Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-560
118 5öU. országos ülés 1914 Julius 23-án, csütörtökön. Ennek az általam beterjesztett módosításnak az előnye mindenesetre jelentkezik abban, hogy a felebbező félnek ideje és módja lesz gondolkodni afelett, hogy felebbezése helyes-e, jogos-e, alapos-e és ha reménye van arra, hogy a felebbezési illetékét visszakapja, esetleg meggondolja a dolgot és visszavonja a felebbezését. Hiszen épen előttem szólott Jaczkó Pál t. képviselőtársam fejtette ki azt, hogy igen sokszor az ügyvéd abban a kényszerhelyzetben van, az ügyvédi rendtartásban rárótt kötelezettségnél fogva, hogy még lemondás esetén is 30 napig tartozik a fél ügyeit ellátni s igy, mivel ő a felebbezési határidő alatt esetleg nem is tud a felével érintkezni, a jogok megóvása czéljából a felebbezést beadja. Azután később esetleg jön a fél az ügyvédhez és azt mondja, hogy nem kivan felebbezni vagy esetleg az ügyvéd a felet meggyőzi arról, hogy hiábavaló, nincs semmi értelme annak, hogy felebbezzen, tehát módja és alkalma nyilik arra, hogy a felebbezést visszavonja, még mielőtt a felebbezési bíróság előtti eljárás megindult volna, minek következtében abban a prémiumban részesülhet módosításom alapján, hogy a felebbezési illetéket visszakapja. Vagyok bátor ezt a módosítást beterjeszteni és kérem annak elfogadását, (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ki a következő szónok? Mihályi Péter jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! Én elismerem, hogy az előadó urnak módosítása ezen szakasznak némi enyhítését foglalja magában, azonban azt még nem tartom elégségesnek és a magam részéről Jaczkó Pál és Preszly Elemér t. képviselőtársam által benyújtott módosítások Ijoártolása végett szólalok fel. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Sokszor hangsúlyozta azt az igazságügyminister ur és a pénzügyminister ur is, hogy az illetékről szóló törvényjavaslat számos súlyos, szigorító ós emelő szakaszainak tendencziája az alaptalan pereskedésnek az alaptalan felebbezéseknek lehető csökkentése, gátlása. Bocsánatot kérek, akkor, ha visszavonás esetében nem adatik meg az illetékmentesség, illetőleg nem adatik meg a jog a felebbezés visszavonása esetén az illeték visszakövetelésére, vagy felmentés az illeték lerovásának kötelezettsége alól, ahhoz képest, amint az illeték már lefizettetett, vagy még csak lefizetendő, illetőleg a felebbezési beadvány bélyeggel ellátandó: akkor ez a szakasz a legkevósbbé sem alkalmas arra, hogy az alaptalan felebbezéseket csökkentse és meggátolja, hanem ellenkezőleg, akkor azoknak könnyelmű szaporítását fogja eredményezni. Pedig ha ilyenkor az illetéknek visszakövetelése vagy a lerovási kötelezettség alól való felmentés megadatik az ügyvédnek, nagyon természetes, hogy ezáltal lényegesen csökkentetni fog az alaptalan felebbezósek száma. Mert hiszen nagyon jól fejtette ki épen a közvetlenül előttem szólt Preszly Elemér t. képviselőtársam és barátom, hogy az az ügyvéd sokszor már azért is beadja azt a felebbezést, mert kötelessége a felének jogait megóvni ós nincs is módjában talán a felebbezési határidő letelte előtt felével érintkezésbe lépni. Ha mód adatik neki arra, hogy ő a felebbezést visszavonhassa és az illetéket visszakaphassa, vagy amennyiben esetleg az illeték nem lett még megfizetve, hogy a lerovási kötelezettség alól felmentessék, akkor nagyon természetes, hogy alaptalanul nem fogja benthagyni a felebbezést, hanem akkor azt mindenesetre készebb lesz visszavonni, mint ha az a következmény áll vele szemben, hogy most már neki mindegy, akár visszavonja a felebbezést, akár nem, az illeték ki fog rovatni, vagy amennyiben már lefizettetett, azt többé nem fogja visszakapni. Épen azért jogpolitikai okokból a magam részéről jiártolom a Preszly Elemér képviselőtársam által ez iránt benyújtott módosítást. Jaczkó Pál t. képviselőtársamnak módosítása némileg messzebb megy és ha talán annyira nem akarna menni az igazságügyminister ur, azt még az ő szempontjából meg lehet érteni, mert hiszen ő a pénzügyminister urnak különös fiskális tekinteteit is szem előtt kívánja tartani és honorálni; de már itten olyan nagy hatása a jjénzügyi jövedelemre nézve annak, hogyha Preszly Elemér t. barátom módosítása elíogadtatik, csakugyan nem lesz, hogy magában is, a pénzügyminister jelenléte nélkül, ehhez az igazságügyminister ur hozzá ne járulhasson. Ezért még egyszer ajánlom, méltóztassék Preszly Elemér képviselőtársam módosítását elfogadni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Ki a következő szónok? Mihályi Péter jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Ez a szakasz, valamint az előbbi két szakasz is, a visszatérítendő illetékekről tárgyal és itt a szakasz különbséget tesz a felebbezés visszavonása és a felebbezés visszautasítása között és mindkét tényt egyforma elbánásban részesítette az eredeti szöveg. A most módosított szöveg ezen egy részben változtat. Ami a visszautasítását a felebbezésnek illeti, arról szerintem lehet akadómicze diskurálni, vájjon visszautasitás esetében egyáltalán foglalhat-e helyet illetékvisszatérités, vagy nem és magam részéről, ha akadémikusán akarom a kérdést tárgyalni, majdnem hajlandó volnék odáig elmenni, hogy a felebbvitel visszautasítása esetén nincs helye az illeték visszatérítésének akkor, amikor épen hivatalos helyről jött indítvány, hogy visszautasitás esetén is visszatérítésnek engedtessék hely, én ezt az intézkedést, a módosítást, teljesen méltányosnak találom, és igy a magam részéről üdvözlöm.
