Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-560

142 560. országos ülés 191í Julius 23-dn, csütörtökön. nem kapja meg a törvények szövegét és csak sokára fogja megismerni az illetéknek uj rendjét, ugy hogy addig a leletezéseknek egész nagy sokasága következik be, ami a népnek igen nagy hátrányára fog szolgálni. T. képviselőház! A perrendtartásban foglalt azon intézkedések, amelyek az 5G K-ig terjedő ügyeket a községi bíróságok hatáskörébe utalják, nagy előnyt képeznek. Igaz, hogy ezt némiképen paralizálja és ellensúlyozza az, amit Sághy Gyula igen t. képviselőtársam igen helyesen jegyzett meg, hogy az az 50 K-ás érték tulajdonképen rna kevesebb, mint régen 40 K volt. De ezen ebben a pillanatban nem segíthetünk. Azonban ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a községi bíráskodásban, akár irásbelileg, akár szóbelileg történjék az eljárás, teljes illetékmentesség adassék, még pedig abból a szempontból, amelyet már előttem szóló t. képviselőtársaim is felemiitettek. Hogyan jut az államhatalom és az államkincstár ahhoz, hogy pénzt szedjen ott, ahol munkát nem végez? Az a falusi bíró sokszor áldozatokat, anyagi áldozatokat is hoz azért, hogy ő azt a tisztséget betöltse. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az, amit a községtől kap, semmiesetre sem teljes ellenértéke az ő munkájának. (Igás! Ügy van! balfelöl.) S én tudom nagyon jól, hogy a polgárok, akiknek az állam és a köz iránt nagy érzékük van, szívesen teljesitik azt a kötelességet, amelyet községüknek érdeke reájuk ró, szívesen vállalják azt, bár az reájuk nézve egyúttal anyagi hátránynyal is jár, mert saját gazdaságukat és dolgaikat kell miatta elhanyagolniuk. Hogyan jut az állam, t. képviselőtársaim, ahhoz, hogy ott, ahol az államnak semmiféle közege semmiféle munkát nem szolgáltat, azt megbírságolja, adót szedjen, illetéket szedjen községi ügyekben az emberektől? Ez nyilvánvalóan egy nagy társadalmi igazságtalanság. (Igazi Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És tudnunk kell, hogy érzik ezt künn a falusi emberek, hogy itt velük szemben tulajdonképen injuria történik, mert minden állami ellenszolgálat nélkül egyszerűen meg lesznek bírságolva, keményebb szót nem akarok használni: meg lesznek sarczolva. Nagyon helyeslem, amint előttem szólt t. képviselőtársam, Rakovszky István mondta, hogy nekünk a népet a falvakban rá kell nevelni erre, a községi bíráskodás pedig és az érintkezése a népnek a községi bíróval, erre.a legalkalmasabb. Bele kell nevelnünk azt a népet a jog kezdetleges, primitív dolgaiba, hogy alapfogalmakat kapjanak a jogi életből, az állami és polgári életből ott a falvakban a községházán, a falusi bíró házában. Ismerje meg Magyarország népe ezt, mert hiszen Magyarország népének, társadalmának az a legnagyobb szerencsétlensége, hogy épugy mint az intelligenczia, szegény és az alapfogalmakkal nincs tisztában és ennek folytán téves fogalmai vannak. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy az ilyen általános fejtegetésektől tartózkodjék. Huszár Károly (sárvári): Kérem, redukálom, a legrövidebbre szorítkozom. Nem fogok visszaélni, még csak két három perczig fog tartani. Mondom, ez a megilletékelés a községi eljárásokban el fogja riasztani az embereket a községi bíráskodás igénybevételétől és azért nagyon helytelen dolognak tartom. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. ház! Az a falusi biró nem ér rá ily aktákat vezetni (Mozgás és zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Elvégzi a jegyző!) Andrics Tivadar: A jegyző kötelessége jegyzőkönyvet csinálni! Huszár Károly (sárvári) : A szóbeli panaszról? Ha szóbeli, nem kell bélyeg. (Felkiáltások a jobbóldalon: Persze, hogy nem! Zaj halfelöl.) Én ugy voltam informálva, hogy kell. Ha lesz módosítás, amely a szóbelire kimondja, hogy nem- kell . . . Vadász Lipót államtitkár: Nem kell . . . Eddig is papir nélkül volt, ezután is ugy lesz. Huszár Károly (sárvári): Kérem, akkor tudomásul veszem. Bakonyi Samu: Minket is érdekel. Huszár Károly (sárvári) : Minket is érdekelSzeretnők tudni. Ebben a tekintetben bizonyos nyugtalanság volt, hogy ezentúl a szóbelire is kell bélyeg, amint, egy képviselő ur közbeszólt, jegyzőkönyvet kell felvenni és akkor is illetéket kell fizetni. Ha az államtitkár ur megnyugtat, hogy nem ugy lesz, amint Andrics Tivadar képviselő ur közbeszólt, megnyugvással tudomásul veszem. Springer Ferencz: A törvény mást mond. Huszár Károly (sárvári): A mezei kár, a vadkár tekintetében szóbeli panasz utján történt bejelentés eddig illetékmentes volt. Minthogy ezek az ügyek a falvakban nagyon gyakran fordulnak elő és anélkül is sok kárt okoznak épen a legszegényebb néposztálynak ott künn, kérem, hogy vétessék be a törvénybe egy mondat, egy kifejezés, amely határozottan magában foglalja azt a kijelentést, hogy a mezei károk és vadkárok ezentúl is illetékmentesek lesznek és az egész eljárás ugy legyen, amit a múltban Yolt. Nagyon kérem, méltóztassék azokat a módosításokat, amelyeket ez , irányban Szmrecsányi György és Platthy György t. képviselőtársaim előterjesztettek, elfogadni. Azt hiszem, hogy az igazságügyininister ur felszólalásában bejelentett azon előny és kedvezmény, hogy az árverési illetéket leszállította 2 K-ról 30 f-re, nagy lépés volt ós mondhatom : valamennyien örülünk, hogy ily gyakorlati eredmény eléretett, méltányoljuk, elismerjük és nem akarjuk egyátalán kicsinyelni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) De méltóztassék elhinni, hogy ebben az országban, amely tulajI donképen falu-ország, (Ugy van! balfelöl) amely-