Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-561

561. országos ülés i9lí Julius 24-én,pénteken. 159 Haller István : Tárgyalunk, hát legyen tárgyalás. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bakonyi Samu: Annyit csak elvárhatunk! Preszly Elemér: Különbséget kell tenni, hogy a lelet ügyvéd ellen, vagy törvényt nem tudó laikus ellen lesz-e felvéve. Utóbbi esetben az illetéknek minden esetre mérséklését kérem. (Helyeslés a bál- és a szélsöbaloldalon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Szepesházy Imre jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. képviselőház! A 69. §-t illetőleg az érvek kellően csoportosítva vannak, amennyiben az ellenzék kimutatta, hogy a 69. §. le létezési rendszere nem felel rneg a jogosságnak és a községek szervezetének sem. Én csak egy kérdésre akarok különösen rámutatni : arra, hogy amikor az igazságügyminister ur azzal akar bennünket megnyugtatni, hogy fenn kivánja tartani a községekben létező azon tényleges állapotot, hogy bizonyos apró perek szóbeli eljárás utján minden formalizmus nélkül intéztessenek el. Nagyon helyesnek tartom, ha az igazságügyminister ur ezt az állapotot fentartani kivánja, de rá kell mutatnom arra, hogy a fentartás igy, igazságügyministeri nyilatkozatta], nem elegendő és nem felel meg a czélnak, mert a községi biró is az országos törvények rendelkezése alatt áll és a községi biró felett mint ellenőrző hatóság ott vannak a főszolgabirák. Egyenesen ki kell mondani, hogy őket ily eljárásra fel kell jogosítani, mert különben az eljárásra törvényes alapot a jövőben sehol sem fog találni. Ez nem volna kielégitő megoldás. Nézetem szerint tehát, ha az igazságügyminister ur ezen az utón valamit akarna elérni és létesiteni, akkor ezt a kérdést külön törvénynyel kell szabályoznia. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? Ha nem, ugy a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Elsősorban arra fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a szakaszt eredeti szövegében. Amennyiben ez nem fogadtatnék el, sorrendben fogom feltenni a módositásokat. Az előadó ur javasolja, hogy a 69. §. utolsó bekezdése helyett tétessék : »A községi bírósági eljárásban a 82., 83. és 84. §§-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.« Tová.bbá ugyancsak az előadó ur inditványozza a 69. §-hoz, hogy a 69. §. első bekezdésébe annak ötödik sorába a »pedig« szó után beszurassék : »felragasztani vagy«. Továbbá fel fogom tenni Jaczkó Pál képviselő urnak azon módositását, mely szerint a szakasz a 40. §-izal összefüggésbe hozassék és ezért ezen szavak : »a beadvány külső részére« töröltessenek és »a beadványra fel« szavakkal kiegészíttessék. Amennyiben ezek a módositványok elfogadtatnának, el nem fogadottnak mondom ki Jármy Béla képviselő ur módositását és Jaczkó Pál képviselő ur második módositványát. Kérdem tehát a t. házat : méltóztatik-e a 69. §-t az eredeti szövegben elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A ház a szakaszt nem fogadja el. Kérdem : méltóztatik-e a 69. §-t az épen felsorolt három rendbeli módosítással és pedig az előadó ur két és Jaczkó Pál képviselő ur egy módosításával kiegészítve elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a szakaszt ezen módosításokkal elfogadta és igy Jármy Béla képviselő ur által benyújtott módosítás és Jaczkó Pál képviselő ur másik módosítása elesik. Következik a 70. §. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a 70. §-t). Elnök ." Az előadó ur kíván szólni! Hantos Elemér előadó: T. ház! A 70. §. a választott bíróságok előtti eljárásban alkalmazandó illetékről szól és erre vonatkozólag a 70. §. utolsó bekezdése azt mondja, hogy a választott bíróság előtt lefolyt eljárásban a bírósági Ítéletek és egyezségek után fele jár annak az illetéknek, amennyit a rendes birói eljárásban az Ítéletek és egyezségek után leróni kellene. Az általános vita során az ellenzék szónokai a javaslat ezen rendelkezését kifogásolták abból a szempontból, hogy az állam illetéket szed olyan cselekedetért, olyan perbeli tényért, amely az államnak fáradságot nem okoz, az állam közegeit igénybe nem veszi. A polgári perrendtartás a választott bíróságok hatáskörét lényegesen kiterjeszti és a választott bíróságok igénybevételének lehetőségét lényegesen megkönnyíti, ami kifejezésre jut már abból a tényből is, hogy a polgári perrendtartásra való tekintettel az egyes szakmákban már most sorra megalakulnak a választott bíróságok, amiáltal az állam bíróságai sok munkától fognak elesni, azonban ezáltal az államkincstár megfelelő jövedelemtől is. A t. pénzügyminister ur mégis messzemenőleg óhajtja méltányolni az ellenzék padjairól felhangzott kívánalmakat akkor, amikor, szemben a javaslat illetéktételével, e tételeknek 50%-os mérséklését hozza be és kimondani kivánja, hogy a javaslat 70. §-ának utolsó bekezdésében ne fele, hanem csak negyedrésze követeltessék annak az illetéknek, amely a rendes birói eljárás során lerovandó volt. Van szerencsém ehhez képest a 70. §-hoz a következő módosítást ajánlani (olvassa) : »A 70. §. utolsó bekezdésének utolsó sorában ezen szavak : »fele jár annak az illetéknek«, helyébe ezen szavak : »egynegyed része jár annak az illetéknek« iktatandók.« Bátor vagyok ezt az indítványt elfogadásra ajánlani. Elnök: Szólásra ki következik? Szepesházy Imre jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. ház ! Megállapítom azt, hogy az előadó ur módosításában lényeges közeledés van az ellenzék álláspontjához a választott bírósági eljárásokban hozott határozati illetékek mérséklése tekintetében. Én azonban ezt nem tartom kielégítőnek. Sokkal messzebbmenő mérséklést kell proponálnom a javaslat hátrányos rendelkezéseivel szemben, mint aminő az előadó ur módosításában foglaltatik.