köztudatába belevinni; pedig igazán igazságszolgáltatási érdek volna az, ha minél szélesebb körben alkalmaznák ezt a bíróságot. Már most ha ebből a szempontból ítélem meg a kérdést, akkor teljesen igazat kell adnom Bakonyi Samu t. barátomnak abban, hogy ö azt indítványozza, hogy a szakasz első két pontjában megállapított K-ás bélyegilleték engedtessék el és ne alkalmaztassák. Itt bátor vagyok rámutatni egy szempontra. Azok az intézkedések, amelyek itt az első két pontban foglaltatnak, tulajdonképen még nem is perbeli intézkedések. Ezek a feleknek -teljesen magánjellegű előkészületi intézkedései és ténykedései arra nézve, hogy az a választott biróság összeülhessen. A birói működés, nemde, csak akkor kezdődik, amikor a választott biróság megalakult. Ha már most ettől a percztől kezdve kívánnak illetéket alkalmazni, még ennek van értelme és jogosultsága. Azonban a feleknek azon tisztán privátjellegü ténykedését, hogy ők megállapodtak maguk között a választott bíróságban, illeték alá vonni nem lehet. Ha ezt itt kimondanák, akkor ez megint hozzájárulna ahhoz, hogy a közönség körében ez intézményt minél kedveltebbé tegyék. Már most a mi a fokozat tekintetében való propozicziót illeti, nem tudom, méltóztattak-e észrevenni, hogy mit jelent a Bakonyi Samu t. barátom által indítványozott értékfokozat. Az teljesen megegyezik azzal az értékfokozattal, amely a tőzsdebiróságra nézve meg van állapítva. A mi intencziónk tehát az, ha a két intézmény között sem jogilag, sem lényegileg semmiféle különbség nincs, ha mind a kettő ugyanazt a czélt szolgálja és ugyanazokkal az eszközökkel, az illeték is mindkettőnél legyen ugyanaz, vagyis állítsuk helyre, ha nem is helyileg a törvényben, de lényegileg azt az egybetartozandóságot, amely a múltban megvolt, és állapítsuk meg, hogy ugy ezen, mint azon ügyekben ugyanaz az illeték alkalmaztassák. Méltóztassék összehasonlítani Bakonyi Samu képviselőtársam illetékfokozatát; teljesen ugyanaz, mint amely a tőzsdére nézve meg van állapítva. Mindezek a szempontok, azt hiszem, elég súlyosak^arra, hogy megfontolás tárgyává tétessenek. Én a magam részéről természetesen az előadó urnak propoziczióját is örömmel üdvözlöm, mert hiszen az csak a mi munkánknak egyik eredménye. Az általános vita folyamán épen én mutattam rá ezekre a szempontokra ésazt hiszem, az előterjesztett javaslat épen ennek a folyománya. Azonban én azt hiszem, hogy bár az előadó ur már előterjesztette ezt a propozicziót, ez nem lehet akadálya annak, hogy az általam előadott szempontot újból mérlegelés tárgyává ne tehetnék és hogy el ne fogadják a módositványt. Mert mit szaporítjuk az esetek számát ott, ahol arra különleges szükség nincs ? Kérem, méltóztassék Bakonyi Samu t. képviselőtársam propoziczióját magukévá tenni. Elnök: Kíván még valaki szólani? Szinyei-Merse Félix jegyző: Almássy László! Almássy László: Springer Ferencz t. képviselőtársam, akinek ugy elméleti, mint gyakorlati tudását, valamint teljes objektivitását sokkal hivatottabb helyről ismerték el, mint az én személyem, kétféle szempontból foglalkozott a 70. §-szal. Abból indult ki, hogy a választott birói eljárás bélyegilletéke ugy szabályoztassék, mint az áru- és értéktőzsde birói eljárásának illetéke. Az a gondolat vezette, hogy a kettő között különbség nincs, mert mind a kettő választott biróság. Ez igaz, de azért a kettő közt lényegben igen nagy különbség van, mert az áru- és értéktőzsde bírósága specziális, tisztán