Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-559
4 559. országos ülés ISWt Julius 22-én, szerdán. hogy az a körülmény, hogy a t. interpelláló képviselő ur nem várta be a vizsgálat eredményét, őt a puszta és alaptalan kombinácziók terére terelte. Teszem ezt azért, mivel interpellácziójában a horvátországi viszonyokat is érintette, amelyekről szintén nyilatkozni kivánok. Polónyi Dezső : Őszintén ! B. Rajacsich József : Az igazság kedvéért lojálisán elismerem, hogy a t. képviselő ur tartózkodott attól a veszedelmes, nem politikus és igazságtalan eljárástól, hogy a szerajevói merényletért az egész szerb nemzetet tegye felelőssé, sőt hangsúlyozta azt is, hogy egyesek cselekedeteért nem felelhet egy egész nemzet, (Ugy van! balfelöl.) De nem maradt következetes, mert ugyanakkor a merénylet okait a boszniai kormánynak a szerbek iránt tanusitott eljárásában keresi. így kiemeli a Kállay-korniányrendszert, mint helyeset, Burián és Bilinski ministerek kormányrendszerével szemben. Kállay kormányrendszerében a muzulmánok és katholikusok favorizálását látja a szerbek rovására, minek következtében ő alatta béke uralkodott. Azt tartom, hogy ez nem egészen igy van. Kállaynak nem volt oka a szerbeket elnyomni, mivel monarchiánk akkor Szerbiával a legbensőbb viszonyban állt, ugy hogy magát Kálla3 T t is Milán király a legnagyobb kitüntetésben részesítette. Tudvalevő, hogy Kállay nagy tudományos művet irt a szerb történelemről, ami legjobb bizonyítéka annak, hogy ő igenis foglalkozott a szerbekkel. Az ő rendszerét valami egészen más jellemzi. 0, támaszkodván a bosnyákok autonomisztikus törekvésére, a szerb-horvát nemzetből akart egy uj nemzetiséget, egy uj nemzetet teremteni : a bosnyák nemzetet és egy hivatalos bosnyák nyelvet. Különben pedig végtelenül favorizálta az idegeneket és még ma is látjuk Boszniában, hogy a hivatalnoki kar lényegtelen kis része kerül csak ki a boszniai születésűek közül. Politikájának iránya, melyet a boszniai szerbekkel szemben követett, a bosnyák nemzetiség megteremtésével, Boszniában nagy elégedetlenséget szült és tényleg csak az alkotmány bevezetését tartalmazza. Kállaynak nagyon könnyű volt kormányozni, mert abszolutisztikus katonai és czivil kormányzattal rendelkezett, minden politikai felelősség és tartománygyülés nélkül. Czentrifugális törekvésekkel sem akadt sok dolga, mert amint emiitettem, a monarchia és Szerbia közt a legbarátságosabb viszony uralkodott; másodszor Szerbia akkor kicsiny és gyenge volt, ugy hogy az akkori nagy világban nem játszott szerepet; harmadszor pedig alatta történt Bosznia okkupácziója, ugy hogy az odavaló lakosság részben a monarchia felé hajlott, részben pedig az akkori állapotot nem tartotta állandónak. A szerbek nagy részének a monarchiához való ragaszkodását ellenkezőleg épen Burián és Bilinski minsitereknek köszönhetjük. (Mozgás a baloldalon.) Kérem, vegyük csak a tényeket ugy, ahogy vannak. Kállay alatt az összes muzulmánok a .nemzetközi jog alapján a szultánt tartották szuverénnek. A szerbek többsége viszont ugy vélekedett, hogy Bosznia sorsáról ugyanazon szignitárius hatalmak fognak dönteni, amelyek a monarchiának megadták az okkupáczió mandátumát. Ma Bosznia legnag)robb szerb pártja, az úgynevezett Dimovics nemzeti párt törvényes és feltétlenül monarchikus álláspontot foglal el és a szábor többségének igen értékes része. Ez kétségkívül nagy siker, amelyben Buriánnak kiváló érdemei vannak és amelyet Bilinski nagy politikai előrelátásával végbez is vitt. Ezek alapján, t. ház, meg lehet Ítélni a bosnyák kormányrendszert, de nem egy merénylet alapján. Merényletet mindenki és mindenütt elkövethet; ez ellen nem akad jobb eszköz, mint egy intelligens, jó és erélyes rendőrség. Boszniában a lakosság érzelmeit a legjobban tüntetik fel a választások, ahol az általános szavazati jog daczára sok ezer választó szavazata folytán a legerősebb szerb párt monarchisztikus és pozitív politikát folytat. E mellett hangsúlyozom, hogy a szerbekkel még mindig nem bánnak ugy, ahogy kellene, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy ők relatíve, számszerint, a legerősebbek az országban és legalább is olyan az arány az intelligenczia és a gazdagsági téren is ; hanem erről majd máskor. Allitani tehát, hogy a szerajevói merényletért nem tesszük felőssé az egész szerb nemzetet és Boszniában mégis keresni országos rendszerváltozást, igazságtalan irányban a szerbek ellen és azok kizárásával, — ellenmondás. Bármennyire fel kell tételeznem, hogy a t. képviselő urat beszédében csak hazafiúi inteneziók vezérlik, ebben mégis vallási intolerancziát látok, mert csodálatos, hogy most mindenfelől azon elemek lépnek fel ezen követeléssel, akik a szerbekkel szemben mindig gyűlölettel és ellenséges érzelmekkel viseltettek. Ilyenek a Reichspost körei Bécsben. A Frank-pártiak Zágrábban, mely utóbbiak tevékenysége nem is áll másból, mint a szerbek elleni gyűlölet terjesztéséből, akik nélkül, amint ők maguk mondják, nem lehetne Horvátországban egyáltalában unionisztikus politikát folytatni. Az igen t. képviselő ur felhozta, hogy Burián kezdte támogatni a szerb elemet. Engedelmet kérek, de ez sem áll. Az igazság kedvéért meg kell mondanom, hogy Burián felhagyott a bosnyák nemzet és bosnyák nyelv fantomjával és kezdett számolni a horvát és szerb nemzettel, de nem tett semmi egyebet. Alatta egy szerb sem került magasabb hivatali állásba és még kevésbé áll az, bogy Burián a szerbeket gazdasági téren támogatta volna. A történelem hivatása lesz majd kimutatni, milyen arányban részesültek Boszniában az idegen elemek minden téren előnyben az odavaló lakosok rovására. Az igazság kedvéért fel kell tüntetni azt, hogy Burián sohasem akadályozta meg a szorgalmas és tehetséges szerb elem gazdasági fejlődését.
